Tegnap megtudtuk azt, hogy bizony, nemcsak a magyarok vettek át szavakat a törököktől, hanem fordítva is.
Még ha az eredmény nem is olyan csillogó és fényes…
De sebaj! Mert itt az új szó mára, amit szintén a magyarból vettek át a törökök: sorompó!
Igen, a sorompó. Törökül: şarampol
Mielőtt belemerülnénk, üljünk le, és gondolkodjunk el, mi vesz rá egy népet arra, hogy pont a sorompó szó legyen neki szimpatikus.
Azt nem mondhatjuk, hogy a törökök nem ismerték a sorompó jelentését, és amikor Magyarországra jöttek, akkor találkoztak vele először. És mindjárt meg is tetszett nekik eme találmány. Ez biztosa nem így volt. Másrészről a török nyelvben is megtaláljuk a sorompó szót: bariyer.
Ezt a szót ketté szedhetjük: bari és yer részekre. A bari jelentése: legalább egy. Míg a yer jelentése: hely. A kettő egyben: legalább egy dolog helye.
Ez akár még zöldség is lehetne. De nem zöldség, és nem is gyümölcs. Viszont azt is megtanulhattuk, hogy nem mindig érdemes a szavakat feldarabolni, mert furcsa dolgok fognak kijönni belőle.
Hacsak! Azt nem vesszük, hogy a sorompó olyan dolog, aminek legalább 1 lába van. De nem valószínű, hogy ennek a szerkezetnek ez lenne a legfőbb tulajdonsága, és ezt emelnék ki. A sorompó lényege, hogyha akarom, nyitva van, ha akarom, zárva. Pont, mint az ajtó. Teljesen mindegy, hány lába van… Szóval ne daraboljunk!..
Meg egyébként is. Mint azóta kiderült (hála Brigittenek), hogy a bariyer szó francia eredetű, és valószínűleg a románoktól vették át a törökök.
El lehetne képzelni, hogy a törökök a magyar adminisztrálón akadtak fent, és ott használták a sorompó szót. De ez se valószínű, mert amikor 150 évig Magyarországon tartózkodtak, akkor nem igazán törődtek az adminisztrációval. Végül is annak elkerülése véget hozták magukkal a hadsereget, ágyukat, stb..
További érdekesség, hogy a şarampol szó jelentése nem sorompó. Hanem az út menti szalagkorlát. Pontosabban cölöpkerítés.
Természetesen a furcsa szóátvétel úgy is történhetett, hogy a török felderítők három vidám magyarral találkoztak, és tőlük származik a félreértés. Köztudott, hogy a Mohácsi csata a nyár végén zajlott. Teljesen életszerű, hogy a magyarok a közeli szüretre készülve a bendőjükbe ürítették boroshordók tartalmát, amikor összefutottak a törökökkel. És mindjárt egy vicces nyelvórát is tartottak nekik.
Antalya városában találunk egy Şarampol nevű városrészt. Az I. Világháború utáni népességcsere alatt ide kerültek a Krétáról menekül törökök. Viszont az elmúlt 20 évben fokozatosan ide települtek le a vidékről érkező szegények, és kisebbségek. E miatt a környék erősen átment a nem ajánlatos kategóriába. Törökösen mondva: varoş lett.
Így itt mindjárt egy helyen találkozhatunk két magyar szóval is!
Magyar szavak a török nyelvben: sorompó,
Vajon nem lehet h a bariyer-t egyszeruen a romanoktol vettek? Romanul: barierã (ok pedig a franciaktol: barrière). Mint erdekesseg jegyzem meg h vannak meg fogalmak melyekhet ugy a romanoktol mint a magyaroktol atvettek, pld. gyere! torokul gel! (kiejtve gyel), a haide!-nak (romanul) pedig torokul ugy mondjak h haydi! 🙂
Pontositanek: a haide szot valoszinu a romanok vettek at a balkani nepektol: torokul haydi, bolgarul haide, gorogul áide. De a lenyegen ez nem valtoztat, akar azt mondja a torok hogy haydi! akar azt hogy gel!, mindkettot megertjuk. 🙂
Ez nagyon érdekes! Végül is a törökök több időt töltöttek a románoknál, mint nálunk. És ha volt magyar szóátvétel, akkor miért ne lehetett volna román is.
Azt pl. tudom, hogy a pogácsa szó, és az étel is a balkánon keresztül került a törökökhöz. Így biztosan feltételezhetjük, hogy több román szót is találhatunk.
Így a bariyer tényleg jöhetett onnan is. Sőt! Ha így írod, akkor ezt biztosra is veszem (javítom is a blogba).
A haydi továbbra is nagyon arabosnak tűnik, de inkább megpróbálok utána járni. A gel meg… hmm.. amikor a románok látták a törököket, nem inkább azt akarták mondani nekik, hogy git! (menj!) 😉