A mágnes-hegy

Manapság a mágnesről rengeteg mindent tudunk (miközben az ismertek mennyisége kb. megegyezik, ha nem kevesebb, a kérdések mennyiségével).

Ha rákeresünk a mágnesre az interneten, akkor bizony rengeteg mindent találunk róla. Kemény fizikai számításoktól kezdve a túlsó végekig, miként lehet mágnessel varázsolni, fogyni, szépítkezni.

Egy dologra viszont nem találunk rá egykönnyen: hol találkozott az ember először a mágnessel? Honnan származik?

A válasz pedig most is, mint oly sok esetben: Anatóliában!

Magnézia ma Manisa néven található Törökországban, Izmir-től 36 km-e, Mégpedig az Isztambul-Izmir autópálya mellett. Ne keverjük össze a Manisa nevű tartománnyal, ami szintén az Isztambul-Izmir autópálya mellett található. Csak kicsit törökösebben van mellette… 25 km-e, és az még csak a tartomány legközelebbi pontja..

A város görög neve Magnesia ad Sipylum volt, hogy megkülönböztessék a többi Magnesia névvel rendelkező várostól. Ezekből volt néhány. A történelmi utalások arra utalnak, hogy volt egy Magnesia tartomány a mai Görögországban. Az ott élőket pedig magnet-nek hívták. Ők kolonizáltak több területet is Kis-Ázsiában, és az egyszerűség kedvéért mindegyiket Magnesia-nak nevezték.

A magnet-ekről, vagyis magyarosan a mágnesekről, mint népről Homérosz is megemlékezik az Iliászban. Mégpedig, hogy ők is részt vettek a Trójai háborúban. Nos, ha a mágnes népe valóban mágnessel vonult volna csatába, és a többieknél vas fegyverek és páncélok lettek volna…akkor az egész háború másképpen nézett volna ki. De legalábbis sokkal viccesebben.

Persze az ó-görögök szeretik elferdíteni a tényeket (ahogyan ma is sokan), és úgy beállítani, mintha a világot is ők gyúrták volna össze (mindenféle sárból, kacsákból, ökrökből és még Zeusz-tudja mikből). Csakhogy a legrégebbi lelet időszámítás előtt kb. 20-25 ezer évvel előttről származnak. Mármint emberi leletek. Mert a dinók ennél sokkal régebben jártak errefele. Főleg azok, amelyek magas vastartalmú ételekkel táplálkoztak.

Mérsékeltebb távlatokban, i.e. 3000-2500 környékéről is találni leleteket. De az igazi fellendülés a szokásos anatóliai forgatókönyv szerint zajlott: jöttek a luvik, hettiák, phrügiák meg a lüdiánok. Ami azért is érdekes, mert ezen népek fele (ez a négyből kettőt jelent – ha valakinek nem menne a matek) elég messziről keveredtek ide. Akkoriban még előfordultak ilyenek, hogy meg akarták támadni A városát, csak eltévedtek, és így Z városánál bukkantak fel. És ha már arra jártak, akkor azt támadták meg.

Tehát a szokásos anatóliai társulat bejárta ezt a világot is. De közöttük egy szó sem esett arról, hogy találkoztak volna a mágnes nevű csodadologgal. De tegyük hozzá azt is, hogy a kevésbé látványos, de sokkal praktikusabb vas nevű dologgal sem futottak össze túl gyakran.

Aztán végre megérkeztek a görögök, a rómaiak és a törökök is. Mindeközben ott volt mellettük a hegy. A mágnes-hegy. Igaz, hogy időnként vallási tisztelettel övezték, vagy a kicsiket ijesztgették a hegyi manóktól, stb.. de hogy a hegy tele lenne mágnessel, túlzottan nem érdekelt sok embert.

A mágnes első, hivatalos, és tudományos leírása Thalész nevéhez fűződik (i.e. 625 – 545) (igen, ő az, akinek van az a jó kis matematikai tétele is). Érdekes módon az ő életrajzában is csak említés szintjén van, hogy érdekes világnézetei támadtak a mágnessel és a borostyánnal kapcsolatban. Miszerint ezeknek a dolgoknak lelkük van, hiszen érdekes dolgokat tudnak csinálni (ugye a mágnes vonzó dolog tud lenni, míg a borostyán az elektromosság felfedezéséhez kapcsolódik – dörzsölni kell, majd égnek áll a hajunk – ezt ma már bizonyos internetes portálok klikkeséslével is elérhetjük).

Neki persze könnyű dolga volt, mert pont ott született a mágnes-hegy tövében. Így ismerte azt a különleges követ, ami a kisebb vasdarabokat magához vonzza, és meg is tartja. De nem igazán tudták, mire is lehetne őket használni. Bizonyára tudták azt, hogy az anatóliai hegyekben úgyis eltéved az ember, még ha GPS van nála, akkor is.

Bezzeg, ha néztek volna Krisztofórót!

Mindeközben az ismert világ határain túl: Mind Indiában, mind Kínában szintén felismerték a mágneses jelenséget. A kínaiak pedig rá is jöttek, hogy ebből praktikusan lehet iránytűt készíteni. Ami roppant hasznos, ha nincs az ember mellett egy egész hegynyi mágnes (bár az meg segít abban, hogy bárhonnan hazataláljunk). Végül az iránytű Európában az arab kereskedőkön keresztül érkezett.

A kínaiak egyébként nagyon komolyan vették a mágnességet. Erre a célra egyforma tömegű tűket készítettek, és a mágnest a szerint kategorizálták, hány tűt tud megtartani.

Az iránytű az óceáni hajózásban lett nagyon hasznos társ. De a mágnes igazi fénykora az elektromosság felfedezésével kezdődött (ugye, hogy Thalész nem is gondolkozott rosszul, amikor a mágnest és a borostyánt összekapcsolta!). A váltóáram előállításához nagy szükség van mágnesre. Természetesen sok más területen is használják.

Ma már nem a történelmi lelőhelyén bányásszák a mágnest. Legtöbbet az északi sarkkörön túl, Svédországban, USA-ban, és Oroszországban találhatjuk. Ezen utóbbi helyen Magnyitogorszk térségében 500 km² területen 300 000 millió tonna ércvagyont feltételeznek.

Tehát a mágnes is Törökországból (Kis-Ázsiából) származik (mıknatıs néven). Ez persze még nem magyarázza meg a törökök nagy szenvedélyét a hűtőmágnesek irányába. Vagy mégis?

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
A mágnes-hegy, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .