Elkezdődött a török útlevelek és jogosítványok cseréje. Nemsokára (holnap) pedig a személyik (nüfüs) is megújulnak.
A török személyi okmányok lecserélését több ok is igazolja. De a legfőbb ok, hogy igencsak ideje volt már. Mert egyik-másik igencsak korszerűtlen.
A sort messze a személyi igazolvány (kimlik kart) vezeti. Ő ugyanis nem más (és nem több), mint egy 72 x 96 mm -es sima félkemény papír. Az önkormányzatnál ez rakják bele a fekete-fehér lézernyomtatóba, hogy a személyi adatok. Ráragasztják a fényképet, és kap egy dombor-pecsétet, meg egy aláírást (közismert nevén: kunkor, hullámvonal, villámka vagy mérges kígyó).
El kell ismerni, hogy vannak benne hamisítási elemek (csicsa, meg halvány vonal). De ezek max. egy ötéves gyereket zavarnának meg. De ő meg úgyis inkább dinókat rajzolna személyi helyett.
A hamisításvédelmet olyannyira egyszerű volt kijátszani, hogy az utcákon találkozhattunk a mozgó személyi árusokkal. Ezek olyan kis kerekes kocsikkal jártak, mint a simit árusok.
Volt náluk fényképezőgép, nyomtató, meg lamináló-gép is. Annyi idő alatt el is készült a személyi, míg megettük a szomszéd kocsinál vásárolt simit-et. De ha kértünk, akkor jogosítványt, vagy más papírokat is tudtak adni (útlevelet azért nem). Egész nap pedig kihangosítva ment az előre felvett reklámszöveg. Így már messziről lehetett hallani, hogy jön a kimlik-árus.
Hivatalosan persze nem személyit árultak, hanem kulcstartót, matricát, hűtőmágnest, stb…, ami hasonlít a személyire. Mert ugye egy Isztambul-kulcstartó helyett mennyivel jobban mutat egy kimlik-kulcstartó!
A mostani (vagyis is az éppen kihaló félben lévő) személyit 1976-ban vezették be. Érdekessége, hogy olyan személyes adatokat is megtalálunk rajta, mint a házas-nemházas, a származási hely, a vércsoportot, és a vallás. Viszont a szülők családi neve nem szerepel rajta. Éppen ezért a legtitkosabb banki adatok közé tartozik az olyasmi, mint az anyuka lánykori neve. Ez nagyobb titok, minthogy kinek mekkora a…lábmérete.
A származási hely nem a születési helyet jelenti. Hanem, hogy honnan jön a család. A származási helyet az apától öröklik a gyerekek. A lányok pedig megkapják a férjük származását (ha pl. mondjuk egy fehér svéd lány Törökországban házasodna össze egy fekete afrikaival, akkor a leányzó onnantól hivatalosan néger lesz. és a gyerekek is – persze ez így előretett, de kb. így működik).
Ez a mi esetünkben azért vicces, mert Apuka falujában egy furcsa helyzet állt elő, hogy mind a 20 fő elvesztette a származását. A lány gyerekek ugye eleve a férjükét kapják. A fiú gyerekeknek viszont csak lányuk született. Aki idővel szintél elvesztik majd a származásukat. Nem marad senki, akinek a személyijébe Szalmafalvát írhatnának.
Csakhogy beléptem én is a falu vérvonalába. És mivel hivatalosan nekem nincs származásom, a gyerekek (Árpi és Imi) megkapták a Sema eredeti származását. Sőt! Később én is megkaptam. Így az a érdekes helyzet ált elő, hogy csak 3 embernek van Szalmafalvás személyije. Ebből 1 külföldi, 2 pedig félig az…
E mellett ennek a személyinek további érdekessége, hogy a fiúk kéket, a lányok pedig pirosat kaptak. Ezen bizonyára Conchita Wurst kiakadna (rajta meg a színes lézernyomtató), de a fent említett kimlik-árusok bizonyára kitalálnának valamit. Talán övé lenne a világ első plüss-személyije…
A korábbi személyik még ennél is több adatot tartalmaztak. Ez egy 32-oldalas kis füzetecske volt (aki emlékszik még rá, Magyarországon is hasonlókkal rohangáltunk). Ebben leírták az illető szemének színét, és a foglalkozását is. A színes fényképek megjelenésével ezek az adatok természetesen érdektelenek lettek. Hiszen látszik a képen, hogy kék szemű vagyok, és egész nap a számítógép előtt ülök.
1928-ban viszont, amikor bevezették, más érdekességek voltak. Ilyesmi, mint a latin ábécé, Gergely-naptár-féle időszámítás, és a családi név. Ezek mindegyike Török Köztársaság újdonságai.
Ez a személyi nagyon nagy volt. 14 cm! Ez már akkora, hogy az ember simán ezt használja terítőnek. És a múzeumi archívumok alapján ez néhányszor meg is történt…
Az oszmán-kori személyik létrejöttét az első török népszámlálásnak köszönheti. Ez 1904-ben volt. Előtte is voltak ilyen-olyan igazolványok, de a népszámlálás után lett kötelező mindenkinek.
Meg tegyük hozzá, hogy a XX. század előtt egy-egy ország mérete – és így lakossága is – igen gyakran változott. Ebben pedig a törökök az élbolyban voltak. Elég sűrűn kellett volna új személyiket kiadni az újonnan elfoglalt területekre. Az elvesztetteken pedig bevonni, bár ennek technikai megvalósítása eléggé érdekes lett volna. Főleg, ha az onnan elhurcolt emberek a kutyafejű tatárok valamelyik bográcsban kötnek ki. És mi lett volna azokkal a kerületekkel, amelyik a történelem során ide-oda csapódtak? Csupa-csupa kihívás!
Ebben a 32-oldalas kiskönyvben olyanokat tüntettek fel, mint pl. katonai, vagy vallási rang. És más olyasmit, amit fontosnak tartottak akkoriban.
Az új személyiről szóló források leginkább abban egyeznek meg, hogy mindenki mást ír. Van, ahol már forgalomban van, fényképet is láthatunk halmokban álló személyiről, stb… Majd ténylegeset akkor tudunk, ha lesz egy a kezünkben.
Ami viszont biztos: A szokásos modern védelmek mellett (hologram, UV, stb..) lesz mikrochip is. Az egyik leírás szerint ez a telefonok SIM-kártyájához hasonló, mások szerint a mostani divatos NFC chip lesz az. Utóbbi előnye, hogy sokkal könnyebb olvasni, mert úton útfélen találunk NFC olvasót (ma már minden komolyabb telefonban van ilyen, de SuperMariós pöttyösgombás NFC olvasót 5 TL-ért árulnak a sarkon). Kérdés persze, hogy mennyire biztonságos egy ennyire ismert, és elterjedt technológiát használni. De pl. az Istanbulkart, ami szintén NFC chippel van ellátva, eddig nem került feltörésre (más dolog, hogy lassabb, mint a korábbi akbil).
Az viszont biztos, hogy az útlevélbe ez az NFC chip lesz, ahogyan az EU-s útlevelekben is (aki kíváncsi, milyen adatokat rejt az útlevele, ezzel az androidos programmal játszadozhat – nyugi, nem lehet az útlevelet vele elrontani).
E mellett remélem, hogy az új útlevél a méretében is követni fogja az EU szabványokat…
Természetesen az összes új kütyü okmány amolyan kettő az egyben lesz. Egyrészt digitális, másrészt pedig emberi fejjel is felfogható adatokkal látják el. A digitális többféle lesz, hogy biztosan legyen olyan berendezés, amelyik csuklani fog tőle olvasni tudja. Ráadásul ezek a nemzetközi formákat fogják követni. Pedig egy marék ékezet csodákat tesz az elektromos rendszerekkel!
Míg az emberi rész… (ott a fénykép, döntsd el, hogy fiú vagy lány) tovább egyszerűsödik. A személyi esetében itt is kitartóan bizonytalanság van. Legfőbb kérdés, hogy a vallás nevű rubrika eltűnik-e. Ez állandóan kényes kérdés. Míg a másik kérdőjel, a származási hely, az kevésbé érdekes. Bár szerintem az jó lenne, ha maradna.
E mellett én arra lennék kíváncsi, hogyan fog ez lecserélődni. Főleg vidéken. Hiszen a török személyiknek nincs lejárati dátuma.
Az útlevél teljes mértékben az EU szabványainak felel meg: dupla biometria (fénykép, ujjlenyomat), kódok, és a már említett NFC chip.
A jogosítvány is EU standard lesz. Vagyis olyan, mint a miénk. Ahogy ennek próbáltam utánanézni, egy olyan oldalt találtam, ahol a külföldről hazaérkező törököket segíti abban, hogy megismerjék a közlekedési szabályokat. Mert hogy összezavarodhatnak azon, ami az utcán látnak…
Megújulnak a török személyi okmányok,
- Biztosítás (1.000)
- A személyi meg a sikátor... (1.000)
- Esküvői papírok (1.000)
- Snap Shots meg más újdonságok (1.000)
- EU-kompatibilis házasok lettünk. (1.000)
- Magyar jogosítvány Törökországban – 3. rész (Állampolgárosodunk sorozat, második évad) (RANDOM - 1.000)