Amióta Isztambul létezik, a turisták gyakran felkeresték. Igaz, sokszor fegyvert is vittek magukkal, mert az ókori és középkori közgazdaságkutatók szerint úgy könnyebb volt alkudozni. Ami egyébként részben igaz is volt. A láthatóan felfegyverzett turistákat a város lakói rendszerint levessel fogadták. Forró levessel. Meg forró felmosóvízzel. Meg forró szurokkal. Meg minden más forró dologgal, amit a kapuból a nyakukba lehet önteni.
Ha pedig ilyen éppen nem volt kéznél, akkor tüzes nyilakkal várták a bizonyára átfagyott vendégeket.
Viszont, amikor megjelentek a fényképezőgépek, akkor megjelentek a fényképezőgépes turisták is. Így már a fényképezés kezdetétől fogva találunk fotókat Isztambulról. De a törököket sem kell félteni, mert ők is imádnak fényképezni. Némi lemaradással, de ők is hamarosan beszálltak a város archiválásába.
Isztambul abban a szerencsés helyzetben van, hogy rengeteg fénykép készült róla az elmúlt száz évben. Az utóbbi évtizedben pedig, mióta mindenki minden másodpercben selfie-zget, naponta legalább ötször bedigitalizáljuk az egész várost.
Elsődleges archívunk az Eski Istanbul. De elég csak a Google-va azt beírni, hogy eski İstanbul, vagy valamelyik városrészt, és máris rengeteg fényképet kapunk.
Ezek többsége persze nekünk izgalmas, akik itt élünk, még inkább a mindennapi munkánk része (épületfelújításnál sokat segít egy régi kép, hogyan is nézett ki a ház valaha…). Viszont most a Hürriyet egy olyan albumot állított össze, melyben néhány kép a külsősöknek is érdekes lehet. A teljes album itt érhető el.
Ezek a sajtófotók nemcsak azt mutatják be, milyen volt az AyaSofya környéke 100 évvel ezelőtt. Hanem sokkal inkább az embereket. Milyen is volt Törökország 50-100 évvel korábban.
Sajnos évszám nem nagyon van a képeken, így leginkább az autók és a férfiak bajszának görbületéből következtettethetünk arra, hogy mikor is készültek.
Az első kép Mindjárt Eminönü. Ez az Aranyszarv-öböl partja, ami mindig is egy kicsit nagy volt a forgalom. Isztambul (korábban pedig Bizánc) fő kereskedelmi pontja látható. Az időjárástól védett öbölnek köszönhetően a teherhajók ide kötöttek ki, itt pakolták le az árukat. Itt is alakult ki a mai bazár. A XX. század második felében viszont egyre inkább előtérbe kerültek a hatalmas szállítóhajók, amelyek ide már nem férnek be. Ennek ellenére még ma is népszerű kereskedelmi központ. És hasonló méretű dugókat lathatunk ma is.

A következő kép a város szélét mutatja. Mintha csak a világ végén lennénk. A városhatár ma azért jóval messzebb van. Ennek ellenére a környék most is kicsit világvége hangulatú.

Itt pedig azt láthatjuk, mivel is töltötték az idejüket a törökök a hétvégéken. Szappanopera és Facebook még nem volt. De egyes napokon lehetett gyönyörködni az égő olajszállító hajókban.

Ő itt Bond. James Bond. Amikor pedig éppen nem akarják lelőni, akkor Sean Connery. A kép valószínáleg 1963-ban készült, az Oroszországból szeretettel c. rész forgatásánál.

Végül pedig ismét egy kikötőt láthatunk. Valahol ott van a víz is a gyümölcsök között…

- Isztambul romantika (1.000)
- Itt zajlik a gazdasági élet (1.000)
- Aşk Tesadüfleri Sever (1.000)
- Isztambul romos részei (1.000)
- Isztambulban van egy Boszporusz (1.000)
- Ez elment templomba (RANDOM - 0.235)
Ezt a témát lelkesen imádom!
Nekem is nagy élményt jelentenek az 1989-es és 1990-es papírképeimet nézegetni 34-ből!