Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Anatólia (Kis-Ázsia, ma Törökország) történelme kb. 10-12.000 éves.

Persze előtte is éltek itt emberek, akik ha nem mamutra vadásztak éppen, akkor egymásra – ahogyan a világ többi részén is. De amit civilizációs történelemnek lehet nevezni, az kb. i.e. 10.000-ben kezdődik.

Akárhogy is nézzük, ez eléggé hosszú idő. És eléggé változatos is. Amiben leginkább minden időszak megegyezik, hogy sosem volt nyugalom. Még, amikor olyan messzi népek is érkeztek, mint a gallok, akkor ők is leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy egymást csépelték (ez jól láthatjuk az Asterix képregényekben is).

Így a teljes történelmet nem fogjuk átnézni, mert arról annyi könyvet lehetne írni, amivel még a Boszporuszt is el lehetne torlaszolni. Csak dióhéjban pisztáciahéjban, csak csipegetünk belőle.

Anatóliát sok szempontból a civilizáció bölcsőjének szokták nevezni. Más alkalommal pedig a termékeny félhold elnevezést viseli. Nagyon-nagyon sok minden itt volt először, innen terjedt el.

Ráadásul a legkorábbi értékes lelet (leszámítva persze Ali-t, a kebabárust, aki kitudja már mióta van a Boszporusz partján) mindjárt egy egész város: Çatalhöyük. Ő a történelemben ismert legrégebbi város.

Kb. I. e. 6800-6300 között élte a virágkorát (tehát már előtte is létezett), majd pedig 5700 környékén elnéptelenedett. Legnagyobb kiterjedése idején 1000 db átlagosan 25 m² alapterületű házból állt. Közülük több is emeletes volt.

A város lakossága mezőgazdasággal (ősbúza, ami Anatóliából származik) és vadászattal foglalkozott. Ekkoriban még rengeteg vadállat élt a környéken. Mármint ilyenek, mint szarvas, vaddisznó, stb… Aki pedig az egzotikusabbakat kedvelte, próbálkozhattak a medvékkel és párducokkal. Azok is kedvelték, ha valami egzotikus csemege kicsit feldobja az étrendet.

Ritka de hasznos köveket , mint obszidiánt és kovát pedig kereskedelem útján szereztek be. Időnként egészen messziről, a mai Szíria területéről.

Çatalhöyük - Forrás: Onedio

Çatalhöyük – Forrás: Onedio (Kat a képre a nagyobb méretért)

Természetesen nem Çatalhöyük volt az egyetlen város. Hanem ő az első volt. Akit meg is találtak. És láthatjuk, hogy nem néhány hétről van szó, hanem 1000 évről (kb. mint egész Magyarország történelme).

Ez idő alatt pedig több város is alakult. Jellemzőjük, hogy fallal (lehetőleg) kőfallal vették körbe magukat. Ebből pedig előbb-utóbb, de minden esetben városállamok keletkeztek. Így pedig minden készen állt ahhoz, hogy ezek a városok egymást is megtámadják. Mert ugye egy idő múlva a medve és a párduc már nem volt kihívás.

De ők még mindig nem alkottak nagyobb országot. Inkább csak mindenki elment otthonról egyet nyilazgatni. Majd hazatértek a zsákmánnyal.

Ezen időszak fontosabb városai, korszakok szerint:

  • Çatal Hüyük , Hacilar
  • Alacahöyük, Alisar, Canhasan, Karaz, Beycesultan
  • Alacahöyük, Horoztepe, Eskiyapar, Kültepe, Mahmatlar, Kayapinar és Polatlı

A nagy változás i.e. 1960 körül kezdődik. Ekkor lép be az Óasszír Birodalom Anatólia történelmébe. Megjelenik az írás. Ezzel együtt pedig kiépülnek a tudatos kereskedelmi utak, hálózatok. Ez nemcsak a termékek, hanem a kultúrák, nyelvek, tudományok, vallások, stb.. áramlását is jelentik. Ezzel pedig elkezdődik Anatólia klasszikus történelme.

Az asszírok egy különleges szövetséget építettek ki. Az anatólia városállamok, fejedelmek vám és adók ellenében megvédték az asszír kereskedőket. Akik pedig saját, autonóm kereskedővárosokat építettek (ehhez hasonló volt évezredekkel később az isztambuli Galata/Pera negyed is). Ezzel nagyon felgyorsul a kereskedelem, és az írás terjedése is.

A késő borzkorban járunk már. Lassan kialakulnak a birodalmak is. Főbb városok: Alacahöyük, Eskiyapar, Inandik, Masathöyük és mindenekelőtt Bogazköy

Hettia szimbólum. Ma népszerű Törökországban - Forrás: Wikipédia

Hettia szimbólum. Ma népszerű Törökországban – Forrás: Wikipédia

Az első államalakulatok, birodalmak:

  • Akkád, majd asszír: ők voltak azok, akik a kereskedelmet kiépítették Anatóliában.
  • Hettia: Anatólia egyik legbefolyásosabb, és legerősebb birodalma. Még Egyiptommal is összeszűrte a levet. Híres volt a harci szekereiről, és a vas fegyverereiről. E két technikával könnyedén szálltak szembe bárkivel, és általában győztek. Fontos még, hogy a hettiták indóeurópai nyelven beszéltek. A birodalmuk i.e. 17. század és i.e. 12. század között virágzott. Központja Közép-Anatólua, Boğazkale, Boğazköy. Kedvenc hobbijuk az oroszlánvadászat volt.
  • Arzawa: Hettia riválisa. Nagy előnyük az volt, hogy ők Anatólia másik nyugati végén éltek.
  • Kilikia: Ők is Hettia riválisok voltak. Ők pedig délen éltek.
  • Urartu: Ők a keleti végen, a Van-tó környékén éltek. Fejlettek voltak a fémmegmunkálásban. Jöttek is a szomszédok és hozták a karjukat, lándzsájukat. Így a birodalom néhány száz évig élt csak (vö mai Európa, hány ország van, amelyik néhány száz évvel korábban is létezett?).
  • Phrügia: Középső rész, szintén indoeurópai nép. Sokat segítettek, a másik Hettiák, a másik indoeurópai nép leverésében. Náluk lakott Midász király, akinek a keze érintésétől minden arannyá változott. Mígnem egyszercsak ki kellett mennie a…. Meg náluk volt a Gordiuszi csomó is. Fura népek voltak, na.
  • Lüdia: Nyugat-Anatólia legfontosabb birodalma. Ők már a görögökkel is összebalhéztak. És elfoglalta Phrügiát is, a csomójával együtt. Mégis a legfontosabb, hogy a világtörténelem első pénzérméi innen származnak. Az első pénzverdék itt voltak.
  • Mitann: Ők nem tartoztak szó szerint Anatóliához, mégis a történelem részesei. Ha másért nem is, mert a Hettiáknak át kellett rajtuk menni, hogy összecsapjanak Egyiptommal. Ők a mai Szíria északi részén éltek.
  • Görögök: Őket sem hagyhatjuk ki. Bár ők ez időtájt inkább csak a nyugati majd az északi partvidéken éltek, alapítottak kolóniát. Idejük jelentős részében pedig egymással hadakoztak. De a későbbiek, nagyon komoly szerepük lesz.
Oroszlánt ábrázoló lüdiai érme. - Forrás: Wikipédia

Oroszlánt ábrázoló lüdiai érme. – Forrás: Wikipédia

I. e. 550 körül megjöttek a perzsák, és letörölték az Anatólia nevű játékasztalt.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Anatólia történelme pisztáciahéjban - 1. rész, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

6 hozzászólás a(z) Anatólia történelme pisztáciahéjban – 1. rész bejegyzéshez

  • Tucatszor is volt már erről szó,de mindig tudtam,hogy egyszer,a kályhától,azaz az ősembertől indulva átfogod az egészet! 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Mert ez nyamvadt történelem már csak ilyen.
      Ha megkérdezik, hogy ma miért utálja egymást az X és az Y nemzet, akkor mindig vissza kell menni a kályháig (egészen bele a hamujába). Mert ott állt a Samu, kezében egy hatalmas bunkóval, és valamit tenni akart, hogy ne legyen éhes… utána pedig kiborult a bili..

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
    • Az jutott eszembe, hogy ez mennyire így van!
      Ha belegondolsz, akkor annak a szegény dél-amerikai indának miért is kellett meghalnia? Mert odamentek a spanyolok… Miért mentek oda a spanyolok? Mert Kolumbusz felfedezte Amerikát. Miért ment ő nyugatra? Mert keletet lezárták az Oszmánok. Miért tudták az Oszmánok elfoglalni Isztambult? Mert Bizánc meggyengült, az Oszmánok pedig megerősödtek. Miért erősödtek meg az Oszmánok? Mert a mongolok szétzúzták a Szeldzsuk Birodalmat.
      Folytassam még? 🙂 Vagy elég az, hogy a szegény indián a mongolok miatt halt meg? Vagy a velenceiek miatt, akik lerombolták a Bizánci birodalmat?

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Igen,egyértelműen lánc összefüggés van vissza,mindennek az elejéig!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


102
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
Learn Turkish
üçyüz
“300”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések