Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Ebben a két bejegyzésben szarvakról és torkokról lesz szó. Meg ökrökről.  Meg Zeuszról, és meztelenül fürdőző lányokról.

Mert ahol Zeusz van, ott előbb-utóbb meztelenül fürdőző lányok is lesznek.

Mert ahol a lányok meztelenül fürdőznek, ott előbb-utóbb Zeusz is megjelenik. Legtöbbször még a fürdőző lányok előtt a helyszínen van. Általában pont ezzel próbálja magát is kimosdatni Héra előtt, akinek a kezében a diótörő van.

“De hát én nem tehetek róla! Én csak ott álltam a patakban, amikor jött egy halom nő…”

Boszporusz a levegőből

Boszporusz a levegőből

Isztambulban két vízi választóvonalat találunk. Egyik a Boszporusz, ami elválasztja Európát Ázsiától. A másik pedig az Aranyszarv-öböl. Ő ma már kevésbé számít választóvonalnak (leginkább arra jó, hogy dugó legyen a városban). De még másfél évszázaddal ezelőtt is ez volt az, ami elválasztotta a tradicionálisokat a furcsáktól.

Maga a Boszporusz (törökül Boğaz = torok) nem olyan régi. Sőt! Meglehetősen fiatal! Kb. i.e 5600 körül keletkezett, amikor a Földközi-tenger és vele együtt a Márvány-tenger vízszintje megemelkedett, majd áttört a Fekete-tenger felé. Emlékezzünk arra, hogy Anatóliában már i.e. 10.000 környékén. Vagyis amikor a Boszporusz született, akkor már emberek éltek a Fekete-tenger partján (és ismerve Anatóliát, valószínűleg egymást csépelték…). Volt ám nagy meglepetés, hidegzuhany meg Özönvíz!

Az elöntött területeken a régészek több korabeli település maradványait találták meg. Azt azért meg kell hagyni, hogy ott azóta legalább béke van…

Ezzel az áttöréssel egy 30 km hosszú, átlagban 65 m mély, és kb. 1 km széles vízi útvonal keletkezett. Egyúttal elvágta Európát Ázsiától.

Persze a kezdeti időszakban nem volt nagy kaland átjutni a túloldalra. Hiszen még akár át is lehet úszni (ha éppen nem tél van, és a jégtáblákat kell kerülgetni). Mindez később vált izgalmassá, amikor a parton megjelentek az első városok. Tüzes nyilakkal. Meg olyan lánccal, amit a Boszporuszon keresztbe lehetett kifeszíteni, és így a tengeri útvonalat tudták lezárni. A technika fejlődésével pedig erődöket is lehetett építeni, amibe szépen, sorba lehetett rakni az ágyukat.

Mert bizony a Boszporusz egy dupla átjáró szerepét tölti be azóta is. Egyrészt itt lehet hajóval átkelni a Fekete-tengerhez. Másrészt itt lehet átmenni Európából Ázsiába (vagy ahogy azt pl. a perzsák és a törökök tették, Ázsiából Európába). Éppen ezért is hívják Isztambul Ázsia kapujának. Márpedig aki birtokolja a Kaput, annak jelentős hatalma van a térségben. Ezért érdemes egy-egy uralkodónak a nép fiait küldeni a csatákba. Mégha az uralkodó otthon is marad, mert ugye neki fontosabb dolgai is akadnak…

A játékot nehezíti, hogy valójában 2 db. Boszporusz létezik. Az egyik az, amit mi is Boszporusznak hívunk (ez mostantól 2-es átjáró, vagy csak simán Boszporusz). Ennek a partját lepi el ma Isztambul. De van egy másik is, ahol az Égei-tenger és a Márvány-tenger találkozik. Ez pedig a Dardanellák (ő mostantól 1-es átjáró). A törökök az egyszerűség kedvéért őt is Boszporusznak hívják. Az ellenség meg bogozza ki, hogy melyiknél is sorakoznak a csatahajók…

Igazándiból az 1-es átjáró az, amelyik a fontos szerepet töltötte be a történelem során. Leginkább az ókorban. A görög (+makedón) és a perzsa katonák rendszeresen itt masíroztak. Éppen ezért, amikor i.e. 667-ben Büzasz megalapította Isztambul elődjét, Büzantiont, akkor egy valamivel nyugisabb helyet keresett, és inkább a 2-es átjáró mellé telepedett le. Nem mellékesen ott van az Aranyszarv-öböl is, ami egy természetes védett kikötő.

Mindemellett valószínűleg az időjárás is komoly szerepet játszott, hogy az első átjárónál nem fejlődött ki semmilyen nagy város.

A Márvány-tenger, bármennyire is tenger a neve, egy eléggé zárt, belső területet alkot. Ha jobban megfigyeljük, akkor Isztambul is sokkal inkább a Márvány-tenger partján fekszik. A Fekete-tenger oldalán alig néhány falu található.

A Dardanelláknál az időjárás még kedvezőtlenebb. Az égei-tengeri oldalon az európai kontinensen egyáltalán nincsenek települések. És az ázsiain is csak néhány. Itt jellemző a szárazság. Folyónak, pataknak nyoma sincs.

Azzal, hogy Büzansz ide telepedett egy folyamatot indított el. De az ő városa a kezdetekben semmivel sem volt több, mint a többi anatóliai tengerparti város. A rómaiak is csak azért foglalták el, mert ők már ilyen foglalósak voltak. Mentek, és foglaltak. A város igazán akkor indult fejlődésnek, amikor Nagy Konstantin ide helyezte át a székhelyét.

Persze mindebből a Boszporusz nem sokat érzékelt. Jöttek-mentek rajta a hajók. Időnként egy-egy el is süllyed. Majd egy kicsit gyakrabban süllyedtek el a hajók. Főleg, ha ágyúzták is őket a partról. De végül a XX. századra a hajóforgalom elérte azt a szintet, amivel már valamit kezdeni kellett.

Ekkora Isztambul már olyan nagy lett, hogy mind az Európai, mind az Ázsiai oldalon jelentős területet foglalt el. A kettő közötti hajóforgalom igencsak felerősödött. Mindeközben a Fekete-tenger és a Márvány-tenger között is egyre több hajó járt. Mégpedig egyre gyorsabban, ami nem mellékes, ha valaki nagy mennyiségű éghető anyagot (pl. olajat) szállított. De a sima műanyag is könnyen rávehető, hogy látványosan égjen, miközben roppant nehéz eloltani.

A XX. század közepére teljesen elfogadott hétvégi program volt, hogy az isztambuliak lementek a Boszporusz partjára, hogy megnézzék az éppen lángoló hajót. Egyik-másik akár napokig és égett. Ilyenkor lehetett fogadásokat is kötni, hogy melyik partmenti kerületnek fog nekicsapódni.

Így mindenképpen szükség lett a hajóforgalom szabályozására. Ma a két tenger között egyidőbe csak az egyik irányba lehet közlekedni. Persze ez csak arra vonatkozik, aki látszik is.

Úgy hírlik, hogy a Hidegháború alatt rengeteg orosz tengeralattjáró közlekedett titokban a Boszporusz mély vizében. Törökország viszont az oroszokkal szemben állt akkoriban. Ezért az amerikaiak tengeri radarokat helyeztek el a víz alatt. Az oroszok ezt úgy próbálták kijátszani, hogy a tengeralattjárók a hatalmas teherszállító hajók alatt bújtak el.

Ma a Boszporusz nemcsak a két tengert összekötő vízi út, hanem a két kontinens közötti közlekedésben is fontos szerepet játszik. Jelenleg 3 hídon, 1 metró alagúton, és számtalan hajón lehet Európából Ázsiába átmenni, és fordítva. A hidakon naponta több, mint egymillió jármű halad át (köztük jól megtömött csuklós buszok is). A hajók pedig naponta kétmillió embert szállítanak.

Isztambul, melyet kettévág a Boszporusz. Bal oldalt az Aranyszarv-öböl látható

Isztambul, melyet kettévág a Boszporusz. Bal oldalt az Aranyszarv-öböl látható

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
A Torok és a Szarv - 1. rész, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

2 hozzászólás a(z) A Torok és a Szarv – 1. rész bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .


62
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    üç
    “3”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések