A Torok és a Szarv – 2. rész

A tegnapi bejegyzésben már megismerkedtünk a Boszporusszal.

De sem Zeusz, sem pedig a patakban fürdő lányok nem kerültek elő…

De majd most! Hiszen most az Aranyszarv-öbölről lesz szó!

A történet szerint Héra papnője fürdött a patakban. Zeusz viszont minden jel szerint szerette a veszélyt, ha mindjárt a felesége papnőjével kezd ki. De azért biztonsági okból bikává változott (valószínűleg otthon rengeteg bikává változtató pirula leledzett a szekrényben), és így leste meg a papnőt. Sőt! Még meg is kergette (mindjárt át a Boszporuszon, amit ezért tehénátjárónak is neveznek), és még szerelmi kapcsolat is kerekedett az egészből. És még két gyerek is született, mindkettő tehénszarv anyajeggyel. Innen indul az Aranyszarv-öböl (török nevén Haliç – tehén/ökör szarv).

Egy másik változat szerint Zeusz Héra papnőjét változtatta tehénné. És őt Zeusz/Héra kergette végig. Attól függően, hogy ki mit akart tőle. De a gyerekek ugyan úgy megszülettek.

A harmadik változatban Héra kergette Zeuszt. Így a papnő nyugodt körülmények között tudott szülni.

Aranyszarv-öböl a levegőből
Aranyszarv-öböl a levegőből

Az Aranyszarv-öböl két kisebb folyó tölcsér torkolata. Az alakja tényleg egy szarvra emlékeztet. És ha úgy nézzük, hogy ez a tehén szarva, akkor mindjárt lehet a Boszporusz a tehén torka is. Ha pedig elegendő rakı-t ittunk, és úgy nézzük, akkor pedig egy hiperhajtómű tervrajzát láthatjuk.

Az öböl 7.5 km hosszú. Legszélesebb részén 750 m. Ahol a Boszporusszal találkozik, ott 35 m mély. A bejáratánál a legkeskenyebb része 240 m.

Az Aranyszarv-öböl kellően mély, hogy még a nagy tengeri hajók is biztonságosan közlekedhessenek rajta. Mindeközben a bejárata ahhoz elegendően szűk, hogy a benti hajókat megvédje az időjárástól. Sőt! Az ellenséges hajóktól is. Ehhez pedig elegendő volt egy láncot kifeszíteni a két oldal között.

Ezek a kedvező tulajdonságok nagyban elősegítették, hogy Konstantinápoly (később pedig Isztambul) kereskedelmi központtá válhasson.

Az öböl két partjának más-más a történelme. A belvárosi oldal (ma Fatih) a hagyományos kereskedelmi központ. A parttól egészen a domb tetejéig egybefüggő piacot (bazárt) találunk. Legtöbbször úgynevezett han-okat. Ezek olyan speciális raktárak, melynek a közepén egy belső udvarnak hagytak helyett. Ide érkezhettek be a karavánok, és itt cseréltek gazdát az áruk.

Ma már az áruforgalom jóval meghaladja azt a mennyiséget, amit ez a terület kezelni tudna. Egyáltalán a nagy teherhajók be se férnének az öbölbe. Ennek ellenére még mindig jelentős kereskedelem zajlik a térségben, melyen csak töredéke része a turizmus. A fűszerek és élelmiszerek mellett ruhákat, háztartási eszközöket, játékokat, baltákat, meg kalózkapitányokat árulnak.

Az öböl túloldala (ma Galata, Beyoğlu) a hajógyár, és a katonai részleg.

Az Aranyszarv-öböl találkozása a Boszporusszal
Az Aranyszarv-öböl találkozása a Boszporusszal

Az Aranyszarv-öböl a történelem során a nagy vízválasztó szerepét töltötte be. A központi félszigeten (Fatih) a szultán uralkodott, és a lakosok is a szultáni hagyományokat követték. Míg a víz túloldalán kapott helyett mindenki, aki furcsa volt. A Bizánci időkben Genova városa egy saját kis birodalmat élvezhetett itt. Később ezt a területet a törökök a velenceieknek adták. Majd pedig a modern időkben itt volt először villany, földgáz és még a villamos is. Végül a szultán is átköltözött erre a területre.

Az öböl vizét két kisebb folyó (patak) táplálja, de állandó összekötésben van a Boszporusszal. Így a vize keverten édes és sót. A folyók viszont Isztambul ipari területén haladnak keresztül, és az 1980-as évekig még a szennyvizet is tisztítatlanul ebbe öntötték bele. Nemcsak hogy nem volt szép látvány, de rettenetesen bűzlött is.

Egy tisztítási projekt keretében a közeli dombokból a föld alatt tiszta víz érkezik az öbölbe. Ennek köszönhetően mára már nyoma sincs a korábbi kosznak.

Az utolsó néhány évszázadban többször is felmerült az ötlet, hogy az Aranyszarv-öbölt meg kellene hosszabbítani, mégpedig párhuzamosan a Boszporusszal, a Fekete-tenger irányába. De amikor felmerült a kérdés, hogy ki fogja mindezt fizetni, akkor hirtelen eltűntek az ötletadók…

Az Aranyszarv-öböl szélessége nem túl nagy (200-300 m). A két partja között már a kezdetekben jelentős forgalom zajlott. Éppen ezért többször is felmerült az igény a hídépítésre. De akkoriban még nem tudtak olyan hidakat készíteni, ami alatt a tengeri hajók is elférnek. Ezért az első hidak nem az öböl bejáratánál, hanem éppen a hátsó részén épültek.

Az első híd, amiről feljegyzés is készült, a bizánciak építették. Éppen ott, ahol a város véget ért a nyugati oldalon. Ma itt a Haliç -köprüsü-t (Aranyszarv-híd) találjuk, amelyik a legöregebb a most fennálló hidak közül. 1971-1974 között épült.

Később a törökök is építettek ideiglenes hidakat. Majd Leonardo tervezett egy olyat, ami alatt legalább a közepes méretű hajók átférnek. De ez a terv végül nem készült el. Itt ma a Galata-hídat láthatjuk, amelyik a negyedik a sorban.  Ezen a helyen az elsőt 1845-ben építették.

Rajtuk kívül még 2 híd található az Aranyszarv-öböl felett. Egyik a metróhíd, melyet 2014-ben adtak át.

Az Aranyszarv-öböl ahol még csak egy kis folyó (patak)
Az Aranyszarv-öböl ahol még csak egy kis folyó (patak)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

4 Replies to “A Torok és a Szarv – 2. rész

  1. Ezt a képet nagyon köszönöm!! “Évtizedek óta” 🙂 szerettem volna látni,hogy milyen az Aranyszarv-öböl,amikor még patak!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. És ezt csak most mondod?
      Legközelebb csinálunk egy túrát, és végigmegyünk mindkét patakon! 🙂 (az út mentén pedig biztosan találunk majd focis boltot 🙂 )

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
      1. Igen,csak hát tudod,a 2011-es utam után kijelentettem: most már Türkiye többi városát szeretném látni!
        És azóta eszerint is cselekszem! 😉
        (Persze ettől még tucatnyi fontos dolog kimaradt 34-ben)…

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .