Kalandok Isztambulban és Törökországban.

A tegnapi bejegyzésben már megismerkedtünk a Boszporusszal.

De sem Zeusz, sem pedig a patakban fürdő lányok nem kerültek elő…

De majd most! Hiszen most az Aranyszarv-öbölről lesz szó!

A történet szerint Héra papnője fürdött a patakban. Zeusz viszont minden jel szerint szerette a veszélyt, ha mindjárt a felesége papnőjével kezd ki. De azért biztonsági okból bikává változott (valószínűleg otthon rengeteg bikává változtató pirula leledzett a szekrényben), és így leste meg a papnőt. Sőt! Még meg is kergette (mindjárt át a Boszporuszon, amit ezért tehénátjárónak is neveznek), és még szerelmi kapcsolat is kerekedett az egészből. És még két gyerek is született, mindkettő tehénszarv anyajeggyel. Innen indul az Aranyszarv-öböl (török nevén Haliç – tehén/ökör szarv).

Egy másik változat szerint Zeusz Héra papnőjét változtatta tehénné. És őt Zeusz/Héra kergette végig. Attól függően, hogy ki mit akart tőle. De a gyerekek ugyan úgy megszülettek.

A harmadik változatban Héra kergette Zeuszt. Így a papnő nyugodt körülmények között tudott szülni.

Aranyszarv-öböl a levegőből

Aranyszarv-öböl a levegőből

Az Aranyszarv-öböl két kisebb folyó tölcsér torkolata. Az alakja tényleg egy szarvra emlékeztet. És ha úgy nézzük, hogy ez a tehén szarva, akkor mindjárt lehet a Boszporusz a tehén torka is. Ha pedig elegendő rakı-t ittunk, és úgy nézzük, akkor pedig egy hiperhajtómű tervrajzát láthatjuk.

Az öböl 7.5 km hosszú. Legszélesebb részén 750 m. Ahol a Boszporusszal találkozik, ott 35 m mély. A bejáratánál a legkeskenyebb része 240 m.

Az Aranyszarv-öböl kellően mély, hogy még a nagy tengeri hajók is biztonságosan közlekedhessenek rajta. Mindeközben a bejárata ahhoz elegendően szűk, hogy a benti hajókat megvédje az időjárástól. Sőt! Az ellenséges hajóktól is. Ehhez pedig elegendő volt egy láncot kifeszíteni a két oldal között.

Ezek a kedvező tulajdonságok nagyban elősegítették, hogy Konstantinápoly (később pedig Isztambul) kereskedelmi központtá válhasson.

Az öböl két partjának más-más a történelme. A belvárosi oldal (ma Fatih) a hagyományos kereskedelmi központ. A parttól egészen a domb tetejéig egybefüggő piacot (bazárt) találunk. Legtöbbször úgynevezett han-okat. Ezek olyan speciális raktárak, melynek a közepén egy belső udvarnak hagytak helyett. Ide érkezhettek be a karavánok, és itt cseréltek gazdát az áruk.

Ma már az áruforgalom jóval meghaladja azt a mennyiséget, amit ez a terület kezelni tudna. Egyáltalán a nagy teherhajók be se férnének az öbölbe. Ennek ellenére még mindig jelentős kereskedelem zajlik a térségben, melyen csak töredéke része a turizmus. A fűszerek és élelmiszerek mellett ruhákat, háztartási eszközöket, játékokat, baltákat, meg kalózkapitányokat árulnak.

Az öböl túloldala (ma Galata, Beyoğlu) a hajógyár, és a katonai részleg.

Az Aranyszarv-öböl találkozása a Boszporusszal

Az Aranyszarv-öböl találkozása a Boszporusszal

Az Aranyszarv-öböl a történelem során a nagy vízválasztó szerepét töltötte be. A központi félszigeten (Fatih) a szultán uralkodott, és a lakosok is a szultáni hagyományokat követték. Míg a víz túloldalán kapott helyett mindenki, aki furcsa volt. A Bizánci időkben Genova városa egy saját kis birodalmat élvezhetett itt. Később ezt a területet a törökök a velenceieknek adták. Majd pedig a modern időkben itt volt először villany, földgáz és még a villamos is. Végül a szultán is átköltözött erre a területre.

Az öböl vizét két kisebb folyó (patak) táplálja, de állandó összekötésben van a Boszporusszal. Így a vize keverten édes és sót. A folyók viszont Isztambul ipari területén haladnak keresztül, és az 1980-as évekig még a szennyvizet is tisztítatlanul ebbe öntötték bele. Nemcsak hogy nem volt szép látvány, de rettenetesen bűzlött is.

Egy tisztítási projekt keretében a közeli dombokból a föld alatt tiszta víz érkezik az öbölbe. Ennek köszönhetően mára már nyoma sincs a korábbi kosznak.

Az utolsó néhány évszázadban többször is felmerült az ötlet, hogy az Aranyszarv-öbölt meg kellene hosszabbítani, mégpedig párhuzamosan a Boszporusszal, a Fekete-tenger irányába. De amikor felmerült a kérdés, hogy ki fogja mindezt fizetni, akkor hirtelen eltűntek az ötletadók…

Az Aranyszarv-öböl szélessége nem túl nagy (200-300 m). A két partja között már a kezdetekben jelentős forgalom zajlott. Éppen ezért többször is felmerült az igény a hídépítésre. De akkoriban még nem tudtak olyan hidakat készíteni, ami alatt a tengeri hajók is elférnek. Ezért az első hidak nem az öböl bejáratánál, hanem éppen a hátsó részén épültek.

Az első híd, amiről feljegyzés is készült, a bizánciak építették. Éppen ott, ahol a város véget ért a nyugati oldalon. Ma itt a Haliç -köprüsü-t (Aranyszarv-híd) találjuk, amelyik a legöregebb a most fennálló hidak közül. 1971-1974 között épült.

Később a törökök is építettek ideiglenes hidakat. Majd Leonardo tervezett egy olyat, ami alatt legalább a közepes méretű hajók átférnek. De ez a terv végül nem készült el. Itt ma a Galata-hídat láthatjuk, amelyik a negyedik a sorban.  Ezen a helyen az elsőt 1845-ben építették.

Rajtuk kívül még 2 híd található az Aranyszarv-öböl felett. Egyik a metróhíd, melyet 2014-ben adtak át.

Az Aranyszarv-öböl ahol még csak egy kis folyó (patak)

Az Aranyszarv-öböl ahol még csak egy kis folyó (patak)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

4 hozzászólás a(z) A Torok és a Szarv – 2. rész bejegyzéshez

  • Ezt a képet nagyon köszönöm!! “Évtizedek óta” 🙂 szerettem volna látni,hogy milyen az Aranyszarv-öböl,amikor még patak!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • És ezt csak most mondod?
      Legközelebb csinálunk egy túrát, és végigmegyünk mindkét patakon! 🙂 (az út mentén pedig biztosan találunk majd focis boltot 🙂 )

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
      • Igen,csak hát tudod,a 2011-es utam után kijelentettem: most már Türkiye többi városát szeretném látni!
        És azóta eszerint is cselekszem! 😉
        (Persze ettől még tucatnyi fontos dolog kimaradt 34-ben)…

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Hozzászólás a(z) CyberMacs bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .


33
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
Learn Turkish
bir lokanta
“a restaurant”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések