Megyünk még egy utolsó kört isztambuli karácsony témában.
Most hogy elméletben véget ért az a Karácsony, ami elméletben nincs is, így lehet egy rövid összefoglalót készíteni róla.
Persze csak amolyan elméleti összefoglalót.
Már többször írtunk, hogy Törökországban nincs hivatalosan Karácsony. Persze, akinek a vallási naptárjába ez fel van írva, az karácsonyozhat. Hiszen vallásszabadság van, így mindenki azt csinál, amit akar. Kivéve persze, ha ez mondjuk olyanokkal jár, minthogy vallási okokra hivatkozva felgyújtja a szomszédját. Vagy nem rakja zsákba, és dobja be a Boszporuszba (ez egy igencsak népszerű vallás volt a középkori Isztambulban)
Viszont a törökök szeretnek minden olyan dolgot, ami színes, világít, villog, zenél, esetleg angyalkák is vannak benne. Márpedig a Karácsony igencsak tartalmazza ezeket az elvárásokat. Így aztán a törökök is karácsonyoznak. Ez valójában csak a látványt jelenti: egy karácsonyfa otthonra (aki igazán tud, az már októberben felállította), egy kommandós Mikulás az ablakba (lehetőleg jó nagy), mindenféle lámpák minden fele (az se baj, ha zárlatosak, sőt! akkor látványosak igazán), és persze az angyalka is ott van valahol… valahol… tényleg van egy ott, valahol…
És ennyi.
Ajándékok, éneklés, stb… nincs.
Bár ez nem teljesen igaz, mert ajándékok vannak, csak nem úgy!
Hiszen véget ér az év! És ez fontos esemény egy olyan országban, ahol már attól beindulnak a marketingesek, hogy felkelt a nap. Így különféle akciók között bolyonghattunk az év utolsó hónapjában. Az utolsó napokban pedig úgy kellett utat vágnunk közte!
Persze azért érdemes közéjük bekukkantani, mert mikor máskor vehetünk olyan harminckilencdarabos csíkos zoknit úgy féláron, hogy ajándékba egy pótkereket is kapunk?? Ugye, hogy csak az Újévi akciós időszakban!
Meg a januári nagy Hóeső! Áreső! akcióban… meg a februári Valentin-napi akcióban… meg a márciusi Tavaszi akcióban… meg az áprilisi Virágnyitási akcióban…meg a májusi Aranyeső! Áreső! akcióban…meg a júniusi Jön a nyár! akcióban…meg a júliusi Itt a nyár! akcióban…meg az augusztusi Mindjárt vége a nyárnak! akcióban… meg a szeptemberi Iskolakezdő akcióban…meg az októberi Eső esik, árak esnek! akcióban…meg a novemberi I akcióban…meg a decemberi Újévi akcióban…de ez már volt…
Tehát vannak ezek az akciók. És bár az emberek nem vesznek kifejezetten karácsonyi ajándékot, de egy-két vicek-vacak, mosógép-hűtőgép véletlenül beesik a lakásba. Vagyha a vétlen vevőre rátukmált az eladó egy parabolaantennát (“Nézze, milyen szép kerek! Jól mutat az erkélyen! Lássák a szomszédok is, hogy milyen jól megy magának mostanában! És energiatakarékos, mert nem működik…”), akkor még mindig oda lehet adni a falusi nagymamának. Amolyan újévi (alias karácsonyi) ajándéknak (“aj édes fiam! Hoztál egy új tehénitatót!! aj de örülök neki! A másik úgyis tönkrement, amikor azok a vásott kölkök elvitték, hogy ezen szánkózzanak“).
Most nézzünk át, hogyan is zajlik a december mondjuk Magyarországon: teljes stressz! Az év utolsó hónapja, a legfontosabb hónapja. Most kell minden munkát befejezni, most kell mindent eladni, amit kihagytunk már januárban. És még az évet is le kell zárni. De minderre nem 4 hetünk van, hanem csak 3! Néha még annyi sem! És még az üzleti partnereknek is kell valami karácsonyit küldeni. Legalább egy lapot, valami fenyőfával, meg hóval… Ki is megyünk a sarokra a digitális fényképezőgéppel (de jó, hogy ilyen is van már!), hogy lefényképezzük azt a fát. De hát hó nincs még ilyenkor, a fa meg… ez meg hova tűnt??
Ezzel egyidőben valahogy ajándékot is kell találni, amit be lehet gyömöszölni a fa alá. Tényleg, a fa! Olyan is kell… hopp, itt egy a sarkon, már csak egy balta kell hozzá…
Mi mindezt megúsztuk Törökországban. Nekünk 4 hetünk van, hogy befejezzük az évet. Az elmaradt munkák, ha eddig nem hiányoztak, eztán sem fognak.
Nem kell fát venni, vagyha mégis, azt úgyis októberben-novemberben már letudtuk. Az ajándék sem kötelező. Bár ha valami olyan akció ugrik elénk, akkor úgyis megvesszük (akár akarjuk, akár nem). Nem kell e miatt a várost járni.
Igaz, mindezért cserébe nincs olyan, hogy Karácsony. December 24-én ugyan úgy dolgozunk, mint más napokon. A karácsonyi hangulat pedig csak akkor van, ha ezért személyesen teszünk valamit: sütit sütünk, keresünk valami jó rózsaszín karácsonyi zenét, behintjük műhóval a céget, stb…
- Béla supermarket (1.000)
- Március 15. - első év (1.000)
- Az óraátállítás Isztambulban (1.000)
- Most igen vagy nem? (1.000)
- Kultúrális ütközések (1.000)
- A menő srácok Budapestről indulnak (RANDOM - 1.000)