Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Minden csoda 3 napig tart… ahogy a hó is Isztambulban.

De már az 5. napja, hogy folyamatosan csak szakad, szakad, és szakad. Ezt már nem lehet félvállról venni. Ez komoly dolog!

Már nem elég, hogy csak lukas zacskókon szánkózunk. Eljött az ideje, hogy valami komolyat is építsünk!

Ahogy ilyenkor lenni szokott, két csoportra oszlanak az emberek: akik szeretik a havat, és akik utálják. De mostanában az első csoportból is egyre többen kerülnek át a másodikba, miközben azt mondják, hogy elég lesz már!!

Őket leginkább úgy hívják, hogy szülők. Szokták még őket úgy is hívni, hogy Kedves szülők. Meg úgy is, hogy Kedves szomszéd, szóljon már rá arra a gyerekre!

Immár az ötödik napja, hogy Isztambul gyerkőceit a természet szobafogságra ítélte. Ezt pedig mind tudjuk, hogy a gyerek ha unatkozik, akkor játszik. Először még csak a saját játékaival, majd később mások idegeivel. A feladat, ami ilyenkor a szülőre hárul, hogy még az előtt megszárítsa a téli ruhákat, és felöltöztesse a hangos apróságot, mielőtt az még mindenki mást az őrületbe kerget.

Utána már ki lehet küldeni a hóba. Ahol legalább a többi gyereket, vagy az arra járókat dobálja meg. Vagy bárki mást, de teljesen mindegy, mert addig sem otthon van.

Aztán kb. 60-90 perc múlva be lehet szedni a hócsatákat megjárt veteránt, és kihámozni a teljesen átázott ruhából. Ez utóbbi (de bizonyos esetenként az előző is) direkt mehet a radiátorra. Mi pedig – vallástól függően – imádkozhatunk, hogy gyorsan megszáradjon, és újra bevethető legyen.

Ők azok, akik ötpercenként nézegetik a meteorológiai infókat, megérkezett-e már a felmentő melegfront.

Ugyanis valójában a mostani időjárás nem különbözik olyan sokban az átlagos isztambuli téltől: bő csapadék + alacsony hőmérséklet.

A bő csapadék általában azt jelenti, hogy valamikor december környékén elkezd az eső esni, aztán majd májusban befejeződik. Közben néha-néha pár napra megáll, amolyan kávé szünetre.

Az alacsony hőmérséklet pedig olyan +5 fokot jelent. Ez szokott még tovább hűlni 2-3 fokra.

Ilyenkor télen pont a hőmérsékleti határon táncolunk. Éppen azon, amikor csak egy picit hűl az idő, akkor már a hó esik az eső helyett. Mi már december eleje óta várjuk az áttörést, hogy talán ma, talán pont ma, végre hó is is lesz.

Azt persze nem gondoltuk, hogy mindjárt így, és ennyi fog érkezni..

Most sem történik más, csak éppen átestünk a határon. Folyamatosan -2 és -3 fok körüli a hőmérséklet. Alig néhány fok melegedés éppen elegendő lenne, hogy a hó visszaváltson esőre, és akkor azzal véget is érne a tél.

A város azért többnyire meleg. Köszönhető ez a házak jó szigetelésnek, és az éttermeknek, akik ilyenkor is gondoskodnak a vendégek szabadtéri elhelyezéséről (– Kér még egy kis havat a levesébe, uram?), és a melegen tartásukról (infra-, és gáz lámpákkal). Persze sok más is található (pl. autó), ami Isztambult fűti.

Ennek köszönhetően a hó lassan, de folyamatosan olvad. Ahogy a hőmérséklet ingadozik a fagypont körül, úgy lesznek az utcák áthatolatlan latyak tavak, vagy kiváló jégpályák. Ez utóbbi leginkább a lejtős utcákban izgalmas. Szerencsére Isztambul 98% ilyenből áll.

Az olvadás nemcsak azért nagy kaland, mert a hólé nem találja meg a kanálist. Azt a sima eső sem találja meg egykönnyen. Nem is neki lett építve, mert ugyebár az eső nem jogosult a szavazásra. Így a csatornákat inkább magas helyekre építik, hogy a nép jól láthassa. Rajta is van a felírat, hogy ezt az önkormányzat építette.

Isztambul igazándiból nincs a hóra felkészítve. Az a néhány nap, ameddig tart, az amolyan túlélő tábor, utána pedig megy az élet tovább. Nem érdemes ezzel a rövid idővel komolyabban törődni. Így pl. a háztetőkön nincsenek olyanok, amik megakadályozzák, hogy az összes hó mondjuk egyszerre csússzon le. Így miközben az ember a munkába megy, vagy jön, nemcsak a lábát kell figyelnie, mikor csúszik el, hanem a feje fölé is, mikor kap egy jó nagy adag havat a nyakába.

Az utak egyébként azért is csúszósak, mert itt sem sózás, se más csúszásgátló módszert nem használnak. A legbiztosabb, hogy a hó előbb-utóbb elolvad. Addig meg majd elvagyunk valahogy!

Amikor megkezdődött a hét, az emberek még lelkesen indultak el a munkába: ez már a harmadik nap volt, így jó eséllyel lehetett abban reménykedni, hogy aznap véget ér a tél. A meteorológia is jelezte, hogy jön a meleg front (azt viszont nem jelezte, hogy az is elakadt az úton). A főutak nagyjából tiszták voltak, míg a mellékutcákba be lehet korcsolyázni. Ezzel együtt a gyerkőcök sem voltak iskolában. Isztambulban kb. 3 millió gyerek van, akiket az iskolabusz visz az iskolába. Most ennyivel kevesebben voltak az úton.

Tehát minden megvolt ahhoz, hogy egy kellemes hét kezdődjön. Megvolt a hétvége, leesett a hó, most már kezdődhet az újabb időszak. Csak aztán dél környékén a hó megmutatta, hogy az eddigieket csak bevezetésnek szánta, és rendesen elkezdett zuhogni. Ekkor volt az, amikor az emberek úgy gondolták, hogy jobb lesz most gyorsan addig hazamenni, amíg erre van lehetőség. Mégsem lenne jó móka, ha iglut kell építeni a város közepén.

Volt egyszer egy jó film a Nationa Geographic csatornán, amiben azt mutatták be, mit csináljunk hóviharban. A lényeg, hogy legyen nálunk fűrész! Talán rókafarkú fűrész a neve. Ezzel ugyanis roppant gyorsan lehet barlangot vágni a hóba. Ha ezt jól készítjük el, akkor odabent akár -1 fokos meleget is elérhetünk, amivel már egészen sokáig ki lehet húzni. Persze csak ha nem egy száll bikiniben kerültünk hóviharba.

A hetünk ezek után úgy nézett ki, hogy bár hétfőn beindult az élet, de délutánra az emberek inkább visszavonulót fújtak. Mindenki rájött, hogy jobb volt a hétvégén a fűtött lakásban ücsörögni, mint az utcán csúszkálni, illetve a latyak-tavakat kerülgetni.

Volt viszont egy réteg, aki a sohavisszanemtérő alkalmat látta meg a különös időjárásban. Ők azok, akik úgy érezték, többet is ki lehet hozni, mint a maximum. Az első három napban letudták a kötelezőket: szánkózás zacskón, hóember építése, hócsaták, stb… Mindezt napi közel 24 órában.

De kiderült, hogy a télnek még egyáltalán nincs vége. A közlekedés pedig úgy ahogy van, teljesen megszűnt. Most végre lehet olyat is csinálni, amit eddig nem!

Egy zacskóval el lehet csúszni a kukáig (a kukásautó sem jár, így a kuka környéke kezd nagyon egzotikusan kinézni). De viszont ha keresztezzük a műanyag zsákot, a mosógépnek a karton dobozával, meg egy használt hűtő ajtajával, akkor messze tovább is lehet menni: át a főúton, tovább a meredek, kacskaringós úton.

A főúton úgysincs forgalom, a vastag hó pedig majd megfogja a bátor, de tapasztalatlan pilótákat (vagy nem, de ezért találták ki a 24 órás ügyelet az elsősegélyen; meg van mentő helikopter is, ha sikerül valami nagyon alkotni).

Így az ötödik nap közepére már csak az amatőrök zacskóztak. A profik saját járgányt építettek. Meg megtanultak gyorsan kimászni a tüskés bokrokból.

De aztán végül csak megjött a melegfront, elkezdett esni az eső, és a hó rövid idő alatt eltűnt… itt ér véget a mese..

A mese tényleg így ér véget. Ez viszont a valóság! És bár tényleg megjött a melegfront, de nem sikerült azon a bizonyos 2 fokon átbillenteni a hőmérsékletet. A bő eső helyett további bő hó érkezett..

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.8/10 (4 votes cast)
Ötödik napja a hó fogságában, 8.8 out of 10 based on 4 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    elli
    “50”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek