Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Eljutottunk odáig, hogy az ókorban a Mediterrán vidéke kedvező hely volt a kalózoknak.

Anatólia pedig egyenesen a paradicsomnak számított.

Kis-Ázsia tengerpartja (de lényegében maga az egész földrész is) sziklákból, hegyekből áll. Itt pedig rendkívül kedvező partmenti városokat, jó kis rejtekhelyeket lehet építeni.

Csakhogy éppen az élelmezés egy komoly probléma, mert a tüskés bokron kívül más nem nagyon nő. Szerencsére viszont hal bőven van a tengerben. Néha viszont nem. Vagy csak az emberek megunták a halakat. És olyankor inkább átnéztek a szomszédba. Baltákkal persze.

Igaz, hogy a szomszédban is csak hal volt, de a szomszéd hala mindig zöldebb, így azért csak nagyobb lelkesedéssel ették meg az emberek.

Ha viszont nem volt hal, akkor a szomszédban sem volt. Olyankor már a szomszéddal együtt lehetett tovább menni egészen addig, míg találnak valami jó kis kifosztható helyet.

Ebből azt láthatjuk, hogy az első kalózok még nem annyira a kereskedő hajókat támadták meg, mint inkább a part mentén fosztogattak. A lelkes rablók túl messzire azért nem mentek be a szárazföld belsejébe, mert ha elfogy a lelkesedés (mondjuk mert szemben áll egy csapat felfegyverzett katona), akkor ne kelljen messzire futni.

A Mediterrán vidéken a kalózok általában 2-15 km mélységig távolodtak el a tengertől. A kezdeti nagyobb városok éppen ezért ennél bentebb tudtak kialakulni, mert őket már nem fosztották ki rendszeresen.

Ennek alapján érdemes azt megnézni, hogy sem Athén, sem pedig Róma nem tengerparti város. Talán az ő növekedésükben is szerepet játszott, hogy a kalózok nem tudták őket elérni. Az ő esetükben úgymond ikervárosok alakultak ki. Róma mellett Ostia, Athén mellett pedig Piraeus volt, amelyik a város tengeri kereskedelmi egységét látta el. Őket a relatív kis méretük miatt könnyen lehetett magas fallal körbevenni, amelyek jó védelmet nyújtanak.

Az anatóliai híres ókori birodalmak is mélyen a szárazföld belsejében alakultak ki.

De azért voltak tengerparti birodalmak is. Ők viszont nem ritkán kalózként kezdték a pályafutásukat.

Az anatóliai rejtett öblökben könnyen alakulhattak ki kalózfalvak. Amelyek ha a szomszédok fosztogatásában kellően megerősödött, akkor már komolyabb célpontok ellen is elindulhattak. Lévén, hogy az emberek nem tudtak írni olvasni, meg mindig is volt, kit is rabolnak ki, így megtámadtak mindenkit.

Egyik kedvelt célpontjuk Egyiptom volt. Lévén, hogy Egyiptom gazdag birodalomnak számított. Persze az is igaz, hogy akkoriban Egyiptom nagyon lelkesen feljegyzett minden eseményt (az ókorkutatók fő forrása mindig Egyiptom), ráadásul hatalmas kőtáblákra, amiket a későbbi évszázadokban sem volt kedve senkinek elvinni. Így lehet, hogy Egyiptom nem volt kiemelt célpont, csak a legtöbb információ innen maradt fent.

Elvileg a görögöknél is találhatnánk részletes leírásokat a kalózokról. Csak ők pedig egymást kaszabolták lelkesen. Ez a tevékenységük az esetek nagy részében szintén kalózkodásnak számíthatott, de ők inkább vérbosszúnak, vagy csak simán csatának hívták. Melynek okai lehetett egy elrabolt szűz lány, egy elgurult alma, a Hold állása, vagy csak ráfogták az egészet Zeuszra.

Az ókor közepére kialakultak a nagyobb államok, akiknek már nem volt szükséges, hogy kalózkodásból lássák el magukat. Mindeközben Anatólia is kezdett egységes lenni, ami jórészt a perzsáknak volt köszönhető. Másrészt a folyamatos görög-perzsa háborúk miatt a tengereken gyakran jártak hadihajók is, amelyek a kalózok munkáját is nehezítették.

Amikor viszont Nagy Sándor meghalt, az ő birodalma percek alatt bomlott fel. Ekkor Anatóliában újra kisebb, egymással hadakozó államok jelentek meg. Ők újra kalózkodásba kezdhettek, vagy a kalózokat bérelték fel szövetségesüknek.

A mellett, hogy egyre inkább burjánzott a kalózkodás, a hajók is roppantul fejlődtek mindkét oldalon. A kalózok a gyors, utolérhetetlen hajókat kedvelték, míg a kereskedők inkább a jól védhetőeket, amelyek egyúttal sok árut is tudnak vinni.

Az Égei-tenger közepén Rodosz lett a kereskedelmi központ. Innen 5 fontos kikötőt lehetett könnyen elérni, minden szélirányba. Ők rendszeresen harcoltak a kalózok ellen.

Róma viszont a kezdeti időkben nem érdeklődött a tengerek iránt, csak a szárazföldön hódított. A legyőzött országokkal egyre inkább csökkent a tengerek védelme, így a kalózok még inkább erőre tudtak kapni. Ekkorra már híres kalóz birodalmak alakultak ki: Illérek, Tirrének, Lemnosz.

Ez utóbbi az egyik legerősebb anatóliai kalóz birodalom volt. Valószínűleg ideális hely lehetett kalózközpontnak, mert amikor a Bizánci Birodalom hanyatlani kezdett, akkor itt újra egy kalózbirodalom épült fel, Kilikka néven.

A kalózkodás végül odáig fajult, egy i.e. 75-ben Juliust, aki akkor még nem volt Caesar, a lemnoszi kalózok elfogták, és válságdíjat követeltek. Az összeg 20 talentum volt, de Julius roppant mérges lett, hogy ilyen olcsón akarták ők visszaadni. Végül 50 talentumban egyeztek ki. Miután Julius kiszabadult, flottát szervezett, és elfogta a kalózokat.

Julius Caesar idejében egy legionárius éves zsoldja 225 denarius volt. Egy talentumért legalább 26 évet kellett dolgozni. A Juliusért kért 50 talentumért tehát egy átlag katonának 1300 évet kellett volna dolgoznia.

Ez a momentum jelentett az ókori kalózkodás, és így az anatóliai kalózok végét is. Néhány évvel később a rómaiak Pompeius Magnus-t bízták meg, hogy kitakarítsa a kalózokat, aki a munkát 3 hónap alatt el is végezte. E mellett pedig az okot is sikerült megszüntetni: Miután a rómaiak elfoglalták egész Anatóliát, és a Földközi-tenger teljes partvidékét, a kalózoknak nem maradt többé helyük.

Jól látható, hogy ameddig a birodalom stabil és egységes, addig a kalózoknak nem volt lehetőségül. De amint elkezd bomlani, mindjárt megjelennek.

258-tól a góton építenek egy kalóz birodalmat a Fekete-tenger és a Márvány-tenger partvidékére.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Anatóliai kalózok - 2. rész, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    bir lokanta
    “a restaurant”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek