1848-as magyarok Törökországban – Szerepjáték – 3CE (Letelepedős vonal, mérnők)

Még amikor a táborban voltatok, Ali azt is összegyűjtötte, hogy kinek mi volt az eredeti foglalkozása, mielőtt katona lett.

Ha már a szultán szinte ingyen kapott egy halom menekültek, akkor megpróbálja belőlük a legtöbbet kihozni. Akit csak lehetett, azt besorozta a saját hadseregébe. De még így is rengetegen maradtak. Köztük olyan emberekkel, akik így vagy úgy, de hasznosak lehetnek a számára. Ahogy te is, hiszen te tanár voltál a Szabadságharc előtt.

1850-et írunk most már. Ez a hivatalos európai dátum. Magyarország ettől nincs olyan nagyon messze, köszönhetően az olyan embereknek, mint pl. Széchényi. De legalábbis sokkal közelebb áll, mint az Oszmán Birodalom, ami…nos…nem sokat haladt a 16. század óta. Így nagyon is örülnek minden olyan embernek, aki többet tud, mint ők. Ahol pedig majdnem 300 év lemaradás van, ott bizony tényleg elkel a segítség.

Amikor Ali megtudja, hogy mérnők voltál, különös izgalom lesz rajta úrrá.

– Óóóóó! De hiszen te számtan tanár voltál! Mindig is imádtam a matematikát! Csupa rejtély az egész! Összeadod az egyet meg a kettőt, és négy lesz belőle! Varázslatos!
– öööö Hát nem egészen… Egyrészt én nem számtantanár vagyok, hanem mérnők. 1+2 pedig inkább lesz 3, mint 4!
-Felétek lehet… de Isztambulban néha 4, néha 5, ha pedig a szultán úgy akarja, akkor akár 12 is!
– Aha… és ha ilyen jól számoltok, hogy építitek a hidakat, várakat?
– Hát látod… ott mindig egy kicsit gond vagyunk… Az építész megadja, hogy 200 kő szükséges. De azt mi lealkudjuk 160-ra. A kőműves már csak 140-t fog adni, de mire az elér az építés helyszínére, jó ha 90 darab van még belőle. Aztán amikor kész a “híd”, akkor már csak 30 kő van. Így persze nem is lesz híd a végén belőle. Az ár pedig nemhogy nem csökken, de még emelkedik is minden egyes ellopott kővel…
– És mit szólnátok egy olyan mérnökhöz, aki ugyanezt a hidat meg tudja tervezni 150 kőből, és amikor megépül a híd, mert az tényleg meg is épül, akkor ott valóban 150 kő lesz?

Ez az ötlet láthatólag tetszik az Alinak. És ha már ilyen jó dolgot találsz ki, ős is hozzá szeretné tenni a maga részét. De még inkább kivenni belőle a saját részét. Ezért arra kér, hogy az összeírás után keresd meg őt abban a konyhasátorban, ahol bőségesen lehet a kávét inni.

El is mész ide. Könnyű megtalálni, mert a bejáratnál az elvonási tünetekkel bőségesen megáldott törökök állnak sorba, míg a kijáratnál a hiperaktívak szálldosnak ki nagy lendülettel. Egyik-másik szó szerint a repüléssel próbálkozik. Míg az előrelátóbbak, akik tudják, hogy hamarosan úgyis visszatérnek, egy oszlopba kapaszkodva futnak körbe-körbe.

Itt leülsz, és vársz. Közben megfontoltan öntesz magadba kávét. A biztonság kedvéért azért egy jó nagy darab kötelet is a lábadra kötsz, hátha repülni támadna kedved…

Néhány óra elteltével meg is jelenik Ali. Nem kispályázik mindenféle cuki kis kávés csészékkel.. direkt a kávés kondort hozatta magával négy bivalyerős törökkel. Ez is azt jelzi, hogy komoly üzlettársat lát benned. És bizony komoly titkokat oszt meg veled.

Elmondja, hogy szerinte azok a magyarok döntöttek bölcsen, akik a hadsereget választották. Nyugis élet, még ha néha kicsit kemény is. Jó fizetés, és stressz is csak akkor van, ha jönnek az oroszok. Vagy a sivatagi banditák. Esetleg a hóvihar.

Míg azok, akik le akarnak telepedni, hozzájuk nem fűz sok reményt. A tanárok és az orvosok még csak-csak ellesznek valahogy. De a többiek egy idegen kultúrában, idegen nyelven nem fognak nagyon boldogulni.

Ellenben itt vagy te! És itt van Ali is! Ebből azért már csak lesz valami! Te tudsz hidat építeni. Meg várat is talán. De titkos alagutat mindenképpen, és arra bizony nagy igény van! Őneki pedig vannak kapcsolatai. Mert bizony kapcsolat nélkül az ember csak elveszik Isztambulban.

Tehát ő segít neked, cserébe osztoztok mindenen.

 – És ha a szultán esetleg úgy döntene, akkor majd a kötélben is osztozunk? – mutatsz rá a terv legkritikusabb pontjára
– Akkor majd együtt fogunk menekülni. Te építed a hajót, én pedig majd kormányzok!

Jó, tehát kell majd egy rejtett, igazi kormány arra a hajóra. Mert ha Ali fog vezetni, akkor valószínűleg nem a tengeren, hanem a szultán palotájában fogtok kikötni…

Oké. Végül is nem is hangzik rosszul. Egyébként sincs más ötletedet. Fogalmad sincs, mit csinálsz majd, ha elérsz Isztambulba. Eddig csak arra gondoltál, hogy elkerült az osztrákok karmai közül. Most pedig, hogy ebből a táborból kikerülj végre.

Így megállapodsz Alival, és este együtt indultok Isztambul felé. Már az első este összefuttok a magyar csapattal. Nem nehéz megtalálni őket, hiszen az egész falu tőlük zeng. Ali az elmúlt hetekben eléggé jól belejött a magyarok életmódjába, így ti is csatlakoztok hozzájuk. Majd pedig a következő napokban is együtt rójátok az utakat, együtt keresitek fel a kocsmákat, és együtt tiltanak ki titeket a falvakból. Ali ilyenkor próbál úgy látszani, hogy ő is magyar, mert amúgy neki itt sűrűn akad dolga. Nem lenne jó, ha felismernék. Ez azért kicsit nehezen megy, tekintve a csilingelős papucsot, a piros fejfedőt (szintén csilingelős), meg szivárványszínben hímzett kabátot…

Több napos, hetes, ki tudja mennyi idős út után végre megérkeztek Isztambul kapujához. A magyarok ki-ki a maga feje után bevonul. Míg téged Ali hív, hogy tud egy titkos útvonalat, azon menjetek be.

Nem igazán érted, mi szükség is van erre. A többi magyar minden gond nélkül jut át a kapun. Nektek minek ez a különcködés??

Ali a Fal egy titkos ajtajához vezet, ahol egy lépcső vezet le a mélybe. Itt egy hosszú-hosszú kacskaringós barlangszerű járaton haladtok ki tudja meddig. Talán 1 óráig… talán kettőig?

Végül eljuttok egy hatalmas terembe. Ameddig csak a szem ellát, mindenhol víz, benne hatalmas oszlopokkal. Úgy tűnik, hogy egy földalatti víztározóba jutottatok. Egyszerűen lenyűgöző! Te viszont mérnők vagy, így az ilyen dolgok téged jobban feldobnak! A terem nemcsak egyszerűen lenyűgöző, hanem kétszerűen meg háromszerűen is!

De nemcsak a víztározó tűnik földalattinak. Hanem az a szervezet is, aminek a jellegzetes tagjait látod. Persze nem akarsz te előítélteskedni, de azét ha valakinek görbe kardja, 2 db foga, 1 db. szeme, meg pöttyös fejkendője van, az azért általában rabló szokott lenni.

Ajajaj… Úgy tűnik egy alvilági szervezet kellős közepébe csöppentél…

(Folytatás a 4CE vonalon)

A történet közepébe csöppentél? Itt kezdődik, ez a szerepjáték első oldala!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
1848-as magyarok TörökországbanSzerepjáték – 3CE (Letelepedős vonal, mérnők), 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .