Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Még amikor a táborban voltatok, Ali azt is összegyűjtötte, hogy kinek mi volt az eredeti foglalkozása, mielőtt katona lett.

Ha már a szultán szinte ingyen kapott egy halom menekültek, akkor megpróbálja belőlük a legtöbbet kihozni. Akit csak lehetett, azt besorozta a saját hadseregébe. De még így is rengetegen maradtak. Köztük olyan emberekkel, akik így vagy úgy, de hasznosak lehetnek a számára. Ahogy te is, hiszen te tanár voltál a Szabadságharc előtt.

1850-et írunk most már. Ez a hivatalos európai dátum. Magyarország ettől nincs olyan nagyon messze, köszönhetően az olyan embereknek, mint pl. Széchényi. De legalábbis sokkal közelebb áll, mint az Oszmán Birodalom, ami…nos…nem sokat haladt a 16. század óta. Így nagyon is örülnek minden olyan embernek, aki többet tud, mint ők. Ahol pedig majdnem 300 év lemaradás van, ott bizony tényleg elkel a segítség.

Amikor Ali megtudja, hogy tolmács voltál, különös izgalom lesz rajta úrrá.

– Hét! Te akkor érted, amit mondok! – próbálkozik Ali törökül.
– Hát igen… előfordul…
– És most? – kérdezi arabul..
– Még most is.
– Fantasztikus! És most? – immár oroszul.
– Ez is megy.
– És most? – ezúttal egy negyedik nyelven.
– Te Ali, ez most magyarul volt!
– Na jól van akkor. Most figyelj rám! Nagy terveim vannak veled. És csak veled. Ezért mondom ezt neked arabul – mondja, bár oroszul – Most még végig kell csinálnom ezt a listát. De utána találkozzunk hátul az istállónál. Jó, nincs istálló, de találkozzunk ott, ahol lennie kellene. Most pedig csinálj valami olyat, amivel elaltatod a többiek figyelmét, mert lassan mindenki miket néz!

Mivel hirtelen jobb ötleted nincs, behúzol egy jó alaposat Alinak. Majd a többieknek azt mondod, hogy szidta az őseidet. Mindeközben Ali a sárból próbál felállni nagy nehézkesen, és közben mintha albánul káromkodna. De te kihallod a dicséretet hangjából, hogy valójában azt mondja, hogy ez jó húzás volt.

Legalábbis reméled.

Órák múlva, amikor ismét találkozol vele ott, ahol az istállónak kellene lennie (a szag mindenképpen alkalmas rá), akkor látod, hogy sokkal sárosabb az Ali, mint ahogy otthagytad.

– No de Ali! Hát mi történt??!
– A többi magyar látta, amint számukra érthetetlen nyelven beszélek, majd azt is látták, hogy te ezért orrba vertél. Majd hallották, hogy a szüleidről mondtam valami rosszat, azért ütöttél meg.
– Igen, és?
– Hát… a következő magyar azt mondta, hogy ő is hallott engem külföldiül beszélni, többször is. De ő nem ért más nyelveket. Viszont biztosra akart menni, hátha történt valami sérelem az ő családfája irányába is. Így aztán kaptam tőle egy hatalmas pofont. Ezen pedig a többiek fellelkesültek.. Még jó, hogy már csak 15 ember volt a vissza. El tudod te képzelni, mekkora tenyerük van a kőműveseknek?!! Na de pont ilyen fenegyerekre van szükségem, mint amilyen te vagy! Elmegyünk keletre!
– Mit fogunk ott csinálni?
– Diplomáciáskodunk!
– Micsoda?? De hát az előbb vertek össze téged miattam! Mi lesz, ha ugyan ez történik majd a határon?
– Akkor majd háborúskodunk… De nem mindegy? Akkor még inkább szükség lesz diplomatákra meg követekre! Mi pedig eközben rengeteget kereshetünk!
– Te Ali! Itt nem szokták a követeket néha lefejezni?
– Jaj, hogy mindenben csak a problémát látod! Azon ráérünk majd akkor aggódni, ha már gurul a fejünk..
– Akkor már mindegy lesz!..
– Akkor még inkább nem érdemes most ezen aggódnod!

Végül, több órás győzködés és kávézgatás után (honnan szerzett ez kávét??) végül meggyőz téged, hogy jó buli lesz, és még jövedelmező is.

Nem mellékesen meg úgysem tudsz mást csinálni.. A hadseregbe nem akarsz beállni, a hazamenetel pedig végképp elriaszt. Még ültethetnél káposztát a szultán hátsó kertjében.. De azért mégsem így képzeled el a jövődet.

Bezzeg diplomataként! Megbecsülés! Pénz! Kapcsolatok! Talán még egy leányzó is befigyel a történetbe. Vagy te fogsz hozzá befigyelni…

Még két napig maradtok, miután elintegettétek a többieket. Mikor rákérdezel Alinál, hogy mire is vártok, azt mondja, hogy csak még megissza a kávét, és már indultok is.

– Na de Ali! Miért tart neked 2 napig, hogy megidd azt az 1 kávét??
– Nem egyet kell meginni! Hanem mindet! Ezek itt felejtették az egész készletet! Hát csak nem hagyjuk elveszni! A kávé drága dolog. Úgyhogy jó lenne, ha te is besegítenél…

A következő napok a kávé elfogyasztásával telnek. Ez legtöbbször filmszakadással jár nálad, de néhány helybéli beszámolójából megtudod, hogy időnként felmászol valamelyik fára csiripelni. Ezek a helybéliek is azért járnak ide, hogy ezt a műsort megnézzék. Még jegyet is árulnak a látványosságért!

Végül nyár lesz, mire elfogy a kávé, és végre elindulhattok. Elsőnek Isztambulba mentek. Ennek leginkább földrajzi okai vannak: ott van az átjáró Ázsiába. Itt pár napot eltöltötök, míg Ali jelentést tesz a szultánnál. Nem mintha ő nem kapta volna meg az infókat már hónapokkal korábban… De akkor is a formaságok, meg a közös kávézgatások…

Addig téged berak egy kávéházba, mert ebbe a gyakorlatba már úgyis belejöttél. Ez nem olyan rossz, de nem érted, hogyha Ali téged ilyen fontos céllal hozott magával, akkor miért nem mutat be a szultánnak. Ő csak ilyeneket mond, hogy nem kell őfényességét ilyesmikkel terhelni, meg hogy bízzál csak benne.

Jó, persze, érthető. De akkor sem jó érzés, hogy ennyire a háttérbe szorítottak tégedet.

Végül megérkezik Ali, és elmondja, hogy a dél-keleti végbe mentek. Ott úgyis jó a klíma. Hó is csak minden 80. évben esik. Meg ott már van egy csapat magyar katona. Nekik elkellene a diplomácia segítség. A szomszédban meg vannak arabok és oroszok is. Lehet majd velük üzletelgetni, tárgyalgatni. Ha ezek nem sikerülnének, akkor meg lehet rájuk lőni. Nem fogtok unatkozni, ha együtt maradtok! És főleg, ha követed Ali utasításait.

Unatkozás tényleg nem lesz, ebben már most biztos vagy! Így nemsokára elindultok arra, amerre a térképen a vasútnak kellene lennie. De az még csak papíron van. Viszont Alinak hála, diplomataként kezelnek titeket, így megkímélnek a gyaloglástól.

Kaptok két szamarat, mindkettő 3 nyelven tud beszélni – állítja az a piros sapkás ember, aki a szultán megbízásából hozta az állatokat: szamárul, kutyául, és nyúlul.

Ali persze szitkozódik, hogy már megint elkavartak valamit az adminisztrációnál, mert ő bizony hintót kért, nem pedig szamarakat. De mivel csak ez van, így velük utaztok dél-keletre.

Amikor több hét, és már a tőzsdét is befolyásolni képes mennyiségű kávé elfogyasztása után végre megérkeztek. Legnagyobb meglepetésedre az erődben Bem Apót találod!

(Folytatás a 4CF vonalon)

A történet közepébe csöppentél? Itt kezdődik, ez a szerepjáték első oldala!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
1848-as magyarok TörökországbanSzerepjáték – 3CF (Letelepedős vonal, tolmács), 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


151
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    şarap
    “wine”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek