1848-as magyarok Törökországban – Szerepjáték – 4B (Kossuth vonal)

Másnap.

Jó, hát elveszett a csónak. Kossuthék meg valószínűleg tovább mentek. Ti pedig, néhányan, akik az európai oldalon rekedtetek, aludtatok valahol. Elég sötét volt, mikor lefeküdtetek abba a valahovába, és most, hogy kezd világosodni, inkább nem akarod megtudni, mi is ez a hely pontosan. Inkább felébreszted a társaidat, hogy megtárgyaljátok a továbbiakat. Mindezt a közeli kávéházban.

Ez meg hogy került ide, teljesen rejtély… egészen biztosan tegnap este még nem volt itt. Most meg úgy néz ki, mintha az épület már legalább az Özönvíz ideje óta itt állnak. Egyik-másik része tényleg olyan, mint ami még találkozott is azzal a vízzel… Amikor pedig leültök az egyik sarokba, minden pontosan úgy recseg, mint ami tényleg több ezer éves..

Természetesen abban mind egyetértetek, hogy itt nem maradtok, hanem követitek Kossuthot. Az, hogy miként keltek át a Boszporuszon, nem tűnik olyan nehéznek. Most, hogy már nappal van, láthatóan komoly rajta a hajóforgalom. Biztos találtok valakit, aki jópénzért átvisz a túloldalra. Már csak azt a bizonyos jópénzt kell előkeríteni valahonnan.

De rövid tanácskozás után míg Béla kint keresi a mellékhelyiséget úgy döntötök, hogy Béla bakancsa jó lesz cserealapnak. Csak erről nem szóljon senki a Bélának addig, míg el nem jön a pillanat.

Oké, ebben megállapodtatok. Már csak azt kell megtudni, hogy miként fogjátok Kossuthot megtalálni, ha már átjutottatok. De ezt a kérdést elnapoljátok későbbre. Végül is a keresést az mindenképpen megkönnyíti, hogy csak egy kontinenst kell átkutatni.

Miután feltöltöttétek magatokat feketével, el is indultok a parton, hogy keressetek egy megfelelő hajót. Hamarosan találtok is egyet. Itt az előre megbeszélt jelre nyolcan vetik rá magukat Bélára, hogy megszerezzék a bakancsát. Eközben pedig négyen próbáltok a kapitány kinézetű szakállas emberrel beszélni. Mivel a nyelvet nem tudjátok, megpróbálkoztok azzal az ősi magyar módszerrel, hogy hangosabban beszéltek, hátha a decibelek átütik a nyelvi akadályok falát. Mivel erre négyen is vagytok, elég komoly hangerőt sikerül összehoznotok. Ehhez csatlakozik még Béla és nyolc társának az ordítása is.

Hamarosan körülöttetek egy üres tér keletkezik, amiben sem ember, sem állat nem marad. Még a sirályok is inkább messzebbre mennek. Ezt látva egy öregasszony biceg oda hozzátok.

Mint kiderül, ő Magyarországon született, csak egyszer elsodorta őt a Duna. Majd hosszú kacskaringós történet után Isztambulban kötött ki, ahol végül megházasodott. Mostanra pedig van 28 unokája, köztük halász és szőnyegárus is. Úgyhogy ő tud segíteni az átkelésben. És egyébként is jó lenne, ha abbahagynátok a kiabálást azzal a szakállas öregemberrel. Főleg, mivel süket. És egyébként sem kapitány. Hanem csak simán Musztafa. A felesége minden reggel 8-kor kiállítja őt ide a levegőre, aztán majd este valamikor beszedi.

Mivel viszont neki, mint fiatal hajadonnak nem illik itt férfiakat vezetgetni, főleg nem ennyit, így megtanít titeket pár kulcsszóra. Ezekre lesz szükségetek ahhoz, hogy kicsit odébb (mert ugye mindenki elmenekült mellőletek) hajót találjatok. Ezek a szavak egyszerűnek tűnnek, de sehogy sem tudod megjegyezni őket.

Szerencsére a csapatban van olyan, akinek ez nem probléma. Így nemsokára lesz is hajótok, és mindenki boldog. Kivéve persze a Bélát…

A túlpartra is szerencsésen átértek. Ez mondjuk nem meglepő, mert a Boszporuszban nem élnek víziszörnyek. Ha valaha is voltak ilyenek, azt már a lakosság régóta felfalta volna…

Oké, itt vagyok immár Ázsiában! Ez egy teljesen új földrész, ahol még egyikőtök sem járt. Minden teljesen más, még a levegő illata is! Főleg azért, mert egy halpucoló üzem mellett értetek partot.

Nos, küldetés első része teljesítve. Most már csak az a kérdés, hogy találtok megy egy csapat magyart, amelyik kelet fele tart…

Miközben ezen tanácskoztok, odajön hozzátok egy kereskedő, aki tud németül. Mondja, hogy nem tudta nem kihallani a beszélgetésetekből a magyar szót. No meg a ruházatotok is pont olyan, mint amiről nemrég hallott. Ő ugyanis Iznik felől érkezett, és bizony úton-útfélen mindenki arról beszélt, hogy egy csapat magyar vonult arra. De úgy, mintha csak maguk a hódító rómaiak érkeztek volna vissza. Mert az még oké, hogy kő-kövön nem maradt… az ilyen megszokott dolog Anatóliában, ha az idegen ott járnak. No de hogy az összes bor ilyen gyorsan elfogyjon! És hogy ezek az idegenek ilyen gyorsan dalba foglalják a török szleng szavakat! No, ilyenre nem volt példa az elmúlt 10.000 évben!

Ezen elmondottak alapján, tényleg nem nehéz a magyarokat követni. Mégis, valahogy nem sikerül utolérnetek őket. Habár csak fél nap előnyük van, és habár minden bizonnyal minden útmenti kocsmát végiglátogattak, és habár ti egyikbe se tértek be (hiszen úgyse maradt semmi), mégsem sikerült felzárkózni Kossuthékhoz…

Ráadásul veletek további furcsaságok is történnek. Első éjjel három társadnak eltűnik a bakancsa…. Bárhol is keresitek, sehogy sem találjátok…

A kocsmanyomok elég jól vezetnek titeket. Harmadik nap meg is érkeztek Küthaya városa mellett felépített táborba. Itt megtaláljátok Kossuthot, és az elveszett társaitokat is. Célba értetek! Hurrá!

Ennek örömére mindjárt csaptok is egy nap bulit. Szerencsére a korábban érkezett magyaroknál volt bor bőségesen… Nyolc napba telt, mire sikerült kijózanodnod. De hát most már nincs hova sietni!

És tényleg! Úgy érzed célba értél. És most már nincs más dolgod, mint…

….ööööö…. no de tényleg… most mi lesz?

Azt látod, hogy Kossuth próbál továbbra is tárgyalni, egyezkedni. De mindez nagyon nehezen megy így, hogy a világ vége mögött vagytok. Mégis az asztal fölött görnyed minden nap. És leveleket ír, angolul franciául, de még németül is. Ezeket aztán Musztafa el is viszi Isztambulba, ha éppen sikerül őt felébreszteni.

De viszont neked, és a társaidnak nincs semmi munkátok. Ez az első 1-2 hétben még jól is jött. A környék is szép, kellemes. Olyan, mintha csak Erdélyben lennétek. Ráadásul tavasz van, nagyon jó az idő!

Ahogy viszont közeledik a nyár, és emelkedik a hőmérséklet, úgy emelkedik a vérnyomás is a katonatársaidban.

Továbbra se tudni, mi történik otthon. És továbbra sem tudni, mi lesz a megoldás. Azt se tudjátok, hogy merre mentek tovább innen, már ha tovább mentek. Ez pedig észrevétlenül mindenkit egyre inkább idegessé tesz.

Kossuth mindezt megelőzendő, próbál titeket lefoglalni. Eleinte hadgyakorlatokat tartotok, meg fát vágni küld titeket (állítólag ez erdő háromezer mérföldnél is hosszabbra nyúlik). Majd később kisebb házakat is építetek.

Ennek viszont sokan nem örülnek. A házak látványától egyre többen érzik úgy, hogy a dolog végleges. Itt maradtok Törökországban, és nem folytatjátok a Szabadságharcot. És még a szultántól is érkezett egy üzenet, amiben megtiltja a magyar falu építését. Ugyanis az osztrákok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyarokat minél jobban szét kell szórni az országban, hogy ne csináljanak galibát.

Hát igen.. ahogy telik-múlik az idő, a magyarok egyre több galibát okoznak. Bár azt nem érted, miért az osztrákokat zavarja. De igazándiból sok minden mást nem sem értesz.

Minden jel szerint a szultán ide lepakolt titeket. Időnként jelzi, hogy nem felejtett el benneteket. Erről mondjuk biztosítjátok is őt, ahogy egyre több és több menyéből érkeznek hírek, hogy a magyarok már megint valami galibába kerültek. De ezen kívül semmi. Még egy ígéret sem érkezik. Vagy legalább egy talán…

Kossuth folyamatosan küldi az ötleteit, ajánlatait. És ezek bizony olyanok, amivel a szultán is jól járhatna. De a válasz minden esetben csak az elutasítás. Ettől pedig mindenkiben nő az indulat.

Már bőségesen bent jártok a nyárban, amikor viszont egy különleges üzenet érkezik. Miután Kossuth elolvasta a levelet, mindjárt összehívja a magyarokat tanácskozásra.

A levél ugyanis Amerikából jött Azt írták benne, hogy szívesen látnák Kossuthot és a társait az új kontinensen. És még egy hajót is küldenek.

Az elhangzottak után mindenki nagyon izgatott lesz. Egyhangúlag* mondjátok ki, hogy nincs értelme Törökországban maradni, mert itt nem történik semmi. Max az ember bakancsa tűnik el.  Így néhány nap múlva útra is keltek.

Úgy látszik, hogy a szultán is támogat ebben titeket. Míg az utazásra készültök, folyamatosan érkeznek a török katonák, akik a környéken kóválygó magyarokat gyűjtötték össze. A szultán még ajándékot is ad minden távozónak.

Szeptember 1-én elhagyjátok Küthaya-t. Majd 8-án hajóra szálltok, és ezzel Törökországot is magatok mögött hagyjátok. Kossuth az utolsó, aki a fedélzetre lép.

A Mississippi nevû hadihajó. Clary Ray festménye - Forrás: http://www.sk-szeged.hu
A Mississippi nevû hadihajó. Clary Ray festménye – Forrás: http://www.sk-szeged.hu

* Pontosabban csak Béla nem része az összhangnak. Ő ragaszkodik ahhoz, hogy Törökországban maradjon, és cipőboltot nyisson.

(Folytatás az 5B vonalon)

(Amennyiben úgy érzed, hogy te vagy a Béla, aki mindenki cipőjét összegyűjtötte, hogy legyen mivel új életet kezdenie Isztambulban, úgy folytatás a 3CA vonalon)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
1848-as magyarok TörökországbanSzerepjáték – 4B (Kossuth vonal), 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .