Tanuljunk együtt Kossuthtal!

Amikor Kossuth a török emigráció után megérkezett Londonban, az angolokat leginkább az ékes beszédével vette le a lábukról.

Mint tudjuk, az angolok nagyon kényesek a Shakespeare-i nyelvükre. Főleg, mióta a világon mindenki kedve szerint beszél angolul. Így az, hogy Kossuth tényleg az ő úri szókészleteit és körmondatait használta, nagyon hasznosnak minősült. Pedig Kossuth angolul a börtönben tanult. Ezt az életrajzából tudjuk (érdekes lenne megnézni, ma milyen angolt lehet a börtönben megtanulni…)

Ezen kívül németül tudott még, azt az iskolában tanulta meg. Az emigrációban pedig a törököt és az olaszt sajátította el.

1849-ben, a Világosi fegyverletétel után az emberek az Oszmán Birodalomba menekültek. Ennek legfőbb oka, hogy ez volt az egyetlen kijárat Magyarországról. Északról és nyugatról a Habsburg Birodalom, keletről pedig az Orosz Birodalom várta az arra tévedőket.

Viszont a nagy többség nem szándékozott az Oszmán Birodalomban maradni, ahol akkoriban igencsak elmaradott állapotok uralkodtak. Így Kossuth is mihamarabb Angliában akart távozni. Csak míg az osztrákok és az oroszok is Kossuth kiadását követelték, a szultán a vendégei biztonságának megőrzésére törekedett. Ezt pedig csak úgy tudta megtenni, hogy a magyarokat előbb Vidin, majd Sumla, végül Küthaya városába szállították. Kivéve azokat, akik áttértek az Iszlámra, és így törökké váltak.

Ezekben a városokban a magyarok szabadon közlekedhettek, de a táborokat nem hagyhatták el. Így bizonyos szempontból foglyok voltak. A törökök az osztrákok fele mindenképpen így kommunikáltak.

Így pedig Kossuth úgy érezhette, hogy mindenképpen meg kell tanulnia törökül. Ezt több szempontból is előnyös, hiszen így jobb pozícióban tudott tárgyalni, jobban tudta a magyarok érdekeit képviselni. Nem mellékesen, senki se tudta, hogy végül mennyi ideig fognak az Oszmán Birodalom területén maradni. Kossuth még egy magyar város tervrajzát is elkészítette, de ezt a szultán végül nem engedte megépíteni.

Kossuth az első szójegyzékét Vidinben készítette. Ez két darab 34×11 cm-es papír darab volt, melyre 147 szót gyűjtött össze. Ezek a mindennapi beszélgetésre voltak alkalmasak. Így olyan kategóriákat találunk, mint a testrészek, családi kapcsolatok, színek.

Ennek a szótárnak az érdekessége, hogy Kossuth ekkor még nem ismerte az arab betűket, így a szavakat hangzás után, magyarosan írta le. Az Oszmán Birodalomban akkor még nem használták a latin abc-t. Azt majd csak Atatürk vezeti be 1929-ben.

E miatt viszont még nem tudta megkülönböztetni az i és a ı betűket.

Kossuth török szótára, mely Vidinben készült. - Forrás: Országos levéltár
Kossuth török szótára, mely Vidinben készült. – Forrás: Országos levéltár

Később, amikor a magyarok Küthaya-ba kerültek, biztossá vált, hogy hosszabb időt fognak ott tölteni. Ráadásul ezt is nagyon kevés olyan tevékenységgel tudták kitölteni, amelyik hasznosnak mondható. Nem csoda, hogy Kossuth is tenni akart valamit. Ezek egyike a nyelvtanulás volt. Bízott benne, hogy jobb nyelvismerettel a szultánra is jobban lehet hatni.

Itt olyan szinten megtanult törökül, hogy még személyesen a szultánnak is írt levelet, előkelő megfogalmazásban. És arab betűkkel.

Ekkor készítette el a jóval komolyabb 15 lapos szótárfüzetét. Ebben már 263 magyar, és 274 török szót találunk. De ez a szótár már 4 nyelvű volt, tartalmazta a szavak angol és német verzióját is. Úgy tűnik, mintha Kossuth egy univerzális kézikönyvet szeretett volna készíteni az emigrációban élő szabadságharcos katonáknak.

Ebben a szótárban már a hétköznapi szavak mellett sokkal bonyolultabb kifejezéseket is találunk, amelyekkel sokkal kifinomultabb társalgást is kezdeményezhetünk. Így akár vallásról, természeti és geográfia témában, vagy akár metafizikáról is lehetett beszélgetni.

A szótár továbbra is latin betűkkel készült, de Kossuth itt már megkülönböztette a két i betűt. A sima i helyére i-t írt. Míg a pontnélküli ı helyére y-t.

További érdekessége a szótárnak, hogy 1850-ben készült, és az európai török nyelvet használva, időként tájszólással. Ezért olyan szavakat is találunk benne, amelyek mára kihaltak.

Magyar–Franczia–Angol–Török legszükségesebb kézi Szótárka - Forrás: Országos Levéltár
Magyar–Franczia–Angol–Török legszükségesebb kézi Szótárka – Forrás: Országos Levéltár

Ugyanitt készített egy nyelvtani füzetet is. Ez 10 fejezetből, és 104 paragrafusból áll, 3 részre tagolva: 3 fejezet az arab írással foglalkozik, 3 fejezet a névszókkal, 4 fejezet pedig az igékkel.

Bár a nyelvkönyvet végül nem sikerült befejezni, de így is egy jól összeszedett és megszerkesztett munkát láthatunk.

Kossuth nyelvtanfüzete - Forrás: Országos Levéltár
Kossuth nyelvtanfüzete – Forrás: Országos Levéltár

Azt nem tudjuk, hogy Kossuth valójában mennyire tanult meg törökül a rövid, 2 éves időszakban, míg az Oszmán Birodalomban tartózkodott. A magyarok szerint nagyon jól beszélt, de ők nem tudtak törökül. A törökök viszont erről nem jegyeztek fel semmit.

A nyelvtankönyvből és sok utalásból úgy tűnik, hogy egy mai alapfoknak megfelelő tudással rendelkezett. A törökökkel minden esetre folyékonyan beszélgetett, és könnyedén írt és olvasott leveleket. A komolyabb tárgyalásokhoz viszont tolmácsot használt. Ez azért ma is gyakran használt taktikai fogás. Nemcsak, azért, mert a fordítóval időt lehet nyerni, és míg ő fáradozik, addig lehet gondolkodni. Hanem mert így a másik fél beszélgetéseire is lehet figyelni. Nem mellékesen előfordul, hogy a tolmács ezt-azt kifelejt a fordításkor…

Minden jel arra utal, hogy Kossuthnak volt egy tanára is. Őt Orosdi Adolf* egy jómódú zsidó kereskedő segítette, aki már Vidin előtt is tudott törökül. Ő egy olyan módszert ajánlott Kossuthnak az arab írás könnyebb megtanulásához, ami a héber íráson keresztül vezetett.

Héber betűk Kossuth török grammatikájában - Forrás: Országos Levéltár
Héber betűk Kossuth török grammatikájában – Forrás: Országos Levéltár

Érdekes kérdés, hogy vajon Kossuth mire jutott volna, ha továbbra is az Oszmán Birodalomban marad, és sikerül tökéletesre fejlesztenie a nyelvtudását is (az európai nagyhatalmak semmiképpen nem akarták a Habsburg Birodalmat feldarabolni, viszont erre a törökök talán vevők lettek volna). De végül 1851. szeptember 8-én Gemlik kikötőjében hajóra szállt, és többé nem volt szüksége a török nyelvre.

Forrásunk az Országos Levéltár internetes oldala. Az anyagokat Apáti Anna Zita és Schmidt Anikó gyűjtötte össze

* Orosdi Adolf nem tartott Angliába Kossuthtal, hanem Isztambul Galata városrészében telepedett le. Itt minőségi ruhák nagykereskedelmével foglalkozott, amiből hatalmas vagyont szerzett magának. Nem sokkal később pedig nemzetközi hírnévre tett szert. Az Orosdi-Back márka 1943-ig nagyon elismert volt. A török vaterán ma is találhatunk Orosdi-Back varrógépet, igencsak magas áron: 2250 TL.

Ömer Efendi’nin Giyim Mağazası (Ömer Úr Ruhaboltja) néven nyitott egy boltot. Az épület ma is megtalálható Eminönü városrészben. Mi pedig 2008-ban újítottuk fel. Meglátjuk, tudunk-e róla több anyagot előbányászni.

Ömer Úr Ruhaboltja egykor. - Forrás: Maviboncuk
Ömer Úr Ruhaboltja egykor. – Forrás: Maviboncuk


Ömer Úr Ruhaboltja ma

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Tanuljunk együtt Kossuthtal!, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

2 Replies to “Tanuljunk együtt Kossuthtal!

Hozzászólás a(z) Feyyaz bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .