Ramadán (Ramazan) 2017 – Első nap

És elkezdődött…

02:36 – Egy órával vagyunk a böjt kezdete előtt. Ez az az időszak, amikor igyekszünk elegendő kalóriát és vizet magunkhoz venni, hogy kibírjuk estik. Bár hétvége van, ez nem nagy könnyebbség, ha van otthon 2 gyerek.

02:40 – Tényleg reggelizünk. Első nap, ilyenkor még bőséges az asztal: sajt, ramadán pide, gyümölcsök, dinnye. De még ilyenek is, mint dolma, és más főzött ételek. Mindezt teljes ünnepi hangulatban: a legszebb terítő lett feltéve, gyertyák, stb.. Próbálunk minél többet enni. És persze inni is.

02:20 – Tv is be van kapcsolva. Ahogy a Karácsonynak is megvannak a saját filmjei, ugyan úgy a Ramadánnak is. A többiek elmondása szerint gyerekkorukban is pontosan ugyan ezt a filmet látták az ünnepek hajnalain. Természetesen ünnephez illő: valaki elmegy Mekkába..

03:00 – Még 36 percünk van. Eszünk és kész. Meg iszunk is. És egyenlőre jók vagyunk, mert a gyerekek nem ébredtek fel. Pont arra lenne most szükségünk!

03:20 – 16 percünk van még. Ilyenkor érdemes a reggelit befejezni, hogy legyen idő fogat mosni. No meg extra vizet inni. Sok-sok-sok vizet.

03:30 – Oké, fogmosás befejezve. Mindennel végeztünk. Most következik az, amikor annyi vizet iszunk, amennyi csak belénk fér. Majd pedig még azon is túl iszunk. És még iszunk, meg iszunk.

03:35 – Utolsó 1 perc. A teljes csend ideje. Senki se akar beszélni, mindenki csak iszik.

03:36 – Most már bármelyik pillanatban megszólalhat a müezzin. A szabályok szerint akkor kell letenni a vizes poharat, amikor az ezán véget ért. Ilyenkor sok minden függ a müezzintől. Amikor végre – kis késéssel megszólal, akkor gyorsan mindenki még egy pohár vizet felhajt. De hogy hova fér ez belénk, az rejtély… De azért sikerül..

03:38 – Véget ért az ezán. Ezzel hivatalosan is megkezdődött a böjt. A következő pohár víz majd csak 16 óra és 57 perc múlva lesz. Addig lehet nézni csobogós forrásos meg patakos képeket az interneten.

03:40 – Persze aludni még nem megyünk. Az asztalt még lepakoljuk. Ez egy érdekes időszak, mert az utcán máshonnan is hallatszanak a mosogatás összetéveszthetetlen hangjai. Lassan 4 óra, és azért ilyenkor már Isztambulban is aludni szoktak az emberek. De ma nem. Mindenki talpon van.

04:00 – zzzz

06:30 – Szombat van, hétvége. Akinek vannak gyerekei, pontosan tudja, ez mit is jelent. Iskolanap alig lehet a srácokat kihalászni az ágyból. Most viszont, hogy akármeddig aludhatnak (minél tovább, annál jobb), inkább jó korán felkelnek. Persze ezzel nem lenne baj. Felőlem kiabálhatnak is. Legalább a szomszéd visszakapja az éjszakai tv-zését. De ezt igazán nélkülem is megtehetnék…

8:00 – Reggeli a gyerekeknek. Egy teljesen átlagos gyerek reggeli. Némi takarítással utána. Mi felnőttek természetesen nem eszünk, nem iszunk. De még reggel van, semmi nehézség nincs ebben. Egyébként is a gyerekek mellett megszoktuk, hogy a mi reggelink esetleg jóval később kezdődik. Egy pohár víz azért jó lenne… Aprópó víz! Amit hajnalban ittunk, annak nagy része reggel mindjárt meg is szökött. Csak remélni tudom, hogy maradt elegendő.

10:00 – Sima hétköznapi gyerekprogram. Mindjárt indul egy úszással. Amikor az ember szomjas, nincs is jobb, mint azt nézni, ahogy a gyerekek lubickolnak egy hatalmas medencényi vízben…

11:30 – Az úszásnak vége, megyünk hazafele. Útközben legalább százszor megkérdezem, hogy ki éhes. De úgy látszik, én vagyok az egyetlen. Akkor könnyebb kérdés: ki szomjas? Megint csak én… Ó, de messze van még az este!

13:00 – Azért csak eljött az ebédidő. Már akinek… A gyerekek jólesően falatoznak, mintha sose fogyna el az étel. Őket nem zavarja, ha a fele a ruhájukba dől, a víz meg patakként folyik az asztal alatt. Nálunk viszont a Ramadán egyik fő tanulsága pontosan az, hogy becsüljünk meg minden morzsát és minden cseppet. Mindezt a saját bőrünkön tapasztaljuk meg.

14:30 – Ebédnek vége, romok eltakarítva. Mi meg valahogy vagyunk…. Mostanra már előjön a vízhiány. De sebaj! Mert csak az első 3-4 napot kell kibírni. Utána a szervezet átáll egy takarékosabb módra.

14:31 – Igen. Ez az a pont, amikor nehéz másra gondolni, mint a vízre. Meg a vízre…. De annyi jó van a hétvégében, hogy van, ami eltereli erről a figyelmet: a gyerkőcöket jó lenne levinni a parkba. Ott ugyanis minden edzett acélból van (ami nem, azt már elbontották a gyerekek), így ott sokkal nehezebb pusztulást okozni, mint odahaza. Ezzel is telik az idő. Végül is,  csak alig 4 óra van hátra a vacsoráig…

15:00 – Oké, itt vagyunk a parkban. A srácoknak hoztunk vize. Persze az egyik mindjárt kiönti az egészet. Egyeseknek szerencsére korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Mindjárt veszünk is néhány kis palackkal a sarkon. Míg a kisebbek isznak, mi gyönyörködünk a vízben. Szép, tiszta, kék. Az ég is kék… Aj, mit nem adnék egy pohár vízért!

16:00 – Munkanapokon ilyenkor jön az, amikor az ember azt veszi észre, hogy már 20 perce a képernyővédőt nézegeti… De hát ugye hétvége, gyerekek…

XX:xx – A nagy álmodozásban, mely szerint egy hatalmas medencében úszom (nyitott szájjal persze), elkavarodtam az írásban…

17:00 – Munkanapokon ilyenkor jön az, hogy mindenki hazamegy. Tekintve, hogy a böjt miatt nem volt ebéd, így ennyivel rövidebb a teljes munkaidő. Ez azért is jó, mert otthon ennyivel több idő lesz az ünnepi vacsora elkészítésére. Mert a Ramadán alatt minden vacsora egyben ünnep is. Egyetlen negatív,
De most ugye hétvége van…

18:00 – Oké srácok. Ideje, hogy a gyerekek egyenek valamit. És persze igyanak is. Tehát ők most kapnak egy elő vacsorát. Majd 2 és fél óra múlva pedig lesz a rendes vacsora. Hmm… már csak 2 óra! Túléljük valahogy!!

19:00 – Ahogy minden évben, idén is ugyan abban az étteremben törjük meg az első ramadáni böjtöt. Ebben, amelyikben az az nagyon csinos szökőkút van, azzal a nagyon sok szép ízletes vízzel. Bár még bőven több, mint 2 óránk van a napnyugtáig, de mi már itt is vagyunk, itt is ülünk. Ez is amolyan olyasmi, ami része a Ramadánnak. Jóformán tele van az étterem. És mindenki csak ül, és néz maga elé. Ahol is egy pohár víz található. Kézközelben, hogy amint elhangzik az ezán, azonnal meg lehessen inni..

19:01 – Mindenki ül, kivéve a srácokat, akik azzal játszanak, hogy ki tudja a másikat bedobni a szökőkútba… Persze mindkettőnek van tartalék ruhája, és a tartaléknak is van tartaléka, de azért jó lenne, ha mégsem a vízzel játszanának.

19:33 – 1 óra az ezánig. A gyerekeket sikerült kikapcsolni: elől fut a kicsi, mögötte a nagy, legvégén meg én, az apjuk… hajaj!

20:00 – Az utolsó percek. Bár olybá tűnik, mintha ez lenne a legnehezebb időszak, mert mégiscsak lassan 17 órája nem ittunk vizet, valójában ilyenkor már minden mindegy. Nem ezen a fél órán múlik… És most, hogy kezd sötétedni, a meleg is kezd alábbhagyni.

20:23 – Már csak 10 perc. A pincér felveszi a rendeléseket. Persze van Ramadán menü is, ami könnyű, de bőséges vizet tartalmazó ételekből áll. Ilyesmi, mint a főzelék. Mindezt megelőzi majd a tradicionális Ramadán előétel: víz, datolya, sajt, pide, stb… Igazándiból ez már elég is lenne, hogy az ember jóllakjon. Majd a későbbi napokban. Egyenlőre maradunk az ünnepi hangulatnál. Első nap, legyen valami különleges, de mégis tradiciós. Eljön majd az is, amikor csak egy darab pidét és dinnyét fogunk enni vacsorára…

20:32 – Az utolsó perc! Ez az, amikor mindenki elhallgat. Legérdekesebb az utcai forgalom. Az utolsó percekben még mindenki megy, mint az őrült, hátha sikerül hazaérni naplemente előtt. De most, amikor már csak 1 perc van, az utak kiürülnek. Egyetlen egy autót sem hallani, holott Isztambul egyik legforgalmasabb főútja van mellettünk. A zenét is kikapcsolták. Most mindenki ül, és figyel.

20:33 – Elhangzik az ezán! Letelt az első nap böjt ideje. Hivatalos fogalmazásban megtörjük a böjtöt. Majd reggel hajnalban folytatjuk. Addig viszont dinóm-dánom. És itt is van az első pohár víz oly sok óra után. A szervezet rájön, mi is hiányzott neki ennyi ideig, mindjárt le is izzadok.

20:35 – A vacsora. Bő vízzel persze. A srácok is örülnek, hogy jön mindenféle finomság.

21:30 – Mondjuk úgy, hogy a vacsora véget ért. Kezdődik a desszert…. A srácok meg örülnek, hogy nem kell még aludniuk. Ennek mondjuk leginkább az étterem látja a kárát…

22:10 – Oké, hazaértünk. Belapátoljuk a gyerekeket az ágyba a bő fürdés után.

23:20 – Mostanra már tényleg mindenki alszik. Végre egy kis pihenő. Ez az időszak, amikor mindent szabad. Elő a nassolni valókkal! Közben az utcán kint buli van. Mindenki feltöltődött energiával. Odakint zene van, tánc van, foci van.

00:00 – Lassan ideje lenne aludni menni. De hát kinek van kedve, amikor megy a buli.

01:00 – Na jó, tényleg ágyba kellene menni. Előtte még lemegyek a pékhez, hogy vegyek pidét a reggelihez. Az utcán még mindig tart a jókedv, igaz, most már azért takarékosabban.

01:20 – zzzzzzzz

02:30 – Ébresztő! Ideje reggelizni!!

Ramadán (Ramazan) 2017 - Első nap, 9.5 out of 10 based on 2 ratings

---