Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Minden évben a Ramadánnal (törökül Ramazan) kapcsolatban a leggyakoribb kérdés, hogy ez mennyire egészséges.

Két dolgot szoktak felhozni, mint erős negatívumot:

  1. A szervezetet roppantul megterheli, ha egész nap nem eszünk, majd pedig egy kiéhezett farkascsordához hasonlóan jó alaposan teletömjük magunkat.
  2. Az, hogy napközben nem iszunk vizet, akár veszélyes kiszáradáshoz is vezethet.

Amit mindenképpen figyelembe kell venni, hogy amikor a böjtöt több, mint 1400 évvel ezelőtt kitalálták, akkor ezt egy sivatagi kultúrában tették. Egy olyan helyen, ami jóval délebre van (és így a nappalok is rövidebbek). Itt az emberek valószínűleg már napkelte előtt elhagyták a házaikat, hogy a mindennapi tevékenységeiket folytassák, és csak este értek haza. A két időszak között pedig valószínűleg keveset ettek és ittak. De több korabeli mese arra utal, hogy nagyon sokan napközben egyáltalán nem ettek, talán nem is ittak.

Így a böjt ezeknek az embereknek az életébe olyan nagy változást nem hozott. Sokkal inkább a jómódúaknak lehetett egy figyelmeztetés, hogy miként is élnek az emberek nagy többsége.

Ettől még persze nem mondhatjuk azt, hogy a Ramadán böjt minden szempontból egészséges. Itt is inkább egy sporthoz, a hegymászáshoz hasonlíthatjuk. Arról se lehet azt mondani, hogy egyértelműen egészséges, hiába van kint az ember a jó levegőn és sokat mozog. Főleg, ha leesik egy szikláról, akkor biztosan nem járt jobban, mintha inkább otthon dohányozna.

Az, hogy egy böjt mennyire káros, az leginkább az embertől függ, aki végzi. Lehet ezt úgy is csinálni, hogy közben kíméljük a szervezetet. És lehet úgy is, hogy maximálisan leterheljük. Ez utóbbi egyébként nemhogy nem ajánlott, de ezt senki sem nézi jó szemmel. Az Iszlám szerint az emberi testet óvni kell.

Ez pedig mindjárt az is jelenti, hogy a böjt nemhogy nem kötelező, de aki olyan állapotban van (pl. terhes, beteg, stb..), annak egyenesen tilos.

Tehát a böjtöt úgy kell végezni, hogy az a szervezetet minél kevésbé terhelje meg. Erre a miatt is célszerű figyelni, mert a Ramadán 30 napig tart, ami alatt ugyan úgy kell dolgozni, mint a többi napokon.

Ehhez több ezer éves sivatagi taktika áll rendelkezésre. Kezdve a mértékletes evéstől egészen az öltözködésig. Ha szabályosan akarunk eljárni, akkor folyamatosan csökkentjük az étkezések mennyiségét már a Ramadán előtt, hogy a szervezetünk felkészültebb legyen. Azt pedig, amit gyakran látni, hogy a kiéhezett ember naplemente után mértéktelenül eszik, lehetőleg kerülni kell. De ha jól csináljuk a böjtöt, az ilyen úgyis csak az első napokban fordul elő.

Sőt! Az előírások szerint a vacsora után kb. 2 órával még egyszer imádkozni kell. Ez pedig egy rövidebb testmozgásból áll, ami kb. 200 kalória elégetésével jár.

Meg kell hagyni, hogy a XXI. században nagyon sok embernek olyan a munkája, ami elég kevés fizikai erőnlétet igényel. Így a napközbeni evés elmaradása nem jelent olyan nagy problémát. Legfeljebb a cukor hiányában nehezebb gondolkodni és koncentrálni.

Ellenben a víz hiánya már komolyabb problémákat okozhat. A mindennapi életünkben elég könnyen jutunk hozzá friss ivóvízhez. Így a szervezetünk teljesen elszokott attól, hogy tartalékoljon. A Ramadán első napjaiban ez az igazán nehéz, hogy a testünket visszaszoktassuk a víz tárolására. E mellett azzal segíthetünk, hogy magas víztartalmú gyümölcsöket eszünk.

Tehát ha mindent jól csinálunk, felkészülten, akkor olyan nagy megterhelés nem éri a szervezetet. Mindeközben a 30 nap alatt átállunk egy takarékosabb módra.

Ha viszont esténként mértéktelenül eszünk (főleg jó sok édességet), az biztosan nem tesz jót.

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Ramadán (Ramazan) 2017 - Egészséges?, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    şehir merkezi
    “town center”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek