A drónokat arra találták ki, hogy madártávlatból szemléljük a világot. Ez végül is egy repülő kamera.
Az már egy másik dolog, hogy ezt csak hobbiból, munkából vagy kémkedésre használjuk.
Viszont a drón egyben egy repülő számítógép is (ezért az oka, amiért egyáltalán a levegőben tud maradni). Így lehet sokkal durvább dolgokat is belőle kihozni. Ilyen a 3D fotózás.
Az egész elvét az adja, hogy a drón programozható. És mivel a fényképezés is digitális, elvben korlátlan mennyiségű képet lehet vele készíteni. Persze a gyakorlatban a memóriakártya és az akkumulátor valós fizikai határt ad. De még így is egy területről több ezer képet lehet készíteni.
De mivel ilyenkor a repülés programozott (hacsak nem akarjuk több százszor megnyomni az exponáló gombot), így mégha az akkumulátor le is merül, illetve a kártya be is tellik, akkor is egy leszállás (majd töltés/kártya ürítés) után a repülést pontosan ott lehet folytatni, ahol abbamaradt.
Ezzel pedig nagyon jól lehet a területet feltérképezni. De még izgalmasabb, amikor a levegőben készült 200-400 fotóból egy háromdimenziós modellt állítunk össze. Erre nagyon jó programok állnak rendelkezésünkre, ha van elég pénzünk. Őket a bejegyzés végén sorolom fel. Mindegyik kipróbálható ingyenesen is.
A 3D térképezéshez csak annyit kell tenni, hogy az adott területről minél több képet készítsünk. Mivel a drón minden fényképbe beleírja a koordinátákat, és a dőlésszöget, így a programoknak könnyű dolgok van, mert pontosan lehet tudni, hol történt a fotózás. Egyes programok a GPS nélküli képeket is össze tudják illeszteni. Ilyenkor pedig a videóból is kinyerhetjük a képeket (igencsak bőségesen). Ebben az esetben elég csak a videofelvételt elindítani, majd a célpont körül célzottan/össze-vissza repkedni.
Az eredmény nemcsak egy 3D-s modell lesz, hanem egyes programok ki is értékelik. Pl. földmunkák esetén megmérhetjük, hogy a kitermelt terület (röviden: luk) térfogatát.
Vagy ilyen érdekeset is lehet, hogy a területről egy topográfiai térképet készítsen. Akár 2D JPG-ben, akár 3D modellben is kérhetjük az eredményt. Az alább Szalmafalta (Salmanköy-Kastamonu) környéke látható ebben a formában. Minden vonal 10 m-nyi szintkülönbséget jelent. Pirossal a falu helyét jelöltem.
Ő így néz ki a levegőből. Erről a kanyonról van szó. A fent jelzett falu ennek a képnek a tetején található. A topográfia ennek a kanyonnak a falu előtti részéről készült.
Persze a leglátványosabb, és a legizgalmasabb az, amikor élethű 3D-s modellt kapunk a képekből. Ilyenkor mindent jó részletesen körbejárhatunk. Olyan szögből is megfigyelhetünk mindent, ahova még a drón sem tud bemenni, csak belátni.
Alább láthatjuk Szalmafalva 3D modelljét, különböző szögekből.
Sajnos rá kellett jönnöm, hogy hiába van terrabyte-nyi felvételem a területről, ezek jó része azonos, miközben hatalmas részekről egyáltalán nincsen képem. E miatt a modell tele van lukakkal (sötét foltok). De megfogadtam, hogy legközelebb rászánok 2 napot és legalább 20 felszállást, és minden irányba jó részletesen feltérképezem az összes kanyont.
A következő képcsoport Kastamonu belvárosát mutatja. Ez azért is izgalmas, mert a hatalmas terület nagyon kevés képből állt össze. Nem is térképezés céljából repültem. Az csak egy későbbi ötlet volt. Ahogyan sok más esetben is. Tehát ha ténylegesen térképezés céljából repülünk, akkor ennél jobb 3D modelleket fogunk kapni. Ez az összes bemutatott példára igaz.
Egy alapos térképezés nem lenne rossz, mert a város tele van nagyon szép történelmi faházzal. Remélem, tudunk rá időt szakítani, amikor legközelebb arra járunk…
Itt van Kastamonu eredeti látképe. Benne a várral.
Ők pedig már a modellek. Bár inkább hasonlít buborékok halmazára… A szürkék vagy hamam vagy dzsámi kupolák.
A következő az isztambuli görög (rum) iskola, amelyik olyan szépen áll az Aranyszarv-öböl partján a hegyoldalon. Őt a diákok Vörös Erődnek is szokták becézni… vajon miért?
Ez a modell is egyetlen repülésből származó képek alapján készült. Tehát ő is lehetne jobb is. De azért ez már egészen jól néz ki.
Itt ő az eredeti:
És a 3D modell.
Másik hasonlóan jól sikerült 3D modell a Mihrimah Sultan Camii, ami szintén 1 repüléssel lett feltérképezve. Tehát ő is bőségesen lehet majd jobb is, ha egyszer ezzel a célra újra meglátogatjuk az épületet (már pedig meg fogjuk).
Először nála is az eredeti kép.
Ugye nem kell mondani, hogy őt a Sinan Mester tervezte, aki szintén alkalmazta az ami belül az látszódjon kívül is elvet. Ezért róla beteszek egy külön felülnézeti képet is.
És akkor a belőle készült 3D modell:
A következő modell viszont már merőben érdekes. Nem ő az egyetlen, amelyik nem sikerült, de ő a legvadabb.
Van valaki, aki kitalálja?
Na jó, így azért elég nehéz. Próbáljuk ráközelíteni a célpontra. Ott bujkál valaki!
De hát ez…. ez… talán… vagy tényleg? Ez bizony a Kislány-torony!
Nehéz elhinni, de ezekből a képekből dolgozott a program:
Szép napsütötte délelőtt van. Semmi nyoma a viharos tengernek.
Na jó, azt a részt még be lehet tudni, hogy a hullámzás megzavarta a 3D felépítő programot, és e miatt látszik viharosnak. Érdekes viszont, hogy a tenger alatti domborzatot is sikerült kis mértékben felépíteni. Ez ezeken a modell képeken nem látszik, de higgyétek el.
Jó kérdés, hogy viszont mi történt az éggel? A madarak vagy a felhők zavartak be vajon?
Ennek elkerülése véget valószínűleg úgy kellene fotózni, hogy a kamera inkább lefele álljon, mint vízszintesen… Na majd a következő alkalommal megpróbáljuk úgy.
És ez még a jobbik! A Galata-torony pl. teljesen eltűnik a felhőben. Máshol pedig más érdekes jelenségek voltak: Pl. a tenger duplázódott: egy felül, egy alul…. Tehát egyáltalán nem garantált, hogy a képekből sikerül egy értelmes 3D modellt összeállítani.
De tegyük hozzá, hogy ezek mindegyike egyszeri repülés, és egyik sem célzottan térképészeti célú. Ezeket majd csak most fogom kezdeni. De egyenlőre nem tudom választani a célpontok közül… Lehet szavazni, melyik legyen:
- Kislány-torony
- Héttorony
- Mihrimah Sultan Camii
- Hippodrom
AyaSofya, Kék Mecset, Topkapı egyenlőre kiesik, mert ahhoz külön engedély kell. Különben is, róluk van egy halom kész 3D modell, ami letölthető. Még ha a fele ronda is, meg béna is…
Oké, de mire is jó mindez?
Azt már írtam, hogy mindenféle földmérést meg számítást lehet vele csinálni. Sajnos viszont a mi építészei munkánkba egyenlőre nem tudott besegíteni. Egyszerűen nem elég pontos a modell. Nekünk centiméterek kellenek.
Ráadásul az így kapott 3D modell még mindig csak egy massza. Olyan ez, mint amikor egy könyvet beszkennelünk. Látható és olvasható lesz. De egy pixelekből álló képet kapunk. Nem pedig egy Wordben szerkeszthető szöveget. Pedig erre lenne inkább szükség.
Nagyjából ugyan ez a helyzet a mi esetünkben is. Valahogy házat kellene látni a 3D massza helyett. De mondjuk ha már egy centiméter pontos masszánk van, akkor arra már rá lehetne építeni egy 3D modellt. Addig viszont nincs ötlet, hogy pontosan mit is kezdjünk ezzel a technológiával. És addig nem fogunk időt és pénzt áldozni az engedélyek kikérésére és a program megvásárlására. Marad a demo verzió.
Azért egy valamit megpróbáltunk.
Íme a középkori magyar katonák isztambuli szállása, a Héttorony. Madártávlatból.
Az ő 3D-s modellje is egy repülésből készült. Ráadásul nem is sikerült teljesen körberepülni az erődöt, mert rendszeresen megszakadt a rádiókapcsolat. Így a falnak a belseje egészen jó lett. Még a lépcsők is látszanak. Míg a külseje…hát azt inkább hagyjuk… Az egyik torony pl. teljesen elveszett.
Őt viszont kiküldtük a 3D nyomtatóra. A többieket nem volt értelme, mert csak egy 3D massza lett volna belőlük, és egyáltalán nem felismerhetőek. Egy erőd viszont kellően egyszerű ahhoz (szemben mondjuk Sinan Mester dzsámijával), hogy már a 3D nyomtató is megküzdjön vele. Mert a 3D nyomtató is egy külön világ, külön szitokszavakkal. Néha egy hátsó lépcsőt ki tud nyomtatni, míg egy olyan apróságot, mint egy dzsámi kupolája, az már megfekszi a processzorát…
No, de a Héttornyot sikerült kinyomtatni. És egészen jó is lett!
És most ő… nem más… mint…
…egy dísz az asztalon…
Mert egyébként ő se jó semmire.. Talán csinálok belőle poháralávalót. Levélnehezéknek túl könnyű… Nem mintha lenne levél az asztalomon. Az egyetlen hasonló dolog az a pizza. Azt viszont szerencsére nem fújja el a légkondi, így nem kell rátennem a Héttornyot.
Tehát itt állunk egy szuper, nagyon látványos 3D-s technológiával. De egyenlőre nincs ötlet, hogy mire is lehetne használni. Persze nézegetjük, mert szép és színes. Pont, mint a karácsonyfa-égők. Bár ez utóbbi világít is…
[iframe src=”https://www.altizure.com/project/590843155a6dbd3af41c6830/model/embed” style=”border:none;width:400px;height:400px”]
Itt én vagyok 3D-ben.
Programok a térképezéshez:
- DroneDeploy – Nála a térképező programot szeretem a legjobban. Vagyis amelyik a repülést összeállítja. Itt ugyanis a területet adjuk meg, ami felett elrepüljön a drón a megadott magasságban. Láthatjuk a pontos útvonalat, így kisebb-nagyobb módosításokkal be lehet állítani, hogy pl. a fal mindkét oldalán repüljön el, ne csak felette. Vagy hogy a minaretet azért ne üsse el.
Meg ilyen apróságokat is, hogy milyen szögben repüljön. Mert az épületek 99%-a nem észak-déli irányultságú. Főleg nem a mecsetek…
Ezen kívül a repülést nyugodt körülmények között nagy képernyős PC-n is meg lehet tervezni. Nem kell a mobilt birizgálni hozzá.
Nála van képfeldogozás is. Csak fel kell tölteni a több GB-nyi képet a szerverre (addig kapcsoljuk ki a torrentet, meg a céges levelezést, youtube-ozást), és pár óra múlva meg is kapjuk a modellt.
De a képeket másik programba is fel lehet tölteni. Teljesen mindegy… - Altizure – Az ő repülési programja elég egyszerű… Nem rossz, de csak négyzet alakú területet lehet vele kijelölni. És a magasságot is egy csúszkán 5 m-enként lehet állítani.
Viszont itt a feltöltött képeket lehet jól kezelni. Amíg túl sokat nem töltünk fel, ingyenes. Majd pedig akár web-oldalba is be lehet ágyazni. Tehát az így készült modelleket jól lehet mutogatni.. - Pix4D – Náluk két érdekes dolog van. Egyik, hogy a térképezésnél több lehetőségünk van. Míg a többiek csak egyszer repülnek el a tárgy felett, itt megadhatjuk azt, hogy kétszer repüljünk. Ráadásul az előzőhöz képest 90 fokkal elforgatva. Így több és hasznosabb képünk keletkezik.
Egy harmadik lehetőség pedig, amikor a tárgy körül repül. Nekünk leginkább erre van szükségünk. De sajnos elég kevés képet készít ilyenkor. Akkor már hasznosabb a beépített orbit funkció. Még úgy is, hogy nekünk kell akkor az exponáló gombot nyomni.
A másik kellemes tulajdonság, hogy nemcsak online működik, hanem le is lehet tölteni a 3D modell-készítő programot. Így ahelyett, hogy 10 napot várunk a képek feltöltésével, 10 napig fog a számítógép dolgozni. És közben nem fázunk! 🙂
Na jó, nem kell mindig 10 nap. A fenti 3D modellek mind a 7-napos demó időszak alatt készültek.
A program tényleg jó, mert a nem GPS koordinátákkal ellátott képeket is fel tudja dolgozni. Így ki lehet egészíteni a légi fotókat a földön készült kézi képekkel. De van benne egy beépített funkció, ami a videókat is képekre bontja, melyek szintén nem tartalmaznak GPS koordinátákat. Így pedig könnyen lehetett dolgozni. A 7-napos demó időszak alatt az összes drónos képet, és videót belapátoltuk a rendszerbe, és mindegyikből kaptunk 3D modellt.
E mellett más kimeneteleket is kérhetünk a programtól: 3D topo, vagy összeillesztett térpép-fotó (mint a Google Maps), meg egy csomó olyan, ami hasznosnak tűnik (mert jó sok MB a végeredmény), csak én nem tudom, mire jó. - PrecisionHawk – Ő is el alternatíva. Rosszat nem tudunk mondani róla. De kiemelkedő különlegességet sem.
- Agisoft PhotoScan Professional – Ő egy desktop program, ami a képeket illeszti össze 3D-be. Ennek nem sok köze van a drónhoz. Pontosabban a drón repülését innen nem irányíthatjuk, ez csak a képeket dolgozza fel. Viszont nem szükségesek a GPS koordináták. Így akár a kézi digitális géppel készült fotókból is csinál 3D-s modellt. Mondjuk egy épület belsejéből. Vagy egy kutyáról.
És ugyan így akár egy videóból kiszedett képeket is felhasználhatunk a 3D-s modellhez. Ehhez viszont kell egy program, ami kiszedi a képeket a videóból. Ilyen azért rengeteg van már.. Ha másképpen nem, akkor screenshot..
És persze helyben dolgozik, amivel megspóroljuk a képek feltöltését. - Litchi – Ő pedig a másik kakukktojás. Ő az irányított repülésért felel. Szemben a többi programmal, ahol a területet jelöljük ki, itt konkrétan megadhatjuk, merre repüljön a drón, merre álljon a kamera, mikor és mit fényképezzen. Roppant hasznos, ha nem sík területen vagyunk, kerülgetni kell a minareteket, stb… Itt azt csinálja a drón, amit én akarok.
Ez a program csak a repülésről és a fotózásról szól. Képfeldolgozás nincs. - Igazándiból a kérdést két részre kell bontani: egyik a fényképezés, amiben szerintem a DroneDeploy vezet. A másik rész az képek feldolgozása, és hogy milyen infókat akarunk kapni. Ebben ugyanis jelentősen eltérnek a programok. Egy sima 3D-s modellt mindegyik összedob valahogy. De hogy utána térfogatot akarunk mérni, vagy a pipacsok virágzását, ott már komoly különbségek vannak.