Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Bizáncról (Kelet-Római Birodalomról) elég keveset tanulunk az iskolában (nagyjából nulla mennyiségben).

Holott Európa történelmét 1000 éve keresztül legalább annyira, vagy még jobban meghatározta, mint a mai Oroszország (már amikor nem éppen azzal voltak elfoglalva, hogy egymást hátba bökdössék).

Főleg miután elbukott, és jöttek helyette a törökök. Ez a változás azért legalább Magyarországon feltűnt akkoriban. De nagyban hozzájárult Róma felemelkedésének (nem maradt vetélytárs), és Amerika felfedezésének. Ami ugyebár teljesen megváltoztatta a világot. Főleg Amerikát.

A bizánci császárokról még kevesebbet tudunk. Holott ők is emberek voltak.

Bár ebben akkoriban sokan kételkedtek. Ők időnként 1-2 jól irányított kardsuhintással, fejlevágással, kopnyalékeléssel megbizonyosodhattak arról, hogy bizony a császárok is emberből vannak.

Pedig ha elfeledkezünk a tényekről, becsukjuk a szemünket és erősen koncentrálunk, akkor még azt is mondhatnánk, hogy voltak köztük magyarok is. Méghozzá nem is valami kis mihaszna császárkák, hanem mindjárt a legnagyobbak:

I. Constantinus mindjárt itt született a szomszédban, Niš városában (magyarul Nissa néven is szoktak rá hivatkozni). Ma Szerbiához tartozik. I.sz. 280-ban pedig a Római Birodalom része volt. És Naissos-nak hívták.
Ugye ő volt, akinek a mai Isztambult köszönhetjük. Ő tette át a székhelyék Bizáncba, aminek Konstantinápoly lett a neve.

II. Constantinus szintén a szomszédban született, amit akkor (317-ben) úgy hívtak, hogy Sirmium. Mai magyar neve Szávaszentdemeter, és szintén Szerbiában található. A helyiek Sremska Mitrovica néven hivatkoznak rá.
Eme uralkodó arról volt híres, hogy ő osztotta fel a birodalmat 3 részre (ez nekünk is ment később, az oszmán időszakban). Ebből hamarosan 2 rész lett. Eredetileg a 3 fia között osztotta fel, hogy ne legyen veszekedés. De aztán egymás legyilkolásával sikerült a birodalmat újra egyesíteni. A római testvérek között ez már így szokás… De legalább nem is lett belőle veszekedés a későbbiekben…

A negyedik császár, Flavius Claudius Iovianus is közelben született: Singidunum-ban, ami nem más, mint Belgrád, alias Nándorfehérvár.
Ő neki viszont nem voltak olyan kiemelkedő érdemei. Leginkább kibékült mindenkivel Olyannyira, hogy a bizánci szokásokkal ellentétben természetes halláll halt meg. Semmi zsákolás és Boszporuszba dobálás, semmi láda és hajóra pakolás. Csak béke, és párnák…

Mindezt egy nemrégiben talált listáról sikerült kiolvasni. A lista itt található, és érdemes böngészni. Sok izgalmas dolgot tudhatunk meg belőle.

A tanulmány, amit J. Preiser-Kapeller készített egyfelől listába szedte az uralkodókat. Feltüntetve a születésüket, és a jobblétre szenderülésüket. De ami miatt ez érdekes, hogy a dátum mellett a helységet is megjelölte. Majd pedig a térképen is bejelölte őket.

Így pedig mindjárt látszik az, hogy nagyon sok uralkodó messze a fővárostól született. I. Theodosius a rekorder, aki a legtávolabb született,  a mai Spanyolország területén. Ő hosszú utat járt be, és ő volt az utolsó igazi római császár. Ő volt az, aki végül a birodalmat kettéosztotta a két fiára. Szintén abból a célból, hogy ne legyen veszekedés. De ez a vágás aztán tartós lett, és jó 1000 éven keresztül azon hadakozott a két oldal egymással, hogy melyikük az igazhitű. Míg a másik értelemszerűen a hitetlen. Ennek a vitának végül az Oszmánok vetettek végett.

Azért az egy érdekes gondolatsor lehetne, hogy mennyire volt jó ötlet a birodalmat kettévágni?

  • Kettévágta a kor egyik legnagyobb birodalmát, és ezzel halálra ítélte?
  • Vagy éppenhogy megmentette az egyik felét azzal, hogy két külön birodalmat eredményezett? Hiszen ha az egyik összeomlik, ott van a másik tartalékba…
  • Ráadásul a keleti oldalon volt Anatólia, a gazdag és jól védhető vidék, ami elég jól bírta évszázadokon keresztül. Míg a nyugati oldalt oda lehetett vetni a kalandozó hadaknak.

Akárhogy is nézzük, itt lenne min elmélkedni.

I. Theodosius végül a mai Milánóban halt meg, és ezzel megint rekordot állított fel, mint a legmesszebb elhunyt uralkodó.

A listában éppen ez az egyik legérdekesebb, hogy milyen sok olyan uralkodó van, aki Konstantinápolytól messze született. Ők azok, akik úgy szerezték meg a trónt, hogy nem tartoztak az eredeti uralkodó családjához. Vagy legalábbis valamelyik jó messzi ághoz kellett tartózniuk.

Ehhez képest kevesebb, de még mindig jelentős azon uralkodók száma, akik pedig nem a fővárosban haltak meg. Kevés kivétellel ők azok, akik elmentek a csatába, majd nem tértek haza. És itt nem minden valamilyen eltévedt barbár nyílvesszőre vagy hegyről legurított sziklára kell gondolni. Egyik-másik uralkodót a saját katonái segítették le a lóról. Amikor az valamilyen szakadék vagy kiáradt folyó szélén álldogált.

E mellett jelentős azon uralkodók száma is, akik megúszták a hátbabökést. Viszont egy ládában voltak kénytelenek valamelyik tengerparti városba hajózni, hogy ott töltsék hátralevő életüket. Ha az utódjuk nem feledkezett meg róluk, akkor kényelemben élhettek (vagy esetleg rettegésben, hogy kést kapnak a hátukba). Míg a kevésbé szerencsések mehettek ki halászni a mindennapi ennivalójukért.

1223 és 1259 között láthatunk 4 császárt is, akik Nicea-ban (ma Iznik) születtek. Akkoriban éppen nagy városégetős buli volt Konstantinápolyban. Az egyik hivatalos császári ág ezt az időszakot Nicea-ban töltötte.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Bizánci császárok születési és halálozási helyszínei, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


126
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    cumartesi
    “saturday”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések