Nyári szünet

Igen! Itt a nyár!

Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a hátam mögött már 40 fok van (és lassan leolvad a klíma a falról). No meg az is, hogy mindjárt itt az augusztus.

Míg a gyerek alig várja a nyarat, addig a szülő talán retteg tőle. Nem egyszerű dolog egy gyereket lefoglalni, akinek még a napi testmozgás is hiányzik. E mellett pedig azért a szülőnek valahogy dolgoznia kell.

Azok az idők lejártak, amikor a gyereket reggel ki lehetett tenni az utcára, aztán elég volt este begyűjteni. Ma azért az ilyen elképzelhetetlen.

No és a munkahelyre sem lehet mindig bevinni. Sok helyen ma már érzékeny gépek vannak, amelyeknek nem tesz jót, ha valaki kalapáccsal esik neki.

Úgyhogy a szülőknek valamit ki kell találni, amivel a gyerek elszórakozik, és így át tudja vészelni ezt a kb. 100 napot.

Most már azért több kutatás is foglalkozik ezzel a témával. Többen gondolják úgy, hogy valójában az tesz a gyereknek a legtöbbet, ha egész egyszerűen bezárjuk a lakásba, hogy találja fel magát. Ez hatékonyan segíti a kreativitás fejlődését.
Jó lenne erről egy részletes tanulmányt is látni. Mellékelve néhány fényképpel, hogyan nézett ki a lakás az előtt, és az után, hogy a gyerek elkezdett unatkozni.

Törökországban szerencsére számtalan módszer van, amivel el lehet ütni az idő. Igazándiból a feladat nehezebb része az, hogy a szülő találjon valakit, aki az idő elütése közben a gyerek mellett marad. Különben még az autó fogja a gyereket elütni.

De erre is van egy bevált módszer: oda lehet adni valamelyik ismerős nagyobb lányának, aki szintén azzal szenved, hogy egész nyáron unatkozik. Szerencsés esetben a két túltengő erő kioltja egymást, nem pedig erősíteni fogja.

Láthatjuk, hogy még ennek a módszernek is lehetnek hátrányai. Éppen ezért érdemes más lehetőségeket is szem előtt tartani.

Törökországban nagy divatja van annak, hogy a család női tagjai nem dolgoznak a gyerekszülés után. Így végül is a gyerekre a saját anyja tud vigyázni. Csakhogy az olyan nagyvárosokban, mint Isztambul, hamar kiderülhet, hogy hiába látszik a lakás évközben nagynak, a nyári szünetben ez hirtelen túlságosan is kicsi (és törékeny lesz). Ezért nagyon sokan azt csinálják, hogy az anyja megfogja a gyereket, és lemegy vele vidékre, falura néhány hónapra. Ahol a nagyszülők élnek. Vagy valamelyik rokon.

Isztambulban a hivatalos 14 millió lakosból legalább 11 millió első-második-vagy-harmadik generációs vidéki. Vagyis a szülők (nagyszülők) valamikor az elmúlt 30-60 évben költöztek fel Isztambulba. E miatt pedig még erősen él a kötelék a vidékkel. Néha túl erősen is. Ilyenkor láthatunk pl. birkákat az utcában.

Végül is nem egy rossz ötlet, ha a gyereket kivisszük a városból. Kicsit megismerkedik a természettel, erdővel, patakkal, medvével, stb… És megtanul futni is. Meg felszed egy kis tájszólást.

De nem mindenkinél van meg az a lehetőség, hogy kivigye a gyereket a Nagy Szabadba. Vagy csak nem akarja, hogy a vadállomány népes elvándorlásba kezdjen.

Erre a célra vannak a táborok. Ebből is kétféle közül lehet válogatni.

Vannak a hagyományos táborok, amikor bepakolják a gyereket, aztán 2 hétig nem látjuk (persze ma már a Twitteren írogatja, hogyan próbál meg makkból levest főzni, mert a tejbegríz kifogott rajta). És Törökországban egészen jó táborok is vannak (meg sajnos egészen rosszak is). Ilyenek, mint matek tábor, űrhajós tábor, nyelvi tábor, katonai tábor, stb… attól függően, mit is akarunk a gyerekből faragni. Csak persze óvatosan, mert ha a táborból visszatérve nálunk  is erősebb lesz, akkor onnantól ő fog minket faragni.

A másik lehetőség pedig az úgynevezett nyári iskolák.

Ezek amolyan egész-, félnapos elfoglaltságot nyújtó szakkörök, sport klubok. Ide ugyan úgy be lehet adni a gyereket, mint az iskolába. Kap ennivalót, van felügyelet is. És még tanul is valamit. No és sportol. Ami a mellett, hogy hasznos és egészséges, a gyereket kellően lefárasztja ahhoz, hogy este ne legyen kedve a szekrények tetején ugrálni.

Ez persze nem igaz. Hiszen a gyerekek energiája kimeríthetetlen. És persze, hogy este azt akarja majd a vázán megmutatni, hogy mit tanult aznap a kick-box-on.