Çığ köfte

A következő ebédünk a çiğ köfte lesz. Így gondoltam, miért ne lehetne ez a következő bejegyzés is.

A çiğ köfte két szó: çiğ és köfte. A çiğ (ejtsd: csííííí, mint a csí erő, csí vonalak… talán a kettőnek köze van egymáshoz) azt jelenti, hogy nyers. Míg a köfte a fasírt.

Pontosabban nyers hús. De inkább nyers fasírt.

Ami így… hát se nem hangzik jól, de ha el is képzeljük… húj! Mi ez? Háborút megjárt tehén??

Valójában a çiğ köfte titka, hogy hasonlóra rákészülünk, rágyúrúnk, mintha sima köftét készítenénk: darált hús, fűszerek, stb… Recept lesz is nemsokára. Csakhogy a húst nem sütik meg! Helyette addig kell gyúrni az összetevőkkel, míg a kéz melegétől, no meg a gyúrástól szépen-lassan megsül, megfő, megmelegszik, vagy legalábbis úgy tesz.

Ebből látható, hogy bizony komoly egészségügyi kérdéseket vet fel: Meg volt mosva az a kéz? Milyen az a hús? Mi van a baktériumokkal?

Ezek miatt ma már nyílvános helyen nem kapható çiğ köfte. Elég keményen be van tiltva. Mármint az igazi, a húsos. Mert a çiğ köfte eléggé finom, és népszerű étel. Az emberek pedig rájöttek arra, hogyha a húst kihagyják belőle, és csak a fűszert meg a szószt keverik össze, akkor úgy is finom. Ha pedig megpakolják rendesen csípőssel, akkor már teljesen mindegy miből lett összerakva. Olyankor már csak az számít, hogy legyen tűzcsap a közelben…

A történetek szerint a çiğ köfte feltalálása Ábrahámnak köszönhető. Ő ugyanis egyik nap megelégelte, hogy az emberek továbbra is pogány szokás szerint a tüzet imádják*. Azért, hogy ez ne folytatódjon tovább, összegyűjtette az összes fát, majd belőlük hatalmas máglyát rakott Urfa (ma Şanlıurfa) városa közepére.

Hazajön viszont este a vadász, és szeretne egy jó vacsorát csinálni a feleségének (vagy azt szeretné, ha a felesége csinálna neki egyet). Csakhogy nincs egyetlen egy apró gallyacska sem, hiszen Ábrahám mindet elégette! Hogy fogják így megfőzni a frissen elfogott vadat?? Nincs más lehetőség, a húst nyersen kell megenni… De azért az mégiscsak milyen..

Így inkább apróra vágják a húst, összekeverik búzadarával és fűszerekkel (leginkább fekete borssal, mert a paprikát majd csak Kolumbusz fogja behozni Amerikából több ezer év múlva), és jól összegyúrják. Az eredmény olyan finom lett, hogy végül az egész vadat megették!

* Az Iszlámban rendszeresen visszatérő fő ellenség a tűz. A pogányok szinte kívétel nélkül mindig tűzimádók, az igazhitűek pedig ő ellenük harcolnak.

Persze ettől még meghódított városokat nagy lelkesedéssel gyújtották fel. Viszont a történelem során az igazhívőknek tényleg többször is meggyűlt a bajuk a tűzimádókkal.

• Amikor az arabok Konstantinápolyt ostromolták, a bizánciak a görögtüzet vetették be ellenük.
• Amikor a törökök Kőszeget ostromolták, a gaz gyaurok nem voltak restek egy széles és mély árokkal körbevenni a várost. Csakhogy a ravasz és éles eszű fényességes szultán kiküldte az oroszlánbátorságú sereget, hogy vágja ki a környék összes fáját, majd töltsék fel vele az árkot. Igen ám, de amikor a párducügyességű katonák ezen keresztül megtámadtak a várost, akkor a pogányok a tüzek démonát hívta segítségül, és felgyújtották a jól megrakott árkot. Minek után az igazhívők szomorúak lettek.

Tehát a çiğ köfte Urfa városából származik. Ez azt is jelenti, ha igazán jó, és finom çiğ köfte -t akarunk enni, akkor mindjárt Urfa városába érdemes menni. Vagy legalább onnan valakit szerezni.

De ha erre nincs lehetőségünk, akkor otthon, mi magunk is el tudjuk készíteni. Ne feledjük, a lényeg a gyúrásban van. Gyúrni kell, de sokat. Hozzunk át valami kigyúrtat a sarki fitnesszkubból.

Íme a húsos (eredeti) çiğ köfte!

Hozzávalók:

• 250 g darált hús (nem zsíros)
• 1,5 pohár bulgur (tört búza, búzadara)
• 1 hagyma
• 4 darab zöldhagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 2 evőkanál paprikakrém (törökül salça, ami sűrűbb, mint mondjuk a Piros Arany. Hívhatjuk paprika sűrítménynek. Fontos, hogy sűrű legyen, mert ez tartja össze az egészet)
• 1 evőkanál paradicsomkrém (ez is salça)
• fél csomag petrezselyem (vagyis tegyél bele bőven)
• fél pohár olívaolaj (én ezzel ezért finomán bánnék… talán kevesebb is elég.. Ez függ a salça-tól)
• fél teáspohár víz (ez is függ a a salça-tól)
• 1 paradicsom lereszelve, apróra vágva, vagy ledarálva
• 1 roppant erős piros paprika, szintén apróra vágva, ledarálva
• 1 citrom
• fél teáspohár pirospaprika por (ha bírjuk, ez is legyen erős)
• 1 édességeskanál só
• 1 teáskanál feketebors
• 1 teáskanál római kömény

Összekavarás:

Hagyma és fokhagyma apróra vágva. Majd még apróbbra, és még apróbbra.
A citromnak vágjuk le a héját, arról meg a fehér részét. Majd a sárgáját hosszan, és vékonyra vágjuk.
Aztán a recept itt azt írja, hogy távolítsuk el a piros részeket… talán arra gondolt, hogyha a nagyon nagy valószínűséggel elvágtuk az ujjunkat, ne az ételbe csöpögtessük.
Az erős paprikából szedjük ki a magokat, majd vágjuk jó apróra. Közben ne nyúljunk a szemünkbe, sem máshova!
A zöldhagymát és a petrezselymet is apróra vágjuk.
Jöhet a darált hús. Összekeverjük a hagymával, petrezselyemmel, paradicsom és paprika krémmel, citromhéjjal, sóval, borssal, római köménnyel, és a pirospaprika porral.
Ha kész, fedjük le, és tegyük 1 órára a hűtőbe.
A hűtőből kivétel után a citromhéj darabokat is vegyük ki. Ugye milyen jó, hogy nem használtuk a reszelőt?
Adjuk hozzá a jó előre beáztatott bulgurt,
Jön mellé a darált paradicsom, és az apróra vágott erős paprika.
Jön az apróra vágott zöldhagyma. És a petrezselyem, ha esetleg kimaradt volna.
Végül az olívaolaj, és óvatosan adagoljuk a vizet is.
Lehet jeget is használni közben, úgy még izgalmasabb.
Majd jó alaposan gyúrunk, és gyúrunk és gyúrunk. Most kéne, hogy lángoljon közben a kezünk. És akkor megsülne a hús.
Amint mindent jó alaposan összegyúrtunk, akkor amolyan félmaroknyi darabokat (mint egy virsli) csippentünk ki belőle. Tálalhatjuk friss káposztalevéllel és citromlével.

A húsnélküli ugyan így készül, csak éppen hús nélkül. Nála az összetevők:

• Fél kg bulgur
• 2 hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 3 evőkanál paradicsomkrém
• 4 evőkanál paprikakrém
• 3 evőkanál olívaolaj
• 3 édességeskanál só
• 2 édességeskanál pirospaprika por
• fél evőkanál erős paprika por
• 1 adag petrezselyem

A fentiekhez hasonlóan mindent összevágunk, összekeverünk. Majd farkashoz hasonlóan mindet megesszük.

Végül találtunk néhány jótanácsot, ha Isztambulban akarna valaki çiğ köfte-t enni. Ami végül is nem is rossz dolog:

• Hús semmiképpen ne legyen benne. Akkor se, ha macskából készült.
• Ha kínai az eladó, semmiképpen ne együnk ott çiğ köfte -t. Még akkor se, ha a környékről gyanúsan hiányoznak a macskák.
• És persze ne legyen hús benne.

Hmm… hát.. mindenképpen megfontolandó tanácsok.

Azért tegyünk hozzá még néhányat:

• Olyan helyen együnk, ahol látszólag több ember is van.
• Az is jó jel, ha élő embereket látunk kijönni.
• Ha mentősöket látunk kijönni hordággyal, vagy fekete-zakós-napszöveges-öltönyös-nyakkendős-fülhalgatósokat, akkor viszont inkább ne menjünk ne.
• Ha az ajtón rendőr jön ki, még nem biztos, hogy valakinek beletört a foga az étkezésbe. A rendőrnek is ennie kell valahol.

---