Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Véget ért a nyár (már bő 1 hónapja, és azóta a meleg is elkerül minket), elkezdődött az iskola.

Ezen okból kifolyólag Isztambul átállt a nyári dugókról a télire.

A 2015-ös statisztikai adatok szerint Törökország teljes lakossága 78.741.053. Ebből a gyerekek száma 22.870.683.

Azaz majdnem 23 millió gyerek élt 2015-ben Törökországban. Országosan a lakosság 29% számít gyereknek. Ezek azok, akik 18 évesnél fiatalabbak. Keleten több a gyerek. Urfa (Şanlıurfa) városában a lakosság 47%-a, míg a nyugati részen, Edirne városában a lakosság 19%-a kiskorú. Valahol e között van Isztambul, ami minden szempontból egy nagy halom kavarodás.

Azt nem sikerült megtalálni, hogy Isztambulban pontosan hány gyerek is lakik (igazándiból az sem pontos, hogy összesen hány ember él ott). De egy 2013-as népszámlálási adat alapján a 14 millió biztosan ott élők közül csak 2 (kettő) millió az, aki tényleg Isztambuli. A többi bő 12 millió valamelyik másik városból, származik. Így az egyszerűség kedvéért számoljunk úgy, hogy a 15 millió embernek a 30% gyerek. Ez olyan 4,5 millió lehet.

De mielőtt ebbe mélyebben belemegyünk, gondoljunk abba bele, hogy mit is jelent az, hogy az egész országban 23 millió gyerek van! Azon kívül persze, ott érdemes csokiboltot nyitni.. Meg fogászatot.

Ez a 23 millió több, mint a duplája Magyarországnak (és az ötvenhétezredszerese Vatikánnak). De még az európai országok listáján is igencsak előkelő helyet lehet vele elérni. Megelőzné a 22 milliós Romániát, és ezzel a Török Gyerekek Konföderációja lehetne a 10. a sorban. Maga mögé utasítva olyanokat, mint Görögország, Ausztria, Svédország, Dánia, Málta, és a már említett Vatikánt. Nem is beszélve a Balcsavaros Befőttesüvegek Felszabadítóinak Népi Demokratikus Köztársaságát. Ez utóbbi ugyanis csak 1 fővel rendelkezik. Ha éppen nem hat a gyógyszer.

Tehát a 23 millió rengeteg!

Ehhez képest a 4,5 milliót semmiség… simán kibírható… ugyan már..! Csak annyi, mint Róma, 2/3 London, 2,5X Budapest, 11250X Vatikán vagy 1/10-es Tokyo. (Jók ezek a számok, mert egy csomó zagyvaságot le lehet írni velük!)

Oké, eljátszottunk a számokkal. Most már hátra lehet dőlni, és teázhatunk. Mert mindez szép, és jó.

Míg ki nem lépünk az utcára.

Ugyanis ez a 4,5 millió* gyerek minden reggel elmegy az iskolába. Este pedig visszajön.

* Ez így első ránézésre persze csúsztatásnak tűnhet, hiszen a 4,5 millió az nem az iskolásokat jelenti, hanem a 18 évesnél fiatalabbakat. Ebben pedig benne vannak az újszülöttek is. Viszont hiányoznak belőle főiskolások, egyetemisták. Meg azok, akik esetleg már 9. alkalommal kezdik újra az ötödiket.
Egyébként is a számításokban több a bizonytalan rész, mint a biztos.

Persze gondolhatnánk azt, hogy nem olyan nagy dolog ez a néhány millió gyerek. Hiszen mégiscsak egy hatalmas városról van szó: Akkora, mintha a Balaton fele még Budapesthez tartozna (és ekkora területen él 15-20 millió ember). És itt azért csak elfér ennyi gyerek kényelmesen. A szüleikkel együtt.

Nos igen, elvileg mindenki abba az iskolába jár, amelyiknek a körzetében lakik. Ez talán a legkisebbek egy részénél még tényleg így is történik. Viszont Isztambulban az emberek lakhelye nem annyira állandó. És ha a család odébb költözik egy 20 km-t, akkor vagy a gyerek is az új helyen fog iskolában járni, vagy marad a régi suliban. De ha már a család egyik kontinensről átköltözik a másikra, akkor már majdnem biztos, hogy a gyerek már ott fogja folytatni a tanulmányait.

De mindez igazándiból csak ötödikes korig van így. Utána már a gyerkőcök elkezdenek specializálódni, és ilyenkor már kevésbé mindegy, hogy melyik iskolába is jár. És ahogy nő a csemete, úgy fog egyre távolabb és távolabb tanulni.

A magániskolák esetében már eleve úgy indul, hogy a gyerek minden reggel és este utazik. Hiszen ezek nincsenek úgy elosztva, mint az állami iskolák. Ráadásul óriási különbségek vannak a magániskolák között.

Valójában olyan sok elvárás nincsen az iskola felé az állam részéről. Azok is főképpen a biztonsággal kapcsolatosak (legyen elég vészkijárat, tűzlépcső, tűzoltó berendezés, stb…), sokkal kevésbé az oktatással. A külföldi alapítású iskolák pl. gyakran az anyaország oktatási rendszerét használják, és a csemetéket is az otthoni elvárásokra, az otthoni értettségire készítik fel. Ez pedig kisebb-nagyobb (de inkább nagyobb) mértékben eltér a török követelményrendszertől.

Ebből pedig az adódik, hogy bárki nyithat magán iskolát, és ott azt tanít, ami neki jól esik. És ezért a magániskolák képzése igencsak változatos. Ennek vannak jó oldalai is, meg rosszak is. A jó, hogy magasabb szintű, modernebb oktatást nyújthat. Hiszen nem kell megvárni, amíg egy jó ötlet végigmegy az egész bürokratikus rendszeren. De ugyan ezen okból az oktatás minősége elhelyezkedhet messze a béka alatt is… És az iskola nem olyan, mint egy cipő, hogy fel lehet próbálni őket. Így a magán iskolák a mellett, hogy igencsak drágák, még kockázatosak is. Cserébe a gyerek rengeteget nyerhet vele.

Tehát a magán iskolák elszórva találhatóak Isztambulban, nagyon változatos képzési szinttel. Ezért pedig a tanulók nem feltétlenül a hozzájuk legközelebb eső iskolába fognak járni.

A komolyabb magán iskolák egyúttal nagyok is. Isztambulban pedig helyből van a legkevesebb. Így a híres és ígéretes magán iskolák és egyetemek a város szélén építenek kampuszokat. És ide kell a gyerekeket valahogy kijuttatni minden nap, majd visszaküldeni minden este. És ez nem az Angry Birds, hogy hatalmas katapultokkal küldözgessük a csemetéket..

A szállítás e helyett az erre rendszeresített iskolabuszokkal történik.

Most nézzük meg a képet jó alaposan! Mit látunk?

Igen, ez egy fehér busz, sárga-fekete csíkokkal a hátulján. Meg van ott egy stop tábla is. Ez a rész eléggé egységesítve van. Az elülső rész díszítésében viszont már kap némi szabad kezet a sofőr. Így ott már láthatunk érdekes és egyedi dolgokat. Meg szoktak belülre különleges hangulatot adó világítást is rakni. Akár diszkó gömböt is**.

A sokszemű iskolabusz

A sokszemű iskolabusz

 

De nézzük meg a képet még egyszer, még alaposabban. Ugyebár az az iskolabusz 2 autónak a helyén áll. Vagyis biztosan elmondhatjuk, hogy nem egy kis járgány, pláne nem fér el a zsebben!

Bizonyára már sokan találkoztak azzal a legendával, ami megmutatja, mi köze van az űrhajók méreteinek a római lovakhoz. Csakhogy ez itt Isztambul! Hiába ő volt a Római, majd a Kelet-Római Birodalom fővárosa ezer évnél is tovább, itt egész biztosan nem a kétlovas szekerekhez építették az utcákat. Inkább tűnik úgy, mintha a cél az lett volna, hogy két teherhordó szamár elférjen egymás mellett. Esetleg a találkozáskor a kettő közé egy takarót is le lehessen teríteni, ahol lehet adni-venni, piknikezni, kávézni és vizipipázni. Vagy más tevékenységet folytatni.

De semmi esetre sem gondoltak arra, hogy ezeken a vékony és kacskaringós utcákon, ahol az emelkedőkön a szamarak is csak nehezen tudnak felmenni, ott majd személyautók fognak járni. Pláne nem kisbuszok.

Pedig ma az alap az, hogy még a betonkeverő is be tudjon menni az ilyen utcákba. És be is megy! Miközben szemben jön egy másik. Mindezt úgy, hogy ma az utcák nem olyan szélesek, mint régen, a szamarak idejében! Hiszen szükség van járdára, ahova a sarki kis büfé ki tudja pakolni az asztalokat. Igaz, azok kicsit (nagyon) belógnak az útra, az ügyfélnek pedig be kell húznia a hasát teaivás közben, ha nem akarja, hogy a kukásautó elvigye az ingét. Az ügyféllel együtt…

Ezekbe a jó kis kunkori, vékony, hosszú, emelkedővel bővelkedő kis utcákban reggelente az iskolabuszok járnak. Ilyenkor néha egészen jó a műsor, amikor hárman érkeznek három irányból, és középen találkoznak. Ilyenkor már csak az a vidámabb, amikor kiszól valamelyik gyerek, hogy otthon maradt a sapkája, és vissza kell tolatni.

** Míg sok iskolabuszt az iskolák szigorúan szabályoznak, egyik-másik esetben a sofőr teljesen szabad kezet kap. A mi utcánkba érkező egyik buszt már régen átneveztünk Buli busznak. A sofőr úgy néz ki, mint egy rocksztár: hosszú rockos haj, öltözet, tetoválás. Talán esténként még fel is lép valahol. A buszban pedig dübörög a rock zene, forog a diszkógömb, és még hangulatvilágítás is van.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Mennek a gyerekek az iskolába, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


145
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    gece
    “night”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek