Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Isztambul* történelméről szóló könyvek első fejezete úgy szokott kezdődni, hogy i.e. 667-ben Büzasz alapította.

Igen. Ez egy szép, csinos első fejezet.

Csakhogy Isztambul, és a korai városok (városállamok) története nem itt kezdődik, hanem sokkal korábban. A könyvírásban most valahol a mínusz nyolcvanadik fejezetnél tarthatunk, és biztosan vannak még korábbi részek is.

Persze ezek a mínuszos fejezetek eléggé hiányosak. A harmincadik és az ötvenedik között pl. csak üres lapokat találunk.

*Isztambulnak fogom írni, de valójában ezt a nevet csak 1453 után kapta, miután a törökök elfoglalták. Előtte számtalan neve volt, mint Lyosö  Konstantinápoly, Bizánc, vagy Új Róma, Kangsitanyinuoge’er, vagy csak egyszerűen a Város. Mintha mindenki más csak egy aprócska falu lett volna hozzá képest… és tényleg!
További izgalmak, hogy a történelmi Isztambul, alias Konstantinápoly, Bizánc csak egy töredéke annak, amit ma Isztambulnak hívunk. 100 éve még a város nem ért át az ázsiai oldalra, azt a részt külön városként kezelték (erre nyoma ma az, hogy telefonáláskor más a két oldal körzetszáma, és gyakorlatilag távolsági hívást kell intéznünk, ha a másik parton lakóval szeretnénk beszélni). Olyan időszak is volt, amikor a Boszporusz két oldala más országhoz tartozott, és olyan is, amikor a part menti település más-más városállam részei voltak. Ma ezek mind egy városhoz tartoznak, és közöttük busszal, metróval közlekedhetünk.

Tehát a történet hivatalosan ott kezdődik, hogy Büzasz i. e. 667-ben a mai Isztambul helyén (pontosabban a Topkapı Palota-Sirkeci-Eminönü részen) várost alapított.

Azért ez a hivatalos, mert utána itt fejlődött ki a Bizánci Birodalom, és az mégis milyen jól néz ki, hogy azt pont az alapítóról nevezték el.

Ebben azért számtalan probléma van. Ezek közül csak az egyik az, hogy amikor még állt a birodalom, akkor senki sem nevezte őt bizáncinak. Ezt az elnevezést csak több, mint 100 évvel a birodalom bukása után Hieronymus Wolf német történetíró 1557-ben használta először, hogy megkülönböztesse az ókori Rómát a középkoritól. Miközben a bizánciak magukat rómaiaknak tartották, lévén a nagy, igazi és eredeti Római Birodalomnak ők voltak a leszármazottjai.

Mindezt annak ellenére, hogy Róma valójában nem tartozott hozzájuk, és 1400 km-e van Konstantinápolytól.

Eközben az európaiak is úgy érezték, hogy mégse lenne jó olyan embereket rómainak hívni, akik ilyen messze élnek Rómától. Nem mellékesen a Német-Római-Birodalom és a frankok is magukat érezték a Római Birodalom utódjának. Ráadásul akkoriban a császár szó azt jelentette, hogy a legfőbb uralkodó, vagyis belőle csak 1 lehet. Az úgy már nem volt jó, hogy mindenféle birodalmakban (ráadásul szintén rómaiban) mindenféle császárok vannak, mert akkor az otthoni császárnak kisebbségi komplexusai lesznek. Meg ugye akkor már nem ő a legfőbb uralkodó, nincs mindenki felett hatalma,  stb… stb… lett is belőle néhány látványos háború….

Így a nyugatiak a bizánciakat egyszerűen görögöknek hívta. Csak éppen Bizánc nem volt úgy görög. A területének csak egy részén éltek a görögök többségben: a mai Görögország, és a tengerparti városokban. Pl. Izmir, Trabzon, stb.. És persze a görög nyelvet és a görög betűket használták. Mármint a hivatalos helyeken. Miközben az uralkodók pedig a birodalom számtalan helyéről származtak. Pl. a mai Spanyolországból, vagy a mai Szerbiából. És ők biztosan nem voltak görögök.

Ezek után tegyük még hozzá, hogy az a város, amit Büzasz alapított, 196-ban a rómaiak (akik akkor még tényleg római rómaiak voltak) a várost megtámadták, elfoglalták, kifosztották, felgyújtották, lerombolták, és ha már lendületben voltak, akkor újjá is építették. Ezúttal már mint római várost, Augusta Antonin néven.

Az igazi birodalom alapköve végül 330-ban került lerakásra, amikor Nagy Constantinus ide helyezte át a székhelyét. És a székkel együtt jött sok-sok-sok hivatalos személy, akik hivatal, ház, és szék kellett. Az újabb szék újabb hivatalos embert vont magával, újabb hivatallal, házzal, és székkel, és így ment tovább. És ekkor a várost már úgy hívták, hogy Nova Roma, Új Róma.

Tehát eddig eljutottunk oda, hogy Büzasz nem a Bizánci Birodalmat alapította, ami nem is volt bizánci, hanem római, de valójában görög, miközben mégsem görög.

Ugye, milyen egyszerű?!

De ugye azt mondtuk, hogy nem is Büzasz volt az első! Már ő is úgy indult útnak, hogy a jósok azt mondták neki, hogy a Vakok városával szemben telepedjen le. Ez utóbbi Büzasz szerint a mai Kadıköy, akkoriban Kalcedón volt. Mert hogy azok az ostobák nem látták, hogy a túlpart mennyivel jobb, szebb, védhetőbb, stb…

Annyiban mindenképpen igaza volt, hogy végül is mind a Bizánci Birodalom, mind pedig az Oszmán Birodalom központja az lett, ahova végül Büzansz is várost alapított. Míg a túlpart megmaradt amolyan élményparknak, ahol mindenki szabadon azt csinálhatott, amit akart. Mindezt kellően távol a palotától, de azért annyira mégse távolt, hogy reggelre ne tudjanak visszaérni az emberek a buliból.

Valójában viszont az isztambuli óvárosi félszigeten volt egy város korábban. Őt Lügosz-nak hívták, és még a trákok alapították i. e. 13-11. század között. Hogy mi lett vele, keveset tudunk. Talán megették őket a medvék, a farkasok, a bolgárok vagy egy másik trák törzs. Így könnyen elképzelhető, hogy a túloldalt Kalcedónban élők nem vakok voltak, hanem csak tudtak valamit, amit Büzasz nem.

De azt végkép nem tudjuk, hogy azzal a valamivel (medve, farkas, bolgár/trák törsz) mi lett. Lehet, hogy őket végül Büzasz népe ette meg. Minden esetre ők elég jól éltek a mai Isztambul területén.

Egészen addig, míg meg nem jöttek a rómaiak.

És itt van egy lényeges különbség! Arról általában elég sokat tudunk, hogy mit csináltak a görögök úgy általában, és mi történt utánuk. Arról viszont nagyon-nagyon keveset, hogy előttük mi volt. Számos város első lakosaként ők vannak feltüntette, holott valójában ők is csak oda telepedtek le, ahol előttük már mások is. Csak éppen róluk maradtak feljegyzések, míg az előttük másokról nem igazán.

És mint láttuk Büzasz előtt is voltak városok a mai Isztambul helyén. Nem is kevés! És ahogy kezd az önkormányzat egyre jobban belejönni a metróépítésbe, úgy kezd egyre jobban egy i. e. 5500-3500 körüli civilizáció körvonalazódni. Egyre több, és több, viszonylag távoli helyen bukkan fel valami ebből az időszakból. És valahogy mindig ott, ahol éppen metrót akarnak építeni!

Marmaray építkezésnél talált leletek gyűjteménye" src="http://farm4.staticflickr.com/3834/13871235363_23cfd399e6.jpg" alt="A Marmaray építkezésnél talált leletek gyűjteménye" width="500" height="375" />

A Marmaray építkezésnél talált leletek gyűjteménye

Isztambul bizony ilyen. Teljesen mindegy hol kezdünk ásni, valamit biztosan találunk. Igazándiból nem is ez a kérdés! Hanem hogy mennyire régi dologra szeretnénk bukkanni. Olyan mély lukat kell fúrni. Persze vannak olyan kerületek, ahol nagyobb eséllyel találunk valamit. És vannak olyanok is, ahol még nagyobb eséllyel.  Meg olyanok is, ahol aztán!

Az AyaSofya közelében van egy építkezésünk. Ez egy olyan terület, ahol mindenki könyörögve-hízelegve-ilyesztegetve-fenyegetve kéri a házak tulajait, hogy ne akarjanak pincét, garázst, de még süllyesztett kutyaolat se. Mert itt gyakran előfordul, hogy találunk egy kődarabot. Csak éppencsak kilóg a földből. Kiszedjük, mert mégiscsak mi történhet? Csak egy kis kavics…!

Pedig jobb, ha inkább nem piszkálja senki! A dolgok mindig így kezdődnek! Aztán jön a kiabálás, meg a futás! Jah, az a Jurassic Park… Itt csak az a fránya kavics csak nem akar kijönni. Jah, mert ez valójában egy bizánci oszlop darabja. És ha már hozzányúltunk, akkor ki kell ásni az egészet!

Így hát ásás előtt radarral szokták felmérni, hogy mégis mi található a macskakő alatt. Nos nálunk 18 m-es oszlopok várnak föld alatt. És mire várnak? Arra, hogy valaki mindet kiássa (tudjátok: kis régészeti ecsettel). Mert azt nem lehet megcsinálni, hogy elég lesz nekünk csak egy, a többi maradjon. Ha nekikezdünk, akkor az egész egységet kell onnan kibányászni. Amelyiket ha jól építettek meg, akkor már ő is egy korábbi, még ősibb épület alapjait, falait, tégláit használta. Így utána már őt is ki kell csalogatni a föld alól… a végén ott leszünk, hogy már lassan átástunk Kínáig…

Az csak egy dolog, hogy nem jó a megrendelőnek, ha a kuckó építése 6-8 évet csúszik. Meg hogy közben a fél kerületet fel kell ásni (és ki dolgozik ingyen?). De a szomorú tapasztalat az, hogy azok a romok, amik évezredekig jól megvoltak a föld alatt, nagyon gyorsan tönkremennek, ha visszakerülnek a felszínre. Talán a legjobb példa Pompeji..

Így tehát mindenki jól jár azzal, ha azt a fránya kavicsot nem piszkáljuk.

Isztambul utcái az évek, évszázadok alatt szépen-lassan emelkedtek. Ezzel relatíve az épületek kerültek egyre lejjebb, és lejjebb. A régi kutaknál ez nagyon szembetűnő. Még inkább, ha a Hippodrom téren nézzük meg az oszlopokat. Ők 160 évvel korábban még a felszínen voltak. Most meg jó 2 m mélyen. Ennyit emelkedett az utca ezen a viszonylag rövid időszak alatt.

A hiedelemmel ellentétben ez nem azért történt, mert ennyire poros lenne minden, és nem takarítják az utakat. Pont hogy ez az útkarbantartás eredménye. Amit legtöbbször úgy oldottak meg, hogy zúzott követ hordtak rá. Az elmúlt évtizedekben annyit, hogy a talajszint jó 2 m-t is emelkedett.

Vannak olyan részek, ahol ma is így oldják meg az útfelújítást: egy új réteg aszfaltot öntenek a régire. Ennek ellenére nem lehet panaszunk a török utakra, melyek kiválóak. Nagyon el kell menni a világ végére ahhoz, hogy vacak minőséget, kátyúkat találjunk. De még a földutak is olyanok, melyeken simán lehetne 60 km/h-val is menni… ha nem lenne ott a szakadék..

Csakhogy Isztambulban a legnagyobb érték a hely. No meg a kebab, de azt megesszük, a kertet viszont nem. Őt inkább felöntjük betonnal. De jobbra-balra már nem igazán lehet menni. Maradt a felfele és a lefele.

Felfele viszont nem egyszerű (mindjárt látni fogjuk, hogy lefele sem..) haladni. Egyrészt ott a gravitáció, aki van olyan jófej, hogy mindent lefele húz. Ezzel száll szembe az acél, ami fent tartja a toronyházat. Ha jól építik meg, akkor egy esetleges földrengés után is megmarad ez az állapot. Ha rosszul, akkor a gravitáció nevet a végén.

Csakhogy vannak más dolgok is, amikkel számolni kell!

Régen pl. volt egy olyan törvény, hogy a Boszporusznak meg kell hagyni a történelmi kinézetét. Vagyis oda nem lehetett 2-3 emeletesnél magasabb házat építeni. Ezt később módosították azzal, hogy húztak egy határ, ami után már lehetett toronyházakat is építeni. A Levent kerület, amit nevezhetünk felhőkarcoló-központnak is, 5 km-e van a tengerszorostól. És bizony szépen látszanak a partról.

Boszporusz látképe, távolban a Levent kerület (5km) toronyházaival

Boszporusz látképe, távolban a Levent kerület (5km) toronyházaival

Itt, ebben az esetben engedték, hogy a látképbe bezavarjanak a magas házak. De volt olyan, hogy egy hotelt azért kellett lebontani, mert ha a Galata-toronyból néztük az AyaSofya-t, akkor belelógott a képbe. Miközben ez a hotel 8 km-e állt az AyaSofya-tól.

Tehát sok szempontból praktikus, ha lefele építkezünk. Isztambul egyébként is egy olyan hely, ami tele van 100-150 m-es dombokkal. Így teljesen normális, hogyha bemegyünk egy házba az egyik utcáról, majd lemegyünk 3 emeletet, akkor egy másik utcára jutunk ki. Így az olyan elnevezéseknek, mint a földszint, inkább csak szimbolikus jelentése van.

Főleg az irodaépületeknek, bevásárló központoknak vannak komoly mélygarázs rendszereik. Legalább 4 emelet biztosan van mindegyikben. Mármint 4 emelet a járműveknek. Mellette pedig 1-2-3 mínuszos emelet az üzleteknek is. P. a MetroCity nevű bevásárló központban nincs is felső emelet, mindegyik mínuszos. És alatta vannak a parkolók.

A kórházak is szereik a föld mélyében lévő emeleteket. Ide lehet az olyan veszélyes dolgokat tenni, mint a röntgen, műtő vagy a fodrász. A fodrász mindig a legalsó szinten van, mélyen a föld alatt.

És persze a rendőrség, katonaság, és a kormány más épületeit is szeretik mínuszos emeletekkel telepakolni.

Nem mellékesen van egy olyan törvény is, hogy x létszám fölött óvóhelyet is kell biztosítani, ami szintén egy mínuszos emelet lesz.

Tehát lefele (is) építkezünk. Persze csak módjával, mint ahogy fent már beszéltünk róla.

Igazándiból nem egyszerű itt metrót építeni.

Egyrészt a hegyes-völgyes vidéknek köszönhetően előfordulhat az, hogy egyik helyen lefele kell menni a metróhoz, ami nem sokkal utána egy hídon megy keresztül az Aranyszarv-öböl felett. Mindezt úgy, hogy közben nagyjából vízszintesen halad. És persze a túloldalon ismét bemegy a föld alá.

Metró-híd-megálló az Aranyszarv-öböl felett

Metró-híd-megálló az Aranyszarv-öböl felett

Másrészt pedig kerülgetni kell a föld alatt található emberi dolgokat. Amiből pedig rengeteg van, ahogy azt már említettük: régi, ősi történelmi épületek. Régi vízvezetékek. Mostani mindenféle vezetékek. Régi pincék, mostani pincék. Stb.. Meg ott vannak a mostani metrók, alagutat és a kitudjamik… Egész biztosan a katonaság sem felejtett el ásni az elmúlt évtizedekben. Ha másért nem, legalább azért, hogy az újoncoknak is legyen feladatuk.

Mindezek ellenére nagy tervek vannak. Mostanra már két alagúton-rendszeren lehet a Boszporusz alatt átjutni egyik földrészről a másikra. Egyiken metróval (Marmaray), másikon pedig kocsival (Avrasya Tüneli). Most pedig 2 új épül: egyik a meglévőknek a keresztezése, ahol is egyszerre lesz metró és autós közlekedés. A másik pedig egy gyalogos alagút. Mert olyan még nincs.

Nem tudni, hogy ez utóbbihoz terveznek-e extrákat. A táv azért ahhoz elég hosszú, hogy a törököknek kedvük legyen félúton leülni, és egyet teázni, piknikezni. És azért az igazán jól mutatna, ha mindezt a Boszporusz alatt lehetne megtenni. Esetleg egy üveg tetőablakkal.

Egyenlőre ilyen részletekről nem tudunk az átjáró kapcsán. De pont ezen a részen terveztek egy vízalatti hotelt. 7 emelettel a víz alatt, és mindjárt 7 csillagosat. De mindez még a 2008-as válság előtt történt. Azóta ott egy sima felszíni hotel épült. Bár ki tudja, talán alatta mégiscsak van valami…

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Isztambul a föld alatt, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


162
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    dün
    “yesterday”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek