Kalandok Isztambulban és Törökországban.

A törökök és az étel!

Ez lehetne akár egy mese címe is.
Egy olyan mese címe, mint mondjuk a hangya és a lába…
Ez persze így egy elég rövid mese lenne. Hiszen a szorgos hangya csak a lábával együtt képzelhető el.
Így a mesében nincs nagyon mit tárgyalni. A hangyának kell a lába, de nagyon. Nem tud teleportálni, sem Jedi mester módjára az Erővel tárgyakat mozgatni. De még X-man-es szuperordítos szuperképessége sincs Vagyis ha dolgozni akar (és a hangya már csak egy ilyen állat), akkor kell neki a lába. Pont, mese vége.

Ha viszont a lábával valami történik… nos.. akkor meg azért ér véget a mese.

A párhuzam persze több helyen sántít (aj, már megint ezek a lábak), de az mindenképpen biztos, hogy a törökök nem képzelhetőek el a híres étkezési kultúrájuk nélkül.
Ha egy török van, lélegzik, a pulzus is kitapintható, akkor majdnem biztosan eszik.
De ha éppen nem, akkor valahova tart, ahol lehet enni.
Vagy valahonnan jön, ahol lehetett enni.
Vagy azért dolgozik, hogy legyen mit enni.

Ráadásul a török nemcsak úgy simán eszik, hanem meg is adja a módját. Olyankor leül, és kényelembe helyezi magát. És olyankor semmi más nem számít.

Amikor 2016. nyarán egyik este puccskísérlet volt, másnap a törökök első dolga az volt, hogy lementek, és rendesen megreggeliztek. Majd utána kezdetek el tanakodni, hogy mégis mi történt az éjjel…

Az olyan dolgok, mint a gyorséttermek, nagyon sokáig ismeretlenek voltak Törökországban. Nem is nagyon ismerték azt a módszert, hogy pl. séta közben is lehet enni. Amikor Kadir Nurman (1933-2013) Németországban nyitott egy éttermet, akkor nem értette, miért nem akar senki bemenni, és kényelmes körülmények között pár órát eltölteni, és közben enni. Mígnem észrevette, hogy a németek jobban kedvelik, ha az ételt magukkal vihetik, és azt útközben ehetik. Török hősünk így megalkotta a hordozható dönert, ami villámgyorsan elterjedt egész Európában (Magyarországon ezt hívják a görögök gyrosnak).

Egy hatalmas döner

Egy hatalmas döner

Szerencsére Törökországban bőségesen lehet válogatni az ételek között. Igazándiból sosem gondoltunk bele, hogy a különböző régióban egyenként több százféle ételt készítenek!

Kastamonu tartományban pl. 812 fajta étel közül tudunk válogatni, hogyha jó alaposan körbenézünk. Ebből 51 valamilyen kenyértésztára alapul, míg levesből 38 különböző változattal találkozhatunk.

Kastamonu - otthon készül a kenyér

Kastamonu – otthon készül a kenyér

És a többi? Az leginkább hús. Meg fokhagyma*. Ha húst akarunk enni, akkor mindenképpen érdemes Kastamonu-ba benézni. Itt még ilyen különlegességek is vannak, mint a kútban érlelt kebab (Taşköprü kuyu kebabı). Őt a tavasz végén, nyár elején lógatják be a kútba (azért nem ér le a vízig), hogy az egyedi árnyék-napsütés-páratartalom arányban készüljön el olyanra, amilyenre több száz (ezer éve) az ősök megálmodták (Drágám, ma így sikerült. Ha nem tetszik, keress magadnak bogyókat!). Természetesen nem hiányozhatnak a fűszerek sem, különbem a macskák már rég elvitték volna a kitett húsokat.

* Általános az a nézet, hogy a törökök nemzeti étele a kebab meg a döner. Valójában viszont a fokhagyma (sarımsak) az, amit hatalmas mennyiségben fogyasztanak. Az egyik statisztikai adat arról ír, hogy 2015-ben közel 120.000 tonna fokhagymát sikerült termeszteni. Egy másik pedig arról panaszkodik, hogy még így is 80.000 tonnát kell Kínából behozni. De az adatok sokszor egymással ellent mondanak. Úgy tűnik viszont, hogy egy átlag török kb. 1 kg fokhagymát eszik meg 1 év alatt. Ami kb. 335 gerezdet jelent vagy kb. 30 fej fokhagymát. Tehát naponta úgy 1 gerezd eltűnik a törökök hasában.

A fokhagyma számos előnyös tulajdonsággal bír: segít a fertőzések ellen, jó a bélflórának, meg a szívnek is. Tele van antioxidánsokkal, de még sampont is gyártanak belőle. És igaz az a mondás is, hogy “Egy alma minden napra, és távol tartja a fogorvost; egy fokhagyma minden napra, és mindenki távol marad”

Kastamonu fokhagyma

Kastamonu fokhagyma

Itt néhány híres Kastamonu ételrecept között válogathatunk.

Eközben Trabzonban, Anatólia fekete-tengeri övezetének a fellegvárában, csak a hamsı nevű halból 220-féle ételt tudnak készíteni. És mindegyiknek saját neve is van (az eszkimók pedig jönnek itt, hogy 40 szavuk van a hóra…).
Annyi csalás azért van a dologban, hogy ebbe a 220-félében minden verzió benne van. Tényleg minden. Pl, más ételről beszélünk, ha a serpenyőben a halnak csak az egyik oldalát sütjük, mintha meg is fordítanánk (a hamsı elég vékony ahhoz, hogy forgatás nélkül is rendesen átsüljön). Utána lehet tovább fokozni a dolgokat azza, hogy sütés előtt kukoricalisztben meg is forgatjuk a halat.

A kebab-ot persze mindenki ismeri. Hiszen annyira alapja Isztambulnak, és annyira minden sarkon árulják, hogy már az meglepő, hogy a reptéren a csomagváróban nincsen 10-15 kebabárus. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a félhivatalos Wikipédia listán is több, mint 100 különféle kebab található. Ráadásul ha ezt a listát alaposan megnézzük, akkor rácsodálkozunk, hogy igazándiból nincs is olyan közös pont, ami alapján rá lehetne jönni, miért is kebab a kebab. Általában mondhatjuk azt, hogy a nyárson sütött ételeket hívják kebabnak (kivéve, amikor şiş-nek hívják az ételt, ami nyársat jelent. pl. tavuk şiş – nyárson sült csirke). Maga a szó is Perzsiából származik, és a történet szerint a katonák a kardjukra húsdarabokat tettek, és a tábortűz felett megsütötték.

A legismertebb kebabok, mint az adana vagy az urfa tényleg nyárson készül. De ott van a nagyon népszerű fırın kebabı meg a tepsi kebabı (ezzel is lehet jókat játszani!), ami egyáltalán nem nyárson, hanem sütőben, tepsiben készül! Az elsőnek az is a neve, hogy sütő kebab, míg a második a tepsi kebab. Aki nagyon éhes, nézegessen képeket a Google keresőben!

Ööö….izé… hol is tartottunk??

Tehát igazándiból nem lehet úgy simán definiálni, hogy az a kebab, amit nyárson sütnek. De még azt se lehet mondani, hogy a sült hús lenne az, mert ott van a legismertebb, a padlizsán kebab. Az utcai sültgesztenye-árus pedig simán kiírja, hogy kestane kebabı, ami pedig gesztenye kebabot jelent. Tehát a kebab sem azt nem garantálja, hogy az étel húsból készült, sem azt, hogy meg lett sütve. Az egyetlen, amit biztosan leírhatunk, hogy a kóla az biztosan nem kebab!

Ez a néhány példa is jól mutatja, hogyha a törökök nekiállnak főzőcskézni, akkor az komolyan gondolják. Pont ahogy a kamion sofőr is, amikor szembe megy be az egyirányú sikátorba. Ennek köszönhetően mindenki kísérletezik egy kicsit, és e miatt rengetegféle étel van.

Ne feledjük, hogy Anatólia történelme is legalább 10.000 éves. És ez idő alatt a három kontinensről érkező emberek nemcsak egymással harcoltam, hanem olykor megálltak enni is. A hosszú évezredek alatt nemcsak a népek, de a receptek is keveredtek. Így viszont már érthető, ha igencsak bőséges az ételkínálat.

De vajon mennyi, tényleg hány fajta étel létezik Törökországban? A kérdés jó, de megválaszolni roppant nehéz. Anatóliára ugyanis jellemző a tagoltság. A különböző részek, de még az egymás melletti völgyek is nagyon eltérőek lehetnek. Ahhoz, hogy pontosan megszámoljuk a török ételek típusait, ahhoz talán minden házba be kellene kopogni.

– Csókolom, mit tetszik főzni!
– Kuftét. De miért kérdezi?
– Bemehetnék megkóstolni?
– Hát… ha már ilyen szépen kérte… de vegye le a cipőjét, most takarítottam!

– Nyam..nyam.. Hasonlít a köftére…
– Igen aranyoskám, de ez kufte, nem köfte. Ebben van egy kis répa
– Tényleg! Attól ilyen izgalmas az íze! És még mit tetszik tudni főzni?
– Van büftém is, meg tüftém is. Meg aminek cakkos a széle, a lüfte. De azt nem szeretem csinálni.

Ha az interneten körbenézünk, akkor nagyon változatos számokat találunk. Van, aki szerint 5.000 féle étellel találkozhatunk. Más 7.000-t ír, és bizonyára neki van igaza, mert mindezt csupa nagy betűvel tette. Egy másik forrás viszont az Oszmán időszak ételeit kutatja, és ő úgy találta, hogy kb. 6.000 ételtípusról van annyi információnk, hogy ma is meg lehet főzni. És még jó 6.000 van, amiről tudjuk, hogy létezett, de idő közben elveszett. Ma már csak utalást találunk róla. Még ennél is több lehet az, ami bár létezett (hiszen ennie mindenkinek kellett), de semmit se tudunk róla.

Keresgélés közben mellékesen olyan dolgokat is megtudhatunk, hogy köftéből 291 félét ehetünk, sajtból pedig 193 fajtát választhatunk.

Sajt

Sajt

Utána pedig rábukkanunk a yemeksepeti.com statisztikájára.

A yemeksepeti.com egy olyan oldal, ahol az éttermek vannak összegyűjtve, és tőlük lehet házhoz, irodához, parkhoz vagy akár tüntetéshez és ételt rendelni. Mivel nagyon népszerű, és szinte az összes étterem megtalálható rajta, elég jól tükrözi a törökországi éttermek kínálatát. Habár az nem derül ki, hogy az emberek mi mindent sütnek-főznek, de azt megtudhatjuk, mit nem akarnak az emberek otthon főzni. A török ételek jelentős része nem könnyen készíthető el házilag (pl. a döner), vagy pedig csak roppant nagy mennyiségben képzelhető el (ilyen pl. a mantı, ami annyira macerás, hogy nem érdemes belőle csak 1-2 tállal készíteni).

Így készül a mantı - Minden egyes pöttyit (húsit) egyenként be kell csomagolni.

Így készül a mantı – Minden egyes pöttyit (húsit) egyenként be kell csomagolni.

Ennek ellenére az oldal statisztikája mégsem erről beszél. Azt gyűjtötték össze, hogy ha házi ételt szeretnénk enni, akkor ebből mekkora a választék: 19.000
Ebből kb. 4.400 az, ami olívaolajjal készül**, 1.500 a köfte, és kb. 1.000 a leves.

** A török ételek különleges kategóriája az úgynevezett olívaolajak (zeytinyağlı). Ők úgy készülnek, hogy különböző (vagy mindenféle) zöldséget szépen összepakolunk (előtte persze megmossuk, megpucoljuk, leszedjük a répáról a nyulat, stb…), majd egy fazékba rakjuk. Teszünk rá egy kis vizet, meg bőségesen olíva olajat. Majd lefedjük, öntünk alá benzint, meggyújtjuk, és megvárjuk, hogy a saját gőzében megfőljön.

Különböző verziók vannak, kezdve onnan, hogy csak simán bedobálunk mindent a fazékba (néha a nyulat is), egészen odáig, hogy órákon keresztül hajtogatjuk a szőlő levelekbe pakolt riszt. És közben nézzük a török sorozatokat (és amikor Ali nem fogadja el Ayşe szerelmi vallomását, akkor kezdenek a hajtogatások kissé energikusak lenni).

Persze az egy jó kérdés, hogy ezeket a számokat mennyire nézték át. Mivel a köfte egy amolyan joker étel, ami mindenhol (de tényleg mindenhol) megtalálható, ráadásul ezeket általában házilag, egyéni ízlés szerint készítik, így minden étteremnek megvan a saját különleges típusa. De ezt bizonyára nem vették külön-külön a számításoknál, különben nemcsak 1.000 féle lenne a listán.

De vajon a dupla adag köfte, a csípős köfte meg a jaj-nemfigyeltem-elírtam-a-nevét köfte is külön-külön került a listába? Ezt nem tudjuk.

Kerti köfte - Míg apád megmutatja, hogy kell ezt csinálni, addig fiam kezd el tárcsázni a tűzoltókat - típus

Kerti köfte – Míg apád megmutatja, hogy kell ezt csinálni, addig fiam kezd el tárcsázni a tűzoltókat – típus

Érdekesség viszont, hogy pizzából 17.000 fajta található ezen az ételrendelős oldalon. Minden 5. étteremben található pizza. Igaz, ezek egy része amolyan Jah, hát ilyet én is tudok alapon pizzát is árul. Végül is, olyan nagyon nem lehet a pizzát elrontani (pedig, dehogyisnem!). Az mindenesetre beszédes, hogy a pizzák 64%-t azért mégiscsak pizzériából rendelik. Bizonyára az is közrejátszik, hogy ők szoktak leginkább akciót adni ***. Az eladott pizzák 75%-a valamilyen akcióban talál gazdára, és így gyomorra. Leginkább a Vegyél egyet és kapsz mellé még egyet kampányban.

*** Kedvenc kampányom a következőképpen nézett ki:
1 pizza: 26 TL
1+1 pizza: 25 TL
2+1 pizza: 24 TL
2+2 pizza: 23 TL
És ha ebből (2+2) két adagot vettem, akkor elértem a joker, amikor a 8 pizza összesen 22 TL lett. Mellé járt 8 liter kóla.
Ebben az esetben ki az, aki inkább csak 1 pizzát venne??

További érdekesség, hogy a legnépszerűbbek a gombás pizzák (a rendelések 58%-a tartalmaz gombát), és leginkább az esti, 19:00 órás időszakban vásárolják. A legtöbb pizzát a 25 évesek veszik (minden 3. pizza a 19-24 korosztályé lesz, vagy ők rendelik meg anyunak-apunak). A hagymát tartalmazó pizzák 70%-át a fiúk veszik. Erre érdemes odafigyelnie a lányoknak, ha randira mennek..

Egy teljesen más számítás, és becslés a következőt gondolja:

  • Közép-Anatólia: 455 típusú étel
  • Kelet-Anatólia: 425
  • Dél-kelet-Anatólia: 397
  • Fekete-tenger övezet: 397
  • Földközi-tenger övezet: 184
  • Márvány-tenger (Isztambul, és Rodostó és Edirne is ide tartozik): 184
  • Nyugati part (Égei-tenger): 162
Sül a pide

Sül a pide

Végezetül álljon itt egy lista, hogy mely régiókban mi a régi legjellemzőbb enni és innivalója (forrás: milliyet). Vagyis ha ott járunk, mit érdemes először kipróbálni.

Adana: Adana kebabı, şalgam suyu, süllüm.
Adıyaman: Basalla, yapıştırma, hıtap.
Afyonkarahisar: Sakala çarpan çorba, zürbiye, sırtsırta.
Ağrı: Abdigör köftesi, gösteberg et, selekeli (saç kavurma).
Aksaray: Soğanlama, bamya çorbası, çiğleme.
Amasya: Kesme ibik çorbası, unutma beni, eli böğründe.
Ankara: Calla, bici, öllüğün körü, saçkıran.
Antalya: Arap kadayıfı, karpuz kabuğu reçeli, bergamut reçeli.
Ardahan: Evelik aşı, pişi, kuymak (mıhlama).
Artvin: Hınkal, çergebaz, gendima.
Aydın: Kulak çorbası, pelvize tatlısı, paşa böreği.
Balıkesir: Saçaklı mantı, mafiş tatlısı, börülce ekşilemesi.
Bartın: Pumpum çorbası, yumurtalı isbut, kabak burması.
Batman: Bumbar, Şam börek, perde pilavı.
Bayburt: Tatlı çorba, galaçoş, ekşi lahana.
Bilecik: Keklik kebabı, piruhi, samsı.
Bingöl: Dut pekmezi.
Bitlis: Büryan kebabı, şekalok, çorti köftesi.
Bolu: Kedi batmaz, kaldırık dolması, kaşık sapı.
Burdur: Testi kebabı, kabak helvası, Burdur muhallebisi.
Bursa: Ekşili baş çorbası, etli gavata, İnegöl köftesi.
Çanakkale: Tumbi, lakerda, erik macunu.
Çankırı: Yaren güveci, mıkla, tutmaç.
Çorum: Leblebi, cızlak, çullama.
Denizli: Çaput aşı, alaçora, sıyırma.
Diyarbakır: Karpuz, cartlak kebabı, patlıcan meftunesi.
Düzce: Çerkez tavuğu, şıl böreği, lepsi.
Edirne: Mamzama, hardaliye, satır kebabı.
Elazığ: Anamaşı, tavşan üfelemesi, hürriyet kadayıfı.
Erzincan: Tulum peyniri, tava leblebisi.
Erzurum: Cağ kebabı, den çorbası, çaşır.
Eskişehir: Çiğ börek, abısta, harşıl.
Gaziantep: Alinazik kebabı, Antep fıstığı, Köse Sefer kabağı dolması.
Giresun: Hamsi böreği, çalıçileği çorbası, karalahana diblesi.
Gümüşhane: Köme, lemis, haşıl.
Hakkari: Gulul çorbası, kepaye, kiflik.
Hatay: Kaytaz böreği, taş kadayıf, kuş gözü.
Iğdır: Bozbaş yemeği, helise, perzana.
Isparta: Sakala sarkan, kabine, kuyruğu sulu.
İstanbul: Kanlıca yoğurdu, Sultanahmet köftesi, beyinli Beykoz kebabı.
İzmir: İzmir köftesi, papaz yahnisi, radika salatası.
Kahramanmaraş: Dövme dondurma, pıtpıt lapası, çullama.
Karabük: Göbü, katlaç, malak.
Karaman: Batırık, bidik, paraköfte.
Kars: Kaşar, gravyer, tandırda kaz çekmesi.
Kastamonu: Köle hamuru, cırık tatlısı, delioğlan sarığı.
Kayseri: Pastırma, sucuk, mantı.
Kırıkkale: Kömbe, külleme, sarığı burma.
Kırklareli: Sulu kaçamak, kuru kaçamak, bıldırcın kağıt kebabı.
Kırşehir: Keykef, temal.
Kilis: Cennet çamuru, firik pilavı, mazlum.
Kocaeli: Kandıra yoğurdu, pişmaniye, otur Fatma tatlısı.
Konya: Düğün yemeği, etli ekmek.
Kütahya: Namaz dolması, tosunum, Çene çarpan çorbası.
Malatya: Kayısı, analı-kızlı, kurşun geçmez köftesi.
Manisa: Mesir macunu, Kula güveç kapaması, şekerli pide.
Mardin: Ceviz sucuğu, ikbebet (içli köfte), semberuk.
Mersin: Cezerye, tantuni, kerebici.
Muğla: Dutmeç, çopur, ot ekşilemesi.
Muş: Muş köftesi, çorti aşı.
Nevşehir: Ağpakla, dıvıl, sızgıt.
Niğde: Mangir çorbası, üzüm boranası, unlu söğürme.
Ordu: Melocan (diken ucu) kavurması, mısır yağlaşı, hoşgıran kavurması.
Osmaniye: Tirşik (pancar), yer fıstığı, toğgar.
Rize: Anzer balı, hamsi çiğirtası, enişte lokumu.
Sakarya: Pekmez, yoğurt.
Samsun: Samsun pidesi, turşu kavurması, kocakarı gerdanı.
Siirt: Zivzik narı, Pervari balı, perde pilavı.
Sinop: Sinop kestanesi, nokul, mamalika.
Sivas: Sivas kebabı, peskutan çorbası, pezik turşusu.
Şanlıurfa: İsot, şıllık tatlısı, Urfa kebabı.
Şırnak: Kutlık, serbıdev, hekeheşandi.
Tekirdağ: Tekirdağ köftesi.
Tokat: Tokat kebabı, bacaklı çorba.
Trabzon: Vakfıkebir ekmeği, Akçaabat köftesi.
Tunceli: Şavak tulum peyniri, Pülümür balı, zerefet.
Uşak: Alacatene, haşhaş sürtmesi, ciğerli bulgur.
Van: Otlu peynir, inci kefali, ilitme.
Yalova: Pavli, luhu şuşkey çirbuli, lalanga.
Yozgat: Testi kebabı, arabaşı.
Zonguldak: Çaycuma yoğurdu, Osmanlı çileği, beyaz baklava.
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Jó étvágyat, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

4 hozzászólás a(z) Jó étvágyat bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


176
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    çarşamba
    “wednesday”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek