Isztambul illata

Tél van, és… na jó, hegyekben azért mégsem áll a hó (vagyis éppen hogy csak a hegyekben áll..), de azért mégiscsak tél van.

Ez az az időszak, amikor az ember úgy érzi, hogy nincs sok kedve a munkahelyén az idejét tölteni. Majd amikor kinéz az ablakon, és meglátja a kinti barátságtalan időt, akkor úgy érzi, hogy bent még mindig jobb, mint kint.

Ez az az időszak, amikor az ember becsukja a szemét, háromszor délnek fordul, hétszer kimondja azt a szót, hogy Isztambul, és….

Persze ilyen könnyen azért nem lehet eljutni a világ egyik legizgalmasabb városába. Ha így lenne, ezért a módszerért biztosan beperelnének a légitársaságok. De azért ha becsukjunk a szemünket, akkor gondolatban ott lehetünk a Boszporusz partján.

Isztambul…hmm… ugyebár ez már a mesés kelet. Így nem vitás, hogy elsőnek a különleges aromájú fűszerek jutnak az eszünkbe (vajon miért nem a feketebors??) Azt pedig mindenki tudja, hol lehet ebben az érzésben a legjobban megmerítkezni? Természetesen a Fűszer Bazárban! Már a bejáratánál érezhetjük a mesés kelet illatát. De nemcsak az orrunk kaphat új élményeket, hiszen a szépen felhalmozott fűszerek színes látványa is roppant látványos.

Míg végigmegyünk az L-alakú épületen, bőségesen éri az orrunkat, szemünket, de még a szájunkat (no meg a lábunkat is, ha nem vigyázunk) mindenféle inger.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ennek a falnak a másik oldalán mindjárt a hal-, és sajtárusok találhatóak. Ahol is szintén az orrunk lesz a fő szereplője az eseményeknek. Csak éppen egy másik kategóriában.

Nevezzük Fűszer Bazárt mondjuk kalandfilmnek az orrunk szemszögéből. Akkor a mögötte található hal-, és sajtbazár lesz a horrorfilm. A kettő találkozása pedig romantikus film. Itt ugyanis frissen pörkölt kávét árulnak, és az ő aromája száll szembe a környező két bazár illatfelhőjével. Meglehetősen sikeresen.

Amennyiben viszont úgy érezzük, hogy inkább nem kívánunk részt venni az illatok titánjainak a küzdelmeiben, vagy csak szeretnénk az orrunknak egy kis szünetet; akkor a közelben felszállhatunk egy hajója, amelyikkel a Boszporuszon tehetünk egy kisebb-nagyobb túrát. És itt élvezhetjük a tiszta levegőt, és a tenger illatát!

Egészen addig, míg valamelyik kikötőben ki nem szállunk. Mert ott bizony megcsap majd minket a sülő döner/kebab szaga. És rájövünk, hogy a következő napokban már csak ezt fogjuk érezni.

Igen, Isztambult térképre lehet vetni az illatok alapján is*. Minden helynek megvannak a maga jellegzetes, és egyedülálló szaga.

A Fűszer Bazár A és B oldaláról, no meg a sarki kávéárusról már beszéltünk. Említettük a Boszporuszt is, ahol jobb esetben a tenger illatát érezhetjük. Rosszabb esetbe meg a sirályokét, hajókét, kipuffogókét.

És persze ott van még a kb. 18.000 étterem is, ahol… nos… bármilyen szag fellelhető. És nemcsak azért, mert távol-keleti, dél-amerikai, de még francia éttermek is találhatóak Isztambulban!

Rajtuk kívül még sok-sok más illatos helyet találunk. Legjellemzőbbek talán a régi faházak.

Szintén érdekes, de még inkább egyediek a török fürdők, a hamamok illata is. Itt ma leginkább a jellegzetes hamam szappanok illatát érezhetjük (őket nemcsak a fürdőkben, hanem sima boltokban, és reptéri árusoknál is megvásárolhatjuk). Régebben viszont a hamamok nemcsak a tisztálkodást szolgálták, hanem a közösségi élet fontos része volt. A jövendőbeli anyósjelöltek pl. itt választottak párt a gyerekeiknek (bővebben itt: A török fürdőkről). Ami viszont a mi szempontunkból érdekesebb, hogy ez volt a Nagy Kozmetikai Kísérleti Központ is.

Minden új krémet, kencét, parfümöt, sampont itt lehetett kipróbálni. Akár saját magukon, akár egy arra járó balekon önjelöltön. Talán el tudjuk képzelni, hogy micsoda illatfelhő lehetett ott akkoriban…!

És ha már a régi koroknál tartunk, akkor egy kis történelem.

Mint tudjuk, a középkornak volt egy jellegzetes szaga. Leginkább a csatornázás előtti időszakból. Nem volt ez sokkal másképp Isztambulban sem. Bár míg nyugaton abból űztek sportot, hogy ki bírja tovább fürdés nélkül, addig az Iszlámban komoly, részletes utasítások szólnak a tisztálkodásról. Ennek köszönhetően (no meg az állandó boszporuszi szélnek), a középkori Isztambulban talán egy kicsivel jobb volt a levegő..

De a törökök nem érték be ennyivel. A mesebeli kelet illata valóban létezett! Akkoriban külön művészei és felelősi volt az illatoknak. A szultán palotájában a szobákat az alkalomhoz illően illatosították. De talán arra is külön illatot készítettek elő, hogy a szultán kivel fog tárgyalni. A különféle illatok más-más hatást válthattak ki a tárgyaló félben, így ez is egy módszer lehetett a diplomáciai kapcsolatok befolyásolására.

És természetesen az éjszakai mulatságnak is megvoltak a megfelelő aromái.

Természetesen nemcsak a szultánnak volt a kiváltsága, hogy különféle illatokkal lássa el a szerény hajlékát. Hanem mindenkinek, akinek volt pénze. És itt ugyebár a pénz a lényeg (mi más), hiszen az illatok roppant drágák voltak! Így a különféle szobai aromák nemcsak a hangulatért és a kellemetlen szagok elnyomásáért voltak felelősek. Hanem egyúttal a házigazda hivalkodását is szolgálta. Ma BMW-vel járnak, régen virágillattal permetezték tele a lakást.

A legnépszerűbb a rózsa volt, és még ma is ő a favorit. Kb. 200 fajtája van ennek a virágnak, köztük egyik-másik igencsak érdekes. Olyan is van, amelyik Mexikóban él (és chilis babot eszik… nála persze más értelmet nyer a rózsaillat). Meg ami kúszik-mászik, meg amelyik nem tüskés, hanem szőrös. Maga a rózsa szó is valahonnan a közel-keletről származik.

Viszont nem mindegyik rózsa alkalmas arra, hogy belőle illóolaj készüljön. Miközben vannak más nemesített fajták, amelyekből ételek, ízesítők, de még italok is készülnek. A leginkább kipróbálásra ajánlott az a rózsa lekvár.

Magához, az igazi rózsa olajhoz rengeteg rózsaszirom szükséges. Kb. 60.000 szirmot kell a május-júniusi időszakban begyűjteni az első osztályú különlegesen nevelt virágtól. Ebből olyan 30 ml olajat lehet készíteni. Így nem csoda, hogy a rózsaolaj roppant értékes volt. De nemcsak e miatt volt értékes a rózsa.

A történet szerint amikor Gül Baba (Rózsa Apó) Budán elkészült a rózsakertjével, akkor a szultán szigorú fejvesztést ajánlott fel mindenkinek, aki oda engedély nélkül be mer lépni. No de a budai szépleányoknak nem kell olyan fiú, aki nem mert szembeszállni még egy nyamvadt szultáni paranccsal sem. Ezért a bátor magyar ifjaknak a tiltások és fenyegetések csak még inkább kihívások lettek. Mígnem valakit végre sikerült elkapni. A hóhér pedig végre már fenhette a fogát, meg a bárdját is.

Csakhogy Gül Baba megkérdezte a szépfiút arról (bár lehet, hogy valójában bibircsókos volt), hogy miért szedte le a rózsákat, hiszen nem most van annak az ideje. Ekkor pedig hősünk elmondta (musical változatban elénekelte, más feldolgozásban eltáncolta), hogy ő egy szép leány szívéért kockáztatta az életét. És ha már itt tartunk, akkor jó lenne sietni, mert ha a Béla ér előbb oda a lányhoz, hát akkor kárba vész az éjszakai hadművelet. Vagy ha már fejlevágásra kerül a sor, akkor a Béla se maradjon ki.

Továbbra is a történet szerint Gül Baba ezt meghallva megértette, hogy mily bátor is ez a legény, és nemcsak a szabadon bocsájtását kérte, de még egy kis üveg rózsaolajat is ajándékozott neki. Így végül hoppon maradt a hóhér. Bár arról nincs szó a történetben, hogy mi lett a Bélával!

Minderről már 1940-bel zenés-táncos filmet készítettek!

Mára az ipari termesztésnek és feldolgozásnak köszönhetően sokat vesztett a rózsa a népszerűségéből. Mostanra már csak simán rettenetesen drága, de nem megfizethetetlen. A Fűszer Bazárban bármelyik illatárusnál többféle rózsakivonat közül választhatunk: kapható a klasszikus rózsa illóolaj ($$$$), a masszásra használható rózsa olaj ($$$), az étel érdekessé tételére használható rózsa olaj ($$)**, hajra kenhető rózsa olaj ($), napozó rózsa olaj ($), rózsa szappan ($), meg rózsa lekvár ($). Ezen utóbbit a sima sarki élelmiszer boltokban is fel lehet lelni. Nem olyan egyszerű, mint mondjuk a Nutella, mert kicsit ritka, de azért olyan nagyon nem kell rá vadászni.

** A fűszerboltokban további izgalmas olajakat is lehet venni. Ilyeneket, mint mandulaolaj, kókuszolaj, kakaóolaj, fokhagymaolaj, stb… Vásárlás előtt érdemes utánaolvasni, hogy melyik mire is való valójában.  Mert ha rosszul választunk, könnyen meglehet, hogy reggelre farkasemberré változunk. Jobb esetben csak szivárványszínű mintával fogunk az urológiára rohangálni…

Természetesen nem a rózsa az egyetlen, amelyikből különféle illatos, iható, ehető, meg masszírozható dolgokat készítettek, készítenek. Sok más egzotikum érkezett a a távol-keletről, a távol-északról, a távol-nyugatról és a távol-délről is! Meg a közel-keletről, közel-nyugatról, közel-északról és a közel-délről. Sőt, még a nagyon közeli titkos hátsó kertből is. Az ott termesztett leveleket gondosan megszárították, apróra vágták, majd beleszórták a vízipipába. Utána a tapasztaltabbak becsatolták a biztonsági öveket, mert tudták, hogy repülés következik…

Összefoglalva: Isztambul nemcsak a szemnek és a szájnak élmény. Hanem az orrnak is, ha erre odafigyelünk!

* Az orrunk nem szokott az első helyen állni, amikor új élményekkel szeretnénk gazdagodni. De mégis vannak, akik szerint a szaglószervünket is komolyan kellene venni. Az interneten egész szag-térképek találhatóak (pl. Amszterdam, New York, Edinburgh), és 2016-ban még egy androidos program és készült az illat-turisták számára. Kár, hogy azóta nincs sok hír felőle, pedig nagyon izgalmas elképzelés.

Isztambul illata, 10.0 out of 10 based on 7 ratings

---