Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Oké. Itt vagyunk Isztambulban. És bár tél van, se eső, se hóvihar. Csak napsütés.

Így amikor az egyik kávézó kapujában olyan hívogató feliratot találunk, tetőterasz, panoráma, kilátás, bázisugrás, akciós tea, stb.., akkor természetesen mindjárt be is megyünk!

A lift a negyedik emeletig vidd, ami azért jó, mert legalább ennyivel kevesebbet kellett mászni. Onnan még 3 emeletet lehetett feljebb menni, hogy kijussunk a tetőre. Ott volt még 2 lépcső még feljebb. Utána behúztuk a fejünket, nehogy beverjük egy arra kószáló felhőbe, majd felkapaszkodtunk a létrán. Itt még egy rövid lépcső volt, és már hopp, már előttünk is volt a panoráma. Megy egy asztal, rajta sok cukorral, és színes szalvétákkal.

Egy-egy ilyen kilátó helyen szoktuk azt tapasztalni, hogy a látvány nem éppen olyan, mint odalent volt. Bár az is igaz, hogy éppen e miatt szoktunk valami magas helyre felmászni.  Csakhogy azzal is szembe kell nézni (meg a széllel is), hogy a hely teljesen idegen lesz. És fogalmunk sem lesz, hogy mi merre is van.

Főleg, ha sűrű köd van.

Isztambul történelmi belvárosa nagyon magasról meg (nagyon) messziről

Isztambul történelmi belvárosa nagyon magasról meg (nagyon) messziről

De pánikra semmi ok! Itt az isztambuli sziluettek gyorstalpalója, ami segít eligazodni!

Általában a kilátóknál az szokott a legnagyobb gond lenni, hogy nincs támpont, amiből ki lehetne indulni. Isztambulban ez pont fordítva van: tele van támpontokkal.

Egy támpont jellemzően valami magas, jellegzetes épület. Isztambulban ezek a dzsámik. Csakhogy belőlük több, mint 3000 található*! Ráadásul első ránézésre nagyon hasonlóak. De még második ránézésre is. Sőt! Huszonnyolcadik ránézésre is!

* A legtöbb mecset, 331, az óvárosban, Fatih kerületben található. Ez bár nagyon soknak tűnik (főleg, ha elveszünk köztük), Isztambul éppen hogy csak néhány dzsámival előzi meg a második helyet, Konya városát. Holott a két település mérete között óriási a különbség: Isztambul kb. 15-17-20 milliós, míg Konya csak 2.1 milliós. E miatt egyesek úgy gondolják, hogy Isztambulba még olyan 7000 mecsetre lenne szükség.

De ez csak látszólag van így! Ha a panorámás teraszon leülünk teázni, megiszunk néhány kávét, elfogyasztunk 12-16 szendvicset, és megeszünk hozzá 8 m kebabot is, és mindeközben jó alaposan figyelünk, akkor fontos felfedezéseket tehetünk! Kezdve mindjárt azzal, hogy ezek az egyforma mecsetek mégsem olyan egyformák!

A legfeltűnőbb jelenség a minaretek száma! A kisebb dzsámiknak 1-1 minaretjük van. De ezek sem mindig ugyan ott találhatóak: lehet az épület jobb oldalán, bal oldalán, előtte, vagy mögötte. Sok más lehetőség persze nincs, mert sem az épület alatt, sem felette nem fordulhat elő. De viszont a minaretek is különböző típusúak lehetnek. Attól függően, hogy hány erkélyük van.

Régen, amikor még az imára hívó ezán kikiáltásához gyalog kellett megtenni a felvezető utat, akkor fontos szerepük volt az erkélyen számának, magasságának, és hogy merrefelé néz. Ma viszont, mikor mindezt hangszórón keresztül lehet megtenni, ennek a jelentősége nagyon lecsökkent. Olyannyira, hogy egyes modern dzsámikban a minaret már csak szimbolikus.

Kınalıada dzsámi, ahol a minaret csak egy oszlop

Kınalıada dzsámi, ahol a minaret csak egy oszlop

Tehát igen is érdemes a minaretekre odafigyelni. Már csak azért is, mert ők jó messziről látszanak.

Kivéve persze, ha elé parkol egy felhőkarcoló.

A két jóbarát: a dzsámi és a felhőkarcoló

A két jóbarát: a dzsámi és a felhőkarcoló

Érdemes magára a mecset épületére is odafigyelni, mert ott is sok árulkodó jelet találunk. Jó tudni, hogy a dzsámi építéseknek különböző korai voltak.

Az elsőt lehetne talán szerény korszaknak is hívni. Amikor ezek a mecsetek épültek, még élt a Bizánci Birodalom, és még nem az Iszlám volt a legerősebb vallás Anatóliában.  Ilyen dzsámikat leginkább az ország belső területein található. Az isztambuliak nem ilyenek. Bár a kezdeti időszakban (kb. 1453-1460) épültek mindenképpen szerényebbek voltak, mint a későbbiek.

Kastamonu Kasaba Köyü Mahmut Bey Camii

Kastamonu Kasaba Köyü Mahmut Bey Camii

Miután Fatih szultán elfoglalta Isztambult (1453), minden megváltozott. Így a mecsetek építése is. A törökök a környező világ urai lettek. A komolyabb ellenségek mind távol voltak. Az I. Világháborúig nem is lépett ellenséges katona Anatóliába (leszámítva az oroszokat, de ők állandóan jöttek-mentek, ahogy most is teszik a tengerparton, és messzire sosem jutottak). Konstantinápoly megszerzésével pedig valójában az AyaSofya-t sikerült a birtokukba keríteni. Ez sokkal fontosabb volt, mint az egykori birodalom fővárosa. Hiszen ez a keleti keresztény vallás központja volt.

Nem csoda, hogy ezek után a dzsámik sokkal hivalkodóbbak lettek. A ma is látható, jellegzetes török mecsetek ebben a korban épültek. A nagyobbak simán 2 minaretet is kaptak. Vagy akár mindjárt 4-t!

Nem is beszélve arról, hogyha már nagy, és látványos, akkor mindjárt egy egész komplexumot építettek.

Szulejmán dzsámi és komplexum

Szulejmán dzsámi és komplexum

A komplexum viszont nemcsak a dzsámi (és a szultánnak meg az építőjének) a nagyságát hirdette. Ebben komoly szociális intézmények működtek. Olyanok, mint iskola, szegények háza, stb… Tehát a nagy építkezésekkel valamennyire a nép is jól járt.

A későbbi korokban az Oszmán Birodalom hódításai fokozatosan megszűntek. Ezzel együtt a birodalom is fokozatosan gyengült, és a kultúrájából is egyre többet vesztett. Így egy idő múlva inkább áttértek az egyszerűbb (és valószínűleg olcsóbb) barokk stílusú dzsámikhoz. Ahol a drága csempék és építészeti bravúrok helyett inkább festegettek.

Ortaköy dzsámi

Ortaköy dzsámi

Persze voltak kivételek. Főleg, ha a szultán építkezett, aki néha úgy költötte a pénzt, mintha nem lenne holnap. Aztán ha tényleg sikerült túlköltekeznie, akkor számára tényleg nem lett holnap. Legjobb példa talán a Sultanahmed dzsámi, más néven a Kék Mecset. Ahogy fogyott a pénz, úgy lettek egyre egyszerűbbek és olcsóbbak a csempék.

Őt egyébként azért is érdemes megjegyezni, mert neki 6 minaretje van. Tehát ő eléggé jól felismerhető. De nem ő az egyetlen! No meg a Kék mecset az a tipikus hely, ahova minden turistának kötelező bemennie.

Kék mecset és az AyaSofya" src="http://farm5.staticflickr.com/4220/34968267506_92886144ba.jpg" alt="Kék mecset és az AyaSofya" width="500" height="264" />

Kék mecset és az AyaSofya

A 20. és a 21. század a dzsámi építéseket is megváltoztatta. Úgy tűnik, hogy a következő stílusok, klubok alakultak ki:

  • A hagyományos (=az oszmán időszak fénykora) stílus követése.
  • Lehetőleg minél kevésbé legyen hagyományos.
  • A hagyományos és a modern keverése.
  • Öntsük ki betonból, oszt jól van!
  • Mindegy, csak a szél ne fújja el!
  • Mindegy milyen, csak az építész bekerüljön a hírekbe. De mivel elég sok a jelentkező, így az olyan extrém dolgok is elfogadottak, mint a minaretben lévő kávézó; vagy a kocka alakú dzsámi..
Egy jól megtervezett modern dzsámi: Şakirin Cami

Egy jól megtervezett modern dzsámi: Şakirin Cami

Kilógnak a sorból azok a dzsámik, amelyek még a bizánci időszakban épültek. Ők eredetileg templomok voltak, csak aztán idővel át lettek festve, meg kaptak ajándékba néhány minaretet. Nekik is van egy jellegzetes, felismerhető alakjuk. Közülük a legismertebb az AyaSofya.

Hagia Sophia from the air" href="http://www.flickr.com/photos/9893763@N08/33883945993/">AyaSofya (Hagia Sophia)

AyaSofya (Hagia Sophia)

Tehát ha nagyon odafigyelünk, akkor meg tudjuk különbözetezni a mecseteket egymástól.

De mondjuk buli volt az éjjel. Annyira azért nem, hogy reggelre Moszkvában kössünk ki, de a koncentráció azért még komoly problémát okoz. Ekkor vesszük elő a tornyokat.

Pontosabban ők már elő vannak véve több száz éve. Csak ezúttal mi is alaposan a figyelmünkbe vesszük őket.

Olyan torony, ami nem minaret, nincs túl sok Isztambulban. Így nagyon jól lehet velük tájékozódni. És nemcsak hogy kevesen vannak, de mindegyiknek egyedi alakja van.

Legismertebb, de egyben a legkisebb a Topkapı Palota tornya. Őt azért is könnyű megtalálni, mert a félsziget végén van.

A Topkapı Palota jellegzetes tornya jól kirajzolódik a naplementében

A Topkapı Palota jellegzetes tornya jól kirajzolódik a naplementében

Nála sokkal jobb pozícióban van a Beyazit-torony. Ő a történelmi belváros közepén, Beyazit-ban van (micsoda meglepetés!). Mindjárt az Egyetem mellett. Mindjárt a Nagy Bazár mellett. Ott mindennek jól a közepén. Annyira sok helyről látszódik, hogy már csak azért is lemarad az összes fényképről.

Beyazit-torony... ott középen, messze...

Beyazit-torony… ott középen, messze…

Nála sokkal jobban járt a Galata-torony. Ő az Aranyszarv-öböl túloldalán van, ahol eleve jóval kevesebb a dzsámi. Így azért könnyebb megtalálni. Ráadásul, amikor épült, akkor ott ért véget a város… Ma már  kicsit többet kell sétálni ahhoz, hogy kiérjünk a pusztaságba. Olyan jó…80-90 km-t. Ott azért már érdemes a lábunk elé nézni, mert ott ér véget Európa. Egy rossz lépés, és máris leestünk a földrészről.

A Galata-torony nemcsak hogy olyan helyen áll, ahol könnyű megtalálni**, hanem még jellegzetes alakja is van. Így biztosan nem keverjük össze más tornyokkal!

**A Galata-torony nemcsak védelmi célt szolgált, hanem tűztoronynak is. És ahogy az ilyenkor lenni szokott, nomen est omen, többször is leégett az évszázadok során. Viszont egy tűztorony akkor praktikus, ha onnan jó messzire el lehet látni. Ez pedig fordítva is igaz: a Galata-torony nagyon sok helyről látszik.

Galata-torony

Galata-torony

És végül a Kislány-torony.

Na, őt tényleg könnyű megtalálni: ott van a tenger közepén. Ami egyben azt is jelenti, hogyha őt megtaláltuk, akkor a tenger is megvan.

Kislány-torony

Kislány-torony

De mondjuk tételezzük fel, hogy ott, mellette, a tengeren, még lenne 200 másik torony. Mi akkor is felismernénk, melyik ezek közül a Kislány-torony, mert annyira jellegzetes alakja van. Olyannyira, hogy valaki mondjuk süteményformát csinálna belőle, még akkor is azonnal megismerjük!

Kislány-tornyos kivágó-forma

Kislány-tornyos kivágó-forma

 

No, és akkor lássuk, hogy mit sikerült tanulni! Itt egy gyorsteszt, hogy vajon sikerül-e kitalálni a jellegzetes sziluettekből, hogy melyik jellegzetes épület lehet.

Ez vajon melyik?

Igen! Ez az AyaSofya! Gratulálok!

Na és ez vajon melyik??

Persze, hogy a Galata-torony! Nagyon ügyes vagy!

 

És ez vajon mi lehet?

Naná, hogy a Kislány-torony! Bravó!

És ez mi lehet?

Igen! A Topkapı Palota!

Végére jön a legkönnyebb:

A Kék Mecset! Mi más is lehet!

Na jó, az ő esetében mégsem olyan egyértelmű, ha nem látszik a 6 minaret. Meg ha nem tudjuk, hogy az AyaSofya mellett van. Meg ha nem látjuk rajta a táblát, hogy ő a Kék Mecset. De most nem is ez a lényeg!

Hanem, hogy megtanultuk, hogyan ismerhetjük fel Isztambul jellegzetes épületeit, és hogyan tájékozódhatunk közöttük.

A tananyag véget ért. Hazafele mindenki vegyen egy kockás füzetet, és írjon be magának 3 pirospontot.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.3/10 (4 votes cast)
Isztambuli sziluettek - gyorstalpaló, 9.3 out of 10 based on 4 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


140
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    bir
    “1”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek