Piroska 1134. augusztus 13-án halt meg. 46 éves volt. Halála után szentté avatták, az ünnepnapja pedig augusztus 13. lett.
A kor szokása szerint apáca öltözetben ravatalozták fel, és megkaptam a Xené nevet, mely Idegent jelent. A hamvait hajóra tették, majd Konstantinápolyba szállították. Végső nyughelye az általa készült Pantokrátor monostor. Sajnos a monostort időközben többször is kifosztották, így Piroska földi maradványai ma már nem találhatóak meg.
A halála után férje, Ióannész (aliasz János) tovább építette a monostort. Ezzel pedig a kor legnagyobb és egyben a legmodernebb kórházát hozták létre.
A kórház felépítése és a szabályok nemcsak hogy abban a korban, de még több évszázaddal később is modernek számítottak. Ilyenek, mint pl. a tiszta ágynemű. Az ágyakban a matracokat évente cserélték, ahol a régieket elégették. Míg pl. a 15. században IV. Henrik francia király hoz olyan rendelet, hogy egy 1 ágyba max 4 beteget fektethetnek. Valószínűleg nem egymásra, hanem az ágyneműt már 4 beteg után cserélni kellett. Tehát előtte még ritkábban cserélték az ágyneműt.
Hasonló modern gondolkodás volt a kötelező kézmosás.
Semmelweis Ignác jóval később élt (1818-1865), akinek hasonló ötletei voltak: rendszeres takarítás, ágynemű csere vagy a rettegett kézmosás. Ő sok más mellett azt is megfigyelte, hogy nem tesz jót a pácienseknek, ha az orvosok a boncolás után mindjárt a szülészetre mennek és közben még kezet sem mosnak. Amikor viszont erre kérte a kollégáit, igencsak népszerűtlen lett.
Piroska és segítői tehát a korra egyáltalán nem jellemző módon ügyeltek a tisztaságra. Jóllehet Bizánc ebben mindig is különb volt Európánál, ahol a későbbi középkorban gyakran gúnyolódtak a bizánciak gyakori fürdési szokásain.
De e mellett a kórház felépítése, az osztályok létrehozása is nagyon hasonlít a mai kórházak felépítésére. Erről a Kaleidospoe oldalán találunk egy nagyon részletes leírást Józsa László tollából. Itt jól látszik, hogy összességében 7-800 évvel megelőzte a korát.
A Magyar Királyság a kezdeti időszakban állandó szomszédja volt Bizáncnak. Mígnem jöttek az Oszmánok, és elvették Bizáncot. Onnantól kezdve az Oszmánok lettek a szomszédok. Nagyjából az I. Világháborúig ez a két, pontosabban három nagyhatalom folyamatosan harcolt a Balkánért. Amikor a Magyar Királyság meggyengült, akkor a németek, később a Habsburgok vették át a szerepét.
Az állandó vetélkedésből adódóan nem Piroska volt az egyetlen, akit bizánci császárhoz adhat férjül. És ez fordítva is többször előfordult. De róluk legtöbbször elfeledkeznek a történelem könyvek. Igaz, Piroskáról sem találunk túl sok mindent. Az ő neve az általa alapított Pantokrátor monostor miatt maradt fent.
De az ő esetében Kálmán királynak sikerült elérnie a célját. Míg a király élt, nem volt háború Bizánc és a Magyar királyság között. De a halálával mindez hamar megváltozott. Sőt! Ironikus módon pont Piroska magyar származása miatt érezték úgy a bizánci utódok, hogy beleszólhatnak a Magyar királyság életébe.
Piroskának és Ióannéssznek 8 gyereke születet. 4 fiú és 4 lány. Az első két fiú korán meghalt (1142-ben, így Piroskának ezt már nem kellett megélnie), majd 1142-ben Ióannész császárt egy vadászaton eltalálta egy mérgezett nyílt (vadászaton ki lövöldözik mérgezett nyilakkal? És pont a császárra?? Aztán azt mondja, hogy bocsi!). A halálos ágyán a negyedik fiút Manuélt tette meg örökösének.
Ekkora már többnyire a Magyar királyságban is rendeződtek a dolgok. II. Géza uralkodott, és bár Borisz is visszatért, de Géza jól tudott lavírozni és összességében sikeresen vitte az országot. Géza és Manuél között voltak kisebb összecsapások, egyszer pedig Géza támogatott egy lázadást Manuél ellen, de ezek csak amolyan középkori tapogatózások voltak. Ők ketten még kiegyensúlyozottak voltak. Mindez Géza halálával teljesen megváltozott.
Az elkövetkező korszákot szokás Bizánci behatásnak is nevezni. A Magyar királyságban 4 király is egymást váltogatta, amiből 3-t Manuél támogatott. Néha hadsereggel, néha másfajta politikával, néha egyéb bizánci taktikával. Volt itt III. István, IV. István (ő idősebb volt, mint III. de később került a trónra, ezért lett IV.), II. László és még III. Béla is.
Egyik oldalon állt III. István, akit a németek támogattak, míg a másik oldalon a többiek, mind bizánci támogatással. Ezzel pedig egy hosszú hidegháború alakult ki a németek és a bizánciak között. A sakkjátszma helyszíne pedig a magyar királyság volt.
Ez pedig, hogy 2 István volt, elég nagy kavarodást okozhatott az Istvánhívők között…
A tét nem kicsi volt: hova fog tartozni a Magyar királyság? a németekhez, vagy a bizánciakhoz? Ez utóbbi esetén érdekesen alakulhatott volna a történelem. Vajon a Velence akkor is Konstantinápoly ellen küldte volna a kereszteseket? És ha igen, mennyiben roppantotta volna össze az országot, ha a háttérben ott van az immár provinciává alakított Magyar királyság erős gazdasága? Vajon mi lett volna a kimenetel az Oszmánok ellen?
Ne feledjük, hogy mikor végül 1453-ben a törökök végül elfoglalják Konstantinápolyt, erősen befolyásolta, hogy később Kolumbusz nyugat felé keresse utat Indiába.
Mindenképpen érdekes Mi lett volna, ha?…
De nem ez történt.
Manuél két lányát is férjhez adta az általa támogatott magyar királyjelölteknek. Egyedül László nem fogadta el, mert számításai szerint otthon nem mindenki örült a bizánci befolyás ilyen erősödésének. És ebben igaza is volt. De őt fél éves uralkodása után megmérgezték. Így elnézve bármelyik oldal elkövethette: a németek azért, mert szerintük a bizánciak bábja volt, a magyarok szintúgy így gondolhatták, míg a bizánciak szerint meg nem az ő bábjuk volt..
IV. István is megölték, őt a hívei. De III. István hívei sem rajongtak érte. Szerintük az elmúlt évek minden bajáért ő a felelős. Így sokáig még el sem temették (jó, de akkor mit csináltak vele addig? Nem lehetett a padláson egy dobozban…vagy mégis?).
Majd pedig III. István is meghalt, szintén mérgezésben. Ezzel pedig megnyílt az út III. Béla előtt.
Még IV. István ült a trónon, amikor III. István megjelent a seregével (1163. június 6-án), és megnyerte a csatát. A bizánci támogatottságú királyoknak menekülniük kellett. Ebből a menekülésből lett elegük IV. István híveinek. Béla viszont Konstantinápolyba került.
Mauél császár nagyon kedvelte őt. Még egy külön császári címet is létrehozott: a császár első embere (deszpotész). Minden szép volt, és rózsaszín. Béla nemcsak a császár lányát kapta volna meg, hanem hivatalosan ő lett volna a trónörökös is (magyar császár Bizáncban!!).
De végül Mauélnak fia született, így visszavette az ígéreteket Bélától. De még a lányát is! Igaz, adott helyette egy féltestvért, egy antiókhiai hercegnőt. Látod Béla, egy jó kis mérgezett nyilas vadászat, vagy egy megvadult vadkan milyen hasznos tud lenni!
Béla igencsak hoppon maradt. De aztán III. István meghalt. Mérgezésben. Lehet, hogy Béla mégiscsak tanult valamit Konstantinápolyban??
A magyarok olyan nagyon nem örültek Béla királynak, aki immár a III. lett. Főleg az erős bizánci kapcsolatok miatt. Az esztergomi érsek nem is akarta megkoronázni, hanem bizánci kémnek nyilvánította. De nem volt mit tenni, mert eddigre elfogytak a riválisok. Így végre mégiscsak beköszöntött a béke.
III. Béla nagyon jól lavírozott. Nemcsak a bizánci kötődést tartotta meg, de jó kapcsolatot épített a pápával és a német-római császárral is. Azaz mindhárom nagyhatalommal. Így az ő idejében felvirágzott az ország. Egyre többen tanulhattak külföldön. Ekkor élt Anonymus is, ekkorról származik az első magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd.
A bizánci minták átvételével pedig Európa egyik legmodernebb államapparátusát tudta kialakítani.
1180-ban meghat Manuál császár is. Aki bár sok szempontból sikeres volt, de végül felélte a birodalom tartalékait. Ezzel pedig a Bizánci birodalom végnapjaihoz közeledtünk. Már nincs sok hátra (1203), mikor a keresztesek kifosztják a várost, és ezzel elindul a bukási folyamat.
A császár halálát III. Béla mindjárt kihasználta, és visszafoglalta Horvátországot, ami az elmúlt évek kavarodásában a bizánciak kezére került. És ha már arra járt, akkor több Balkáni területet is az országhoz csatolt, nem számolva, hogy az most a bizánciaké vagy a velenceieké. Majd Szerbia és Bulgária egyes részei felett is befolyást szereztek. Ezzel pedig a Magyar királyság felváltotta a bizánci dominanciát a Balkánon.
Ajánlott és felhasznált linkek
Magyar Kurír: Piroska – egy Árpád-házi magyar királylány a bizánci trónon
Magyar Kurír: A békés lelkű Piroska-Eiréné, Szent László király leánya
Wikipédia: Könyves Kálmán király
Erdélyi napló: A mindenkivel háborúzó II. István
Erdélyi napló: Borisz, a magyar trónkövetelő
Történelmi portál: Belos bán II. Géza magyarnál is magyarabb hadvezére
—
Erdélyi napló: Testvérharcok és háborúk Bizánccal
Wikipédia: III. István magyar király
Wikipédia: II. László magyar király
Wikipédia: IV. István magyar király
Wikipédia: III. Béla magyar király
Wikipédia: I. Manuél bizánci császár
—
Könyv, letölthető PDF meg ilyenek:
Nagymihályi Géza: Árpád-házi Szent Piroska
Nagymihályi Géza: Az idegen szent
Napkelet 1924. márciusi száma, 274-275. oldal
Wertner Mór – Az Árpádok családi története 1892.
Hungarobyzantina: Bizánc és a göröség középkori magyarországi forrásokban
Utóirat: Bizonyára vannak hibák a történetben (nemcsak helyesírási). Több helyen előfordulhatnak időrendi és sorrendi eltérések. Néhányat találtam is, de már túl nagy munka lett volna kijavítani. A történet hitelessége teljes mértékben fikció, történelmi tényekre támaszkodva. Amennyire tőlem tellett, próbáltam minél inkább a kor szellemét, látásmódját, elnevezéseit, hangulatát használni.
Megadtam egy halom forrást, melyekben további források találhatóak. Lehetőleg olyanokat kerestem, melyekre többnyire lehet támaszkodni. Ebben a témában kevés forrás van, némelyik pedig igencsak érdekes szemszögből kezeli az eseményeket. Aki szeretne jobban belemélyedni, illetve hiteles történelmet olvasni, neki a forrásokat ajánlom. Az én írásom inkább szórakozás, és kedvcsinálás a történelem eme kevésbé ismert (mégis a Magyar királyság szempontjából fontos és kritikus) időszakáról.
Piroska naplója - utózengés,
- Milyen lehetett Bizánc a fénykorában? Antione Helbert illusztrációi 3 - Császárok és császárnék (1.000)
- Magyar királylány az AyaSofya-ban (1.000)
- Szent Piroska és a Pantokrator előadás az Isztambuli Magyar Intézetben (0.896)
- Piroska naplója - 1. rész (0.896)
- Piroska naplója – 2. rész (0.896)
- A legrégebbi Boszporusz-alagút terv (RANDOM - 0.104)