Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Mustafa, aki főállásban török, másodállásban férj, harmadállásban autószerelő, negyedállásban pedig adófizető állampolgár – bár erről gyakran el szokott felejtkezni, sétál az utcán.

Egyszer csak viszont ott áll előtte egy kerekes kocsi. Egy olyan, amin más országban a percet szokták árulni. Itt viszont inkább mint simit-árus ismer.

Most viszont nem simit van a kocsin. Hanem frissen főzött rizs. Szép, fehér rizs, ami ráadásul gőzölög.

Mustafa nem bírja tovább! Mindjárt elfelejti, hogy ő férj, és otthon várja a családja, ahogy azt is, hogy autószerelő és ideje lenne már bemenni dolgozni. Az adóját már évek óta elfelejtette befizetni, így ezen a téren nincs mit tovább felejteni.

Így rendel is adag rizst (törökül persze, hiszen azt azért nem felejtette el), és ott helyben, séta közben gyorsan el is fogyasztotta.

Más, ha megy az utcán, akkor mondjuk a sülő pizza illatának nem tud ellenállni. Vagy mondjuk a kolbásznak. Esetleg a sült krumplinak. No de a rizsnek?? Ahhoz már töröknek kell lenni.

Az első, sorozatszámmal ellátott rizs időszámítás előtt 3.000-ből való. Mégpedig Indiából (más források szerint Kínából). Tehát viszonylag fiatal ételnek számít.

A mondák szerint Nagy Sándor talált rá az egyik csata után, amikor éhes volt. Az ő közvetítésével került az ókori Görögország területére. Majd pedig innen terjedt szét a nyugati világon.

A rizs a meleget és a sok vizet kedveli. Nagy Sándornak ebből az egyik, a nagy meleg mindenképpen megvolt a visszaúton. Vízből viszont annál inkább hiányt szenvedett. No de nem is menet közben akart rizst termeszteni. Akkor azért mégiscsak lassan haladt volna. Nem! Ő úgy gondolta, ráér majd ezzel akkor foglalkozni, ha hazaért. Mint mi már tudjuk, mégsem ért rá… Talán ha ottmarad Indiában, és beáll meditáló szerzetesnek, akik hetente csak 1 tál rizst esznek…! Talán akkor még ma is élne!

De nem így történt.

Később a görögök úgy-ahogy jól elvoltak az így megismert rizzsel. Ették is lelkesen, de olyan nagy hűhót nem csináltak belőle. Leginkább az egyiptomi területen termesztették őket. Ott ugye meleg is van, meg vízből is van bőven.

De aztán jöttek a rómaiak. Ők nemcsak nagy birodalmat építettek, hanem azt úgy is szervezték meg, hogy évezredek múlva is álljon (ma meg jó, ha egy termék kibírja karácsonyig…). Ebben a világnézetben az is benne volt, hogy római állampolgárok könnyen hozzájutottak a friss rizshez is.

Erről olyan sok feljegyzés nincs. Egy-egy kiadós római orgia hexaméteres leírásában nem a rizs volt a főszereplő. Hanem a bor, a szőlő, a méz, a jég, és a hasonló, akkor különlegesnek számító dolog. Amiből a azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a rizs vagy túl általános volt, hogy megemlítsék, vagy túl ritka, hogy egy orgiára bekerüljön.

Inkább az előbbi a valószínű. Ugyanis amikor az 1. században a római hadsereg Németországban járt, akkor bizony a katonák kaptak rizst. Ennek a nyomait megtalálták a régészek. Pl. egy megkövesedett római ágyon rizsszemekkel rakták ki azt, hogy Ich libe dich!

Mindez teljesen megváltozott a muszlimok megjelenésével. Ők ki tudja miért, egyszerűen megőrülnek a rizsért. Holott erre olyan konkrét előírás nincs a vallásban.

Olyan van, hogy a kenyér szent, és meg kell becsülni (ilyet mintha más is mondott volna, de az az illető sok mindent mondott még, amit simán eleresztenek az emberek a fülük mellett). Egy földre leesett kenyérért elég morcos lesz mindenki. Ha a gyerek a kenyérrel játszik, biztosan számíthat egy jó nagy taslira. Egy nagyobb összejövetelen pedig az egész rokonság sorba fog állni, hogy mindenki adhasson egy pofont. A kenyérmozsákat pedig szigorúan tilos lesöpörni az asztalról (egyébként sem praktikus).

A rizs pedig végül is a búza testvére. Tehát ő is megkaphatja a megbecsülést. De ettől függetlenül is a riszt roppantul imádják.

Az Iszlám fénykorában nagyon elterjedt a rizs Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. A mórok hatalmas rizsföldeket tartottak fent az Ibériai-félszigeten. Szicília és Észak-Olaszország rengeteg rizst exportált az muszlimoknak. Míg a keleti területeken a Nílus deltája, a Kaszpi-tenger és a Volga völgyében találhattunk rizsföldeket.

A törökök tovább vitték ezt a hagyományt. Nekik annyival volt egyszerűbb, hogy a görögök elég sok helyet kipróbáltak. Így a törököknek csak meg kell figyelni a bizánciakat, majd utána lenyilazhatták őket.

Ebből adódóan a ma is népszerű rizstermelő helyek az egykori görög (majd bizánci) városok közelében vannak. Ehhez persze tegyük hozzá, hogy azok a területek, amelyek jók a rizsnek, jók az embereknek is (meg hát ugye a rizst meg lehet enni, e miatt is érdemes a rizs közelébe várost építeni).

Törökországi rizsültetvények - Forrás: Ders Zamani

Törökországi rizsültetvények – Forrás: Ders Zamani

Ami érdekes, hogy a legtöbb rizst nem a déli, melegebb övezetben termesztik. Hanem pont az északi vidékeken. Ott is Edirne a vezető. Ez annak a helynek a szomszédságában van, ahonnan Nagy Sándor is származott.

A termelési sorrend: Edirne, Çorum, Samsun, Sinop, İzmir, Manisa, Balıkesir és Kastamonu. Összesen kb. 165 tonna rizs növekszik az országban (érdekesség, hogy bár a törökök imádják a riszt, a világ rizstermelő országainak a listáján csak a 28. helyen szerepel).

Ez nagyjából azon a határon mozog, mint amit a törökök egy év alatt elfogyasztanak. De néha, ha kevesebb lett a termés, vagy a törököknek lett nagyobb az étvágyuk, akkor az USÁ-ból, Olaszországból, Egyiptomból, Pakisztánból vagy Ausztráliából importálnak.

A rizs pedig mielőtt a hasba kerül, leginkább főtt rizsként tart egy kis pihenőt. De gyakran találjuk levesben, dolmában, vagy pedig a tejberizsben.

A főtt rizst egészen különlegesen készítik a törökök. Nem ám csak simán bedobják a forró vízbe! Hanem előtt serpenyőben felmelegítik a vajat. Ebbe lehet a rizst kicsit megpirítani, mielőtt a vízbe kerül.

De ha még izgalmasabbat akarunk, akkor a forró vajba nem is rizst, hanem valami hasonlót teszük. Pl. tésztát (a megpirult csillagtészta egészen izgalmas a rizsszemek között), bulgurt, vagy akár másfajta rizst is. Így sokkal figyelemfelkeltőbb ételt lehet készíteni.

Igen, jól láttátok, hogy létezik a másfajta rizs. Néhány éve (vagy évtizede) még csak simán minden rizs volt, ami rizs (de tényleg, minek hívnánk őt Bélának, ha egyszer ő rizs??).  Valójában viszont 7.000-10.000 féle rizs létezik! Nem elírás, tényleg hétezer-tízezerféle!

De mindez szerencsére csak világviszonylatban. Egy török boltban ennél sokkal szerényebb a választék. Ott beérik 7-8 változattal is. Ilyenek vannak, mint Baldo, Jázmin, Oszmán, meg a korpás (törökül kepekli). A fő különbség, hogy míg az egyik fehér és hosszú, a másik fehér meg hosszú. De nem úgy fehér, meg nem úgy hosszú. Kivéve a korpásat, mert ő ugye nem használ Head&Shoulders sampont.

És természetesen nem maradhat el az organikus sem, amit magyarul biónak szoktak hívni.

De ezek az alapok, amik mindenhol megtalálhatóak. Minden termelő még 2-3-4 különleges félével szokott előrukkolni azzal a reménnyel, hogy ilyen nincs a konkurenciánál (de van). Ha viszont valami különlegesre vágyunk, akkor a különleges ételeket árusító boltokban még különlegesebb rizsekkel is találkozhatunk (mégiscsak 7.000-10.000 féle van).

Az ismeretlenek közül a legismertebb talán a fekete rizs. Mint minden olyan étel, ami eltér a hagyományostól, ritka és drága, úgy a fekete rizs is roppant egészséges. Tele van vitaminnal, Omegával, ásványi anyagokkal, jó a rák ellen, megvéd az ufó-támadástól és még sok minden másra is j. De leginkább arra, hogy az ételt még érdekesebbé tegyük.

Vigyázat! Ha a fehér rizst főzéskor odaégetjük, akkor az fekete lesz. Ha viszont a fekete rizst égetjük oda, az bizony nem lesz fehér.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Törökök és a rizs, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

2 hozzászólás a(z) Törökök és a rizs bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


145
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    çarşamba
    “wednesday”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek