Kalandok Isztambulban és Törökországban.

-Vigyázz! Egy kő! – figyelmeztette Kiraz Zoltánt. De már későn.
-A francba! – jelentette ki Zoltán, majd egykifejezetten látványos mozdulattal orra bukott.
-A fjanszba – mondta az öregember, aki mellettük gyalogolt.
-Te, Xirkamox! Mond csak! – kezdett bele Zoltán, miután kikelt a sárból. – Miért pont ez lett a jelszó?
-Ezt nem én választottam… Hanem még a Zöldsapkás Titkos Társaság alapítói.
-Mi? Titkos társaság? És zöld sapka? Ne már!
-Pedig nekem is van egy! Nézd! Még csengettyű is van a tetején! Egyébként valószínűleg azért ezt választották az őseink, mert rajtad kívül senki sem használja ezt a szót.
-Ó!
-Vagy csak azért, mert viccesen hangzik!

***

-Kiraz! Mi ez a hely, ahova megyünk? Izmir… mintha hallottam volna róla, de nem tudom hova tenni…
-Izmir csak a modern neve ennek a városnak. A Török Köztársaság előtt Szmirna a neve. Egy olyan város, amit bő 3000 évig a görögök laktak. Persze őket időnként meghódította egyik-másik birodalom. Sőt! Volt egy olyan időszak, amikor egyszerre három különböző ország, pontosabban dinasztia uralta.
-Az hogy lehet?
-Úgy, hogy amit a mi időnkben Izmirnek ismernek, az egy hatalmas város. Több, mint 4 millió lakossal. De nem volt ez mindig így. Az az öböl, amit a 21. században egyetlen város ölel körül, az régebben több kisebb városból, faluból állt. És én még olyanokat is hallottam, hogy a tenger se ott volta, ahol. Vagyis… innen nézve a tenger nem ott van, ahol majd lesz… ezt majd meglátjuk, ha odaértünk. De a lényeg, hogy 1344-ben a Genovaiak elfoglalják a tengerhez közeli alsó várat. Igazándiból visszafoglalják, de ebbe most még ne menjünk bele. A felső várat viszont az Aydınoğlu dinasztia foglalta el. Ezt egy török hajós, talán kalóz alapította. Míg a partvidéket egy másik, rivális török dinasztia uralta jó ideje, a Saruhanoğlu. De aztán jöttek az oszmánok, és..
-Jaj… ennyit nem birok követni.. Mint egy szappanopera..
-Vagy, mint egy török sorozat! Na de végül elfoglalják a törökök és ezzel a birodalom egyik legfontosabb kereskedelmi központja lesz. Viszont a görög lakosság megmarad. Beköltözik sok török, örmény, de még a Spanyolországból elüldözött zsidók is. Így ez igazán színes város lesz belőle. De pont ezért, meg a központi jellege miatt az I. Világháborúban Görögország elfoglalja. És bár a törökök később visszafoglalják, elég kaotikus napok következnek, míg végül a város leég. És ez erősen kihat a későbbi görög-török kapcsolatokra.
-Gondolom mindkét fél a másikat okolja…
-Több is lesz ott, mint csak két fél! De lényegében igen. Viszont az érdekes, hogy amikor a Világháború után a törökök elkezdik visszafoglalni az országukat, Izmirt nem akarják visszaszerezni. Ezt csak azért teszik, mert Atatürk ragaszkodik hozzá. Így a későbbiekben ez a város támogatja leginkább Atatürköt. Még 80 évvel később is!
-Úgy látom, izgalmas jövő vár a városlakókra… És mi van a múlttal?
-Az egészen más. Sőt! Még ahhoz képest is más, mint amivel eddig találkoztunk! Mert eddig közép-Anatóliában voltunk. Ami így-úgy valahogy a hettitákhoz köthető. Vagy az őseihez. Most pedig, hiába csak 100 km-et megyünk, egy teljesen más világba érkezünk.
-Húha! Előre izgulok!
-Nagyjából 500 éve … sőt, inkább 1000 éve négy görög törzs jelent meg a térségben. A dórok, az akhájok, az aiolok és ami számunkra most fontos, az iónok. Ők nagyjából 500 évvel ezelőtte az Égei-tenger, Fekete-tenger és a Márvány-tenger anatóliai partjai kolonizálták. Izmir, azaz Szmirna az egyik ilyen. Ezt is olyan 500 éve alapították. És tudod, itt élt pl. Homérosz is! Alig 200 éve!
-Ó Homérosz! – szólt közbe Xirkamox – arról az emberről hallottam! Az ük-ük-ük-nagyapám még beszélt is vele! Együtt mentek le halászni hétvégenként! Nagy mesélő volt az öreg!
-Homéroszról én is tanultam. De azt gondoltam, hogy csak kitalált személy, mint a többi görög, mint Akhilleusz, stb.. – mondta Zoltán.
-Azért nem lehet mindenki kitalált… -válaszolta Kiraz- meg akkor ki találja ki a történeteket, ha a kitalálója is csak kitalált?
-Na jó! Ezzel megfogtál!
-Visszatérve a városra. Tehát olyan 500 éve alapították a görögök. Persze előtte is létezett. A hettiták több írásában is megemlékeznek róla, hogy van ott egy település. De ekkor még csak egy sima halászfalu volt, némi mezőgazdasággal a közelben. Viszont az iónok megjelenése ezen sokat változtatott. Ők kolóniákat hoztak létre Egyiptomban, Libanonban, egészen a Fekete-tenger végéig. De még a görög félsziget keleti oldalán is. Ezeket a városokat pedig a kereskedelem kötötte össze, egyre jobban. Így hamarosan Izmir komoly kereskedelmi központ lett. De ami igazán kitűnik, hogy a városban sokkal több ember tud írni és olvasni, mint ami erre a korszakra jellemző.
-Ennek a kereskedelem az oka?
-Szerintem igen. Ott fontos volt, hogy írásos nyoma maradjon mindennek. De nemcsak az írás érdekes. Hanem itt jelennek meg először a többszobás lakóházak. A legrégebbi ház, amit találtak, annak 5 szobája volt, és még emelete is, kertje. Ráadásul úgy tervezték, hogy az utcák derékszögben találkozzanak. Ez pl. még a mi időnkben is elég ritkán sikerült Isztambulban… És képzeld! Még szökőkutat is építettek!
-Ó! Alig várom, hogy lássuk!
-Csak van egy bökkenő!
-Micsoda?
-Hát… amit elmondtam, az a múlt.
-Persze, hogy a múlt!
-De most tényleg a múlt! Nem az, amiben most járunk, vagy ezután fog történni! Az érkezésünk előtt 100 évvel a lüdök elfoglalták a várost, és felgyújtották.
-Ö…. hát ez nem túl kedves tőlük…
-Majd 40 év múlva jönnek a perzsák, és ők is felgyújtják a várost… Legközelebb csak Nagy Sándor építteti újjá.
-Ó… De hát…. akkor nem kellene szólnunk a barátunknak is?
-Nem szabad szólnunk senkinek semmit se a jövőről! Így is jól belekavartunk az időbe…Addig meg amúgy is még 40 év van!
-Legalább nem kell sietnie a pakolással…
-Mondtam már, hogy ez nem ilyen egyszerű. Megmutattad neki a pénzérmét. Lehet, hogy ennek köszönhető, hogy a lüdök bevezetik, és ezért fog a világtörténelemben a pénzérme megjelenni.
-Akkor várjál! Minden azért fog úgy történni, ahogy történt, mert én már egyszer itt voltam, és a történetek úgy történtek, ahol történtek?
-Ebbe most ne menjünk bele, mert megfájdul a fejem… A lényeg, hogyha most elmondod a barátunknak, hogy a perzsák megbüntetik a várost azért, mert nem segített a lüdök ellen, akkor a barátunk egyszerűen fellázíthatja a görögöket a lüdök ellen. Így viszont ahelyett, hogy segítenénk a pénzérme kialakulását, pont hogy megakadályozzuk.
-És akkor lehet, hogy ki se találják a pénzérmét, és a jövőben tehénpatával fizetnénk?
-Annyira azért nem!… De hogy sok helyen más lenne a történelem, az egészen biztos.

***

-Hallottuk a múltat, és hallottuk a távoli jövőt – mondta Zoltán mikor egy hosszabb pihenő után újra útnak indultak. – De mi fog történni Nagy Sándor után?
– Nagy Sándor viszonylag békét hozott a környéknek. De idővel inkább rivalizáló városállamok jöttek létre. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a régió városai gyorsan növekednek. A közeli Pergamonban 100.000 ember él. Epheszoszban, ami szintén közel van, már 400.000 ember fog lakni.
– Akkor gondolom Izmirben legalább félmillióan lesznek!
-Nagyon rosszul gondolod! Alig pár ezer ember lesz akkor!
-Hogyhogy? Hát nem a régió kereskedelmi központja?
-De igen. Csakhogy ahova az eredeti várost építették, ahova mi is tartunk, oda nem fér fel több ház. Így egy idő múlva egy új várost kezdenek építeni. És az már tényleg nagy lesz! Az igazi virágkorát a Római Birodalom idejében éli. Ekkor már olyan fontos lesz, hogy a birodalmi császárok is tiszteletüket teszik a városba. Majd 178-ban lesz egy földrengés, ami teljesen lerombolja a várost. Az egész birodalmat meg kell majd mozgatni, hogy sikerüljön helyre állítani. Természetesen így még fényűzőbb lesz.
-És mi történt a rómaiak után? Még mielőtt a törökök jöttek?
-Egy darabig még tartotta magát, mint kereskedelmi központ. A római és a bizánci időkben is. Csak ahogy az arabok sorra foglalják el a déli provinciákat, úgy esik vissza a kereskedelem is. Majd a Bizánci Birodalom is túl gyenge lesz. Igaz, Izmirt nem feledig el, még vallási központi szerepét is megtartja. De fejlődés már nem lesz.
-Azért az valahol szomorú, hogy minden dicső város eltűnik…
-Izmir legalább a nagyon távoli jövőben újra nagy lesz!

***

-Xirkamox! Mesélj valamit te is! – mondta Zoltán az útjuk harmadik napján.
-Hát… Perzsa vagyok, ahogy a nevemből is látszik… és mi mást mondhatnék?
-Ahonnan én jövök, ott nincsen sok perzsa.. – jegyezte meg Zoltán. – és mit csinálsz otthon?
-Kecskét tenyésztek, mint mindenki más!
-Na ne már! Azt hittem, az csak mese!
-Mese is! Mindenkinek ezt meséljük! De a többiek tényleg el is hiszik! Egyébként csak a nagyszüleim révén vagyok perzsa. Már a szüleim is Mirrhában születtek. Ez az, amit ti Szmirnának hívtok.
-Én nem! Csak Kiraz. Én Izmirnek hívom.
-Én is úgy hívom, de ebben a korb…izé… a Szmirna jobban megfelel.
– De tudjátok mi! Mondjak egy mesét! – kérdezte Xirkamox.
-Mennyi idő múlva érünk a városba? – kérdezte Zoltán.
-Még 3 nap!
-Akkor jó! Jöhet a mese!

***

-Egyszer réges-régen, innen napkelete irányába több napnyi járásra, volt egy város. A nevét már réges-régen elfelejtették. Ma úgy hívják, hogy Pteria. De ez nem az igazi neve. Azt ma már nem tudja senki.
-Én tudom! – vágott közbe Kiraz – Hattuszasz!
-Úgy van! De én biztos voltam benne, hogy te tudod ismered ezt a várost! Ó! De még mennyire, hogy ismered! Jobban, mint bárki más! Ez a város 1500 éve még csak egy világ-végi kis városka volt. Csakhogy az őseim, kik zöld sapkát hordtak, egy kereskedelmi hálózatot építettek ki. Ennek egyik csomópontja volt ez a kisváros. Ami nemsokára nem is olyan kicsi város volt, hanem egy hatalmas birodalom központja. Akkora birodalom volt, ami még idáig is elért. Ezen az úton gyalogoltak a katonák, amelyiken mi is megyünk. Aztán egyik nap érdekes dolog történt. Megjelent 2 idegen. De nem úgy, mint a többi furcsa idegen! Mert ha ritkán is, de jártak idegenek és furcsa emberek a birodalom fővárosában. De azok mind a kapun mentek be. Ez a kettő viszont, úgy mondják, hogy egyik pillanatban nem volt ott. A következőben viszont igen. Furcsán öltöztek, még furcsábban beszéltek. Az egyikük, az alacsonyabb, a lány. Ő még csak-csak hasonlított a többi emberre. De a magasabb! A fiú! Fehér volt, szőke hajjal. És akkora, hogy kétszer kellett lehajolnia, hogy beférjen az ajtón. És őt úgy hívták, hogy Szultán!
-Nem is igaz! Nem vagyok akkora! – tiltakozott Zoltán.
-Hát… én emlékszem, amikor le kellett bontani az ajtót, hogy ki tudjál jönni. Éppen fájt a hátad, és …
-Jó-jó. De az csak egy eset volt..
-Meg ott volt az, amikor..
-Oké, nem csak egy eset volt.. De inkább a történetet szeretném hallani. Még sose gondoltam bele, milyennek láttak minket kívülről.
-Úgy mondják, hogy több hónapig ott voltak az idegenek, akik közben sok furcsaságot tettek. Majd eltűntek, hogy csak évszázadok múlva jelenjenek meg újra. És akkor folytatták a furcsaságaikat. De közben az embereknek is segítettek. Egy alkalommal még a királyt is megmentették!
-Nem volt nekik egy furcsa gépük is? – kérdezte Zoltán?
-Mi az a gép?
-Ilyen kő izé, ami izéket csinál. Meg néha villámlik.
-Ha! A Viharkő! Dehogyisnem! De az általában nem csinált semmit. Csak a két idegen tudta használni. Úgyhogy róla nem beszéltek sokat, mert nem történt vele semmit.
-És ugye mi most oda megyünk, ahol ez a Viharkő van.
-Igen.
-És ez hogy került oda? Hiszen te is mondtad, hogy innen sok-sok napi járásra volt keleten. Valaki odavitte? – kérdezte Kiraz.
-Ezt nem tudja senki. És nem is érti senki! Egyik nap még nem volt ott semmi. Egy ócska poros raktár volt. Aztán másnap reggel az egyik barátom, Xirxis pakolná be a borokat, amikor…
-Ez a Xirxis nekem is a barátom lesz! – szólt közbe Zoltán – még szerencse, hogy könnyű a nevét megjegyezni!
-Ne szólj közbe! – mordult rá Kiraz – Ez nagyon fontos! Tehát mi történt azzal a bizonyos Viharkővel? Hogy került oda?
-Nem tudjuk. Egyszer csak ott volt. Mintha magától ment volna oda.
-Zoltán! – Ezen a ponton Kiraz mindentudóan nézett Zoltánra.
-Igen?
-Figyelj! Ez…
-Igen??
-Áh, nem érdekes…
-Na de!
-Nem fontos..
-Na de Kiraz!
-Mondtam, hogy nem érdekes…

***

-És hat nap alatt a vándorútjuk végére értek, így a hetedig napon megpihentek..mondjuk a város leghíresebb kocsmájában. – elmélkedett Zoltán hangosan.
-Mi van? – ébredezett Kiraz, aki már napok óta a saját gondolatait leltározta.
-Csak eszembe jutott valami.
-Az sose jelent jót, ha neked valami az eszedbe jut..
-Hallottad! Egy királyt már megmentettünk. És az az én ötletem volt!
-Meg az is, hogy a szent követ lefesd zöldre!
-De láttad, hogy örültek neki
-Mindegy, azon már úgysem tudunk változtatni… Kár vitatkozni rajta.. Meg azt hiszem, megérkeztünk.

***

-Hú! Ez aztán! – csodálkozott Kiraz
-Hm? – tett egy együttérző hümmögést Zoltán.
-Üdv Mirrhában! – mondta Xirkamox.
-Sok mindenre fel voltam készülve, de erre nem! – hüledezett tovább Kiraz
-Hát! Helyes kis város. – mondta Zoltán.
-Mi az hogy! Sok romvárost láttam, de azok mind csak… nos.. romvárosok voltak. Izmir viszont a mi korunkban egy élő nagyváros. Sose gondoltam, hogy így nézett ki 2500 évvel korábban!
-…- Xirkamox inkább kimaradt a beszélgetésből. Mégha tudott volna is angolul, akkor se értett volna belőle semmit.
-Ez annyira érdekes! Sokszor jártam Izmirben, hiszen csak egy óra repülővel. Többször átugrottunk ide. Hát nagyon meg fog változni! Ott pl, ahol a tenger van, ott lesz majd a belváros. És arra, ahol most szintén tenger van, ott… nos ott is a város lesz.. Ezen az üres helyen meg… na mindegy. Ameddig most a szemünk ellát, az mind a város lesz majd! – lelkendezett tovább Kiraz.
-És ahova most az én szemem ellát, mintha köves út lenne.
-Ezt bizonyára jól látod! Szmirna útjai le vannak kövezve. De azért megkérdezem a barátunkat.
-Igen-igen. Mirrhában minden út kövezett – mondta Xirkamox, miután ő is megértette a kérdést.
-Utálom, hogy mindhárman ugyan arról beszélünk, mégis más-más nevet használunk… Viszont örülök a köves útnak. Végre nem kell a sárban tocsognunk

***

-Szóval szökőkút is van, kocsma is van! És még kövezett út is. Azt hiszem végre beértünk a civilizációba! – álmélkodott Zoltán, miután betértek a városba.
-Viszont Zoltán. Xirkamox azt mondja, hogy nincs szőlőjük. – zökkentette ki őt Kiraz.
-Nincs bizony! – erősítette meg Xirkamox.
-Hogyhogy? – kérdezte Zoltán?
-Mindegyikből bor készült.
-Te vagy az én emberem! De… de akkor mit csináljunk? Az kell a géphez! Vagy más is jó, ami savas..
-Lesz majd szőlő. Ősszel!
-Hát… és mond csak Xirkamox! Feltaláltátok már az úzót?
-A micsodát?
-Zoltán! Az olyan italok készítéséhez sokkal finomabb technológia szükséges. Ehhez azért még 2000 évet várnod kell.. – mondta az élő enciklopédia, azaz Kiraz.
-Valami másotok csak van! Nem ihatunk minden nap csak bort…
-Hát.. Van egy-két érdekes italunk… Tudod, Mirrha egy kereskedelmi központ. Érkeznek ide hajók Egyiptomból, Ciprusból, Itáliából, és még sok helyről.
– Xirkamox! Te vagy az én emberem! Hol fogunk berendezkedni?

***

-De hát milyen név ez már? Hogy néz ez ki? – mondta Zoltán egyik nap, ahogy egy vasbolt tábláját figyelte.
-Mi a bajod van vele? Azisztóterész vasboltja. Én Azisztóterész vagyok..ez meg egy vasbolt. Mindenki azonnal látja és megérti mi is ez itt.
-De semmi fantázia nincs benne! Felénk ilyen neveket adnak, mint Coca Cola, Persil, Löwenbräu…
-És ezek mit jelentenek?
-Fogalmam sincs… De ha becsukod a szemed, és kimondod ezeket a neveket, akkor olyan érzés…mintha… mintha leugranál egy szikláról a tengerbe.
-Ki az a hülye, aki szikláról ugrál a tengerbe? Meg minek mennék a tengerbe? Vannak hajóink, mi azokat használjuk.
-Azt akarom mondani, hogy gondolkozz egy kicsit. Használd a fantáziád! Legyen a boltod neve…mondjuk…A Fekete Fém Szülőhelye!
-Ne csináld már! A vevők szörnyet halnak majd a röhögéstől!
-Na ne! Pedig akár lehetne egy film címe is!
-Mi az a film?
-Az egy… áh, tudod mit? Nem innál meg inkább egy sört.
-Nincs sörünk. Csak borunk.
-Jó lesz az is! Pedig volt egy pillanat, amikor azt hittem, hogy ez lesz a kedvenc városom..

***

-Figyelj. Tegnap megtörtént a napfogyatkozás. Ezzel kiderült, hogy jól számoltál, és most már tényleg pontosan tudjuk, hol vagyunk és mikor. Nem kell nekünk 500 években hazaugrálnunk. Töltsük fel a gépet teljesen! Időnk is van hozzá. Aztán ugorjunk direkt haza, a 21. századba!
-Nem lehet.
-Miért?
-Így nem lehet, hogy egy komplett titkos társaságot alapítottak a mi tiszteletünkre. Segítenünk kell nekik!
-És mi van azzal, hogy nem kavarunk bele az időbe?
-Jah, hogy a szabályok? Hát azért vannak, hogy megszegjük őket! Nem igaz?

FOLYTATÁS

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.0/10 (3 votes cast)
Anatóliai időviharban – 14. rész – Az ősi kikötő, 7.0 out of 10 based on 3 ratings
 

2 hozzászólás a(z) Anatóliai időviharban – 14. rész – Az ősi kikötő bejegyzéshez

  • “És én még olyanokat is hallottam, hogy a tenger se ott volta, ahol. Vagyis… innen nézve a tenger nem ott van, ahol majd lesz… ezt majd meglátjuk, ha odaértünk.”

    Ezt meg tudom erősíteni! Amikor a Kordonboyun sétáltam a Pasaport felé, kerestem a tengert, ami az 1988-ból származó fényképemen az Atatürk Cd. széléig hullámzott! De a tenger nem volt sehol! Füves park és játszóterek voltak a helyén. Izmiri barátom mondta, hogy feltöltötték, és ezért kezdődik jóval beljebb a víz!

    ***

    “Az az öböl, amit a 21. században egyetlen város ölel körül, az régebben több kisebb városból, faluból állt.”

    Még az 1976-os útikönyvemben is teljesen különálló városoknak voltak jelölve Karşıyaka és Bornova, melyek ma már “stabil” izmiri kerületek.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


118
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    havaalanι
    “airport”
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek