Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Alea iacta est! – mondta Zoltán a rómainak. Talán kicsit indulatosabban, mint kellett volna.
-“A kocka el van vetve“. Most ezt miért mondtad neki? – kérdezte Kiraz.
-Hát mit mondjak neki? Ez az egyetlen mondat, ami tudok latinul. Hónapokig szenvedtem a göröggel, hogy legalább az alapokat megtanuljam; erre áthozol egy olyan korba, ahol mindenki latinul beszél…
-Ne izgulj! Majd 400 év múlva újra beszélhetsz görögül..
-Nem is izgulok miatta… inkább a római kezében lévő bökdöső miatt izgulok..
-Ja, a pilum miatt? Attól még, hogy a kezében van, nem biztos, hogy használni is fogja…
-Pedig nagyon úgy fogja! De várj! Eszembe jutott egy másik latin mondat! Ez segíteni fog! Azt jelenti, hogy “Hol van a kocsma?” Hald római: In vino veritas?
-Ez azt jelenti, hogy “Borban az igazság“.
-A kettő nem ugyan az?
-És ez így nem is kérdő mondat!

***

-Kiraz, hol vagyunk? – kérdezte később Zoltán.
-Egy kocsmában. Pont úgy, ahogy szeretted volna! – válaszolt a kérdezett.
-Igen. Ennek örülök… De tudod, hogy nem úgy kérdeztem… Ez melyik város? És milyen évet írunk?
-Ugyan ott vagyunk. Ez itt Halikarnasszosz.
-Rá se ismerek…
-Nem véletlen! 600 évet utaztunk előre.
-Várjál! 600 évet! Akkor… akkor áttértünk a mi oldalunkra? Úgy értem, hogy most már időszámítás után vagyunk?
-Igen. Ma 145. van. És péntek. Meg március 25, ha érdekel?
-Miért pont erre az évre jöttünk?
-Már beszéltem neked róla, hogy kellett egy ugródeszka. Túl sokat nem mehetünk egyszerre. De túl keveset sem. Egy nagyon-nagyon kaotikus időszakon van túl ez a földrész. Nem tudtam olyan helyet választani, ahova biztos mehettünk volna.. Ráadásul mindenhol dúlt a háború..
-Kiraz. Mi történt? Miről maradtunk le?
-Őszintén? Mindenről.
-Öööö…Oké. De konkrétabban?
-Nos jó. Kezdjük az elején… Menjünk vissza egészen i.e. 7500-ig…
-Ezt ugye csak képletesen mondod! Most jöttünk el onnan! Itt legalább normális világ van.
-Nyugi! Továbbra is előre haladunk az időben. De van néhány dolog, amit meg kell értened.

***

-Tehát – kezdett bele Kiraz. – Mostanra már kicsit jobban láttad Anatóliát, így jobban megérted. Ez nem egy sík terület. Pont fordítva! Nagy hegyek, mély völgyek, és széles folyók vannak. A távolságok pedig hatalmasok. Mindez azt jelenti, hogy egy hegy két oldalán élő nép évezredekig úgy élhegy egymás mellett, hogy szinte nem is találkoznak. Holott alig néhány kilométer van köztük. És ilyen hely rengeteg van! Míg a későbbi Irak területén egymás váltották a nagy birodalmak, Anatóliában különböző elzárt területeken teljesen változatos városállamok fejlődtek. Ha szerencséjük volt, és jól csinálták, akkor 1-1 kisebb-közepes birodalom is ki tudott alakulni. Az évezredek alatt ilyen kicsi és közepes birodalmak születtek és tűntek el. De igazán nagy birodalmak csak nehezen alakultak ki. Az egyik ilyen a hettiták voltak. De még ők se tudták a teljes földrészt az uralmuk alá hajtani. Így az évezredek leginkább arról szóltak, hogy ez a sok-sok város és birodalom egymással milyen kapcsolatban volt. Mígnem a perzsák elfoglalták az egészet.
-Na de a görögök? Ők is elég jól benépesítették…
-Ők leginkább a tengerparton alapítottak városokat. És a vízi kereskedelemmel kapcsolat össze őket. De ők sose tudtak egységesek lenni.
-És a perzsák ezen segítettek?
-Átmenetileg igen. A görögök szinte állandóan egymással háborúztak. Az elfoglalt terülteken viszont jelentősen csökkentek a harcok. Csakhogy a perzsák meghagyták a városállamoknak a saját identitásukat. Amíg rendesen fizették az adókat, nem nagyon avatkoztak a városok mindennapjaiba. Ezzel elérték, hogy kisebb legyen az ellenállás. Cserébe a városok nem is voltak lojálisak. Ha egy komolyabb hadsereg arra járt, és elfoglalta a városokat, azokat könnyen maga mellé tudta állítani.
-Ahogy Nagy Sándor is tette…
-Igen. Nagy Sándor egy jó erős lendülettel elment egészen Indiáig, és maga mellé állította az elfoglalt városokat. A gond csak az volt, hogy elég korán meghalt. És bár voltak, akik a birodalom egy-egy részét így-úgy tovább vitték, de az eredmény az lett, hogy a városállamok újra függetlenek lettek. Vagy akár kisebb birodalmakat is építettek. Minden visszatért arra az állapotra, ami a perzsák előtt volt. Amikor megérkeztek a rómaiak, akkor Anatóliában újra egymással hadakozó kisebb-nagyobb királyságok és birodalmak voltak. Még kalóz királyok is voltak!
-Izgalmasan hangzik!
-Csak a mesékben! Míg az anatóliai birodalmak legrosszabb esetben csak a szomszédokra jelentettek veszélyt, addig ezek a kalózok a Földközi-tenger mentén bárhova könnyedén eljuthattak. És bármelyik tengerparti várost könnyedén kifoszthatták. Ezért a rómaiak elég sokat küzdöttek ellenük.
-Nem mehettek volna oda, hogy egyszerűen elfoglalják a kalózok városát? Végül is fél Európát elfoglalták…
-Ez azért messze nem volt ilyen egyszerű… Először is a kalóz meghatározás akkoriban nem ugyan az volt, mint a mi időnkben. Ezek nem törvényen kívüli rabló bandák voltak, hanem rendes városállamok. Csak jó hajókkal, és katonákkal rendelkeztek. És úgy gondolták, egyszerűbb a kész dolgokat mástól elvenni, mintha maguk termelnék meg. Ami ebben az időszakban elég gyakran előfordult. De se volt ritka, hogy valamelyik király felbérelte őket, hogy egy másik országot megbénítsanak, vagy elfoglaljanak. Ha a rómaiak egy ilyen kalóz várost elfoglaltak, az olyan volt, mintha egy független városállamot foglaltak volna el. Ennek pedig nem örültek annyira a szomszédok.
-De hát mégis csak ők voltak a rómaiak. Mit érdekelte őket, a hatalmas birodalmat, hogy egy-egy kiskirály mit gondol róluk.
-Még a Római Birodalomnak sem volt akkora ereje, amivel az egész ismert világot rettegésben tarthatta volna. Az anatóliai királyok tudták azt, hogyha összefognának, akkor visszaverhetnék a rómaiakat. Itáliát nem biztos, hogy elfoglalhatták volna – ugye Hannibál megpróbálta, de tartósan meg tudták volna állítani. És ezt Róma is tudta. Egy általános háborút nem tudott volna megnyerni.
-De végül mégis elfoglalta a teljes földrészt.
-Igen, mert az anatóliai városoknak és birodalmaknak fontosabb volt az egymás elleni harc. És nem ritkán pont a rómaiak segítségét kérték valamelyik riválisukkal szemben. Sőt! Egyre többször. Míg végül Róma már aktívan beleavatkozott az anatóliai politikába. Ezzel pedig területeket is nyertek. Így már egyre inkább az volt az érdekük, hogy a teljes földrészre kiterjesszék az uralmukat.
-Na várjál! Tehát A király utálta B királyt. De mivel B erősebb volt, így megkérte a rómaiakat, hogy ők rúgják fenékbe. Ezt meg is tették, csak aztán elfelejtettek hazamenni?
-Valahogy úgy..
-Mint az oroszok, a II. Világháborúban… Aztán mit csinált az A király?
-Volt, aki úgy érezte, hogy igazán jó fejek ezek a rómaiak, és felajánlotta, hogy rájuk hagyja a trónját. Mások pedig inkább panaszkodtak és szembeszálltak, hogy nem ebben állapodtak meg. Őket meg leverték. Végül 200 év alatt egész Anatólia a rómaiak kezébe került. És ezzel olyasmi történt, amire nem volt példa az elmúlt több ezer évben: tartós béke. Nagyon-nagyon hosszú ideig.

***

-És miért itt? Miért Halikarnasszoszban? – kérdezte Zoltán.
-A most zajlik Anatólia egyik legbékésebb időszaka, ami nagyon jót tett a gazdaságnak. Gondolj bele. Akik itt élnek, joggal gondolhatják, hogy a birodalom 1000 év múlva is fényesen fog ragyogni. Még ha 1000 év múlva nem is lesz annyira fényles, de több évszázadot simán kibír. Az utakat, hidakat úgy építik, hogy azokat még a mi korunkban, majdnem 2000 év múlva is lehet használni. A birodalom gazdag, tombol a jólét. Gondoltam, hogy nézzük egy kicsit körbe. Élvezzük ki ezt az időszakot. Mellesleg a mauzóleum is elkészült, megnézhetjük.
-Ó! Alig várom!
-Akkor idd meg a borodat, és megnézzük!
-Oké! Bár ez egy jó bor! Nagyon tetszik!
-Nekem is tetszik. Jó kis spanyol bor.
-Micsoda? Olyan messziről??
-Figyelj! Ez a Római Birodalom. Olyan szintű kereskedelmi hálózattal, ami még 1000 év múlva se lesz Európában. Tegyük hozzá azt is, hogy a Selyemút is nemrég indult be.. Ez tényleg egy jó korszak!
-Mi? Van már Selyemút is? Azt hiszem, lesz még mit mesélned. De majd csak azután, hogy megnéztük a világ egyik csodáját.

***

-Hú! Ezt aztán jó nagyra építették! És milyen jó a kilátás is! – mondta Zoltán a mauzóleum előtt állva
-Ennek szimbolikus jelentősége is van. – mondta Kiraz – Persze, mint mauzóleum, kiemelt helyen épült. Ami sok helyről is látszik. De itt a tenger közelsége is fontos szempont. Az itteniek nagyon szeretik a tengert. Artemiszia, aki itt nyugszik, egy vérbeli tengeri királynő volt. Egy alkalommal csapdába csalta a rodoszi tengeri flottát. A történet szerint a rodoszi flottát fogadta. Az emberek azt hitték, hogy a szövetségesük, ezért elhagyták a hajókat. Csakhogy ekkor lezárták a kikötőt, az embereket kivégezték, a hajókat pedig elfoglalták. Majd ezzel a flottával visszamentek Rodoszba. Az ottaniak azt látták, hogy a saját hajóik értek haza, ezért nem gyanakodtak, beengedték a flották. És ezzel elfoglalták a szigetvárost.
-Ez azért durva módszer!
-Ó, a legismertebb történet még ennél is vadabb! Politikai megfontolásból a testvérével házasodott, akit Mauszólosz-nak hívtak. De ő korán meghalt. Artemiszia bánatában a férje hamvait a borába keverte, és megitta.
-Ó, te jó ég!
-Ez nagy hatással lesz a későbbi művészekre, akik számtalan festményt és szobrot készítenek az eseményről.
-Öööö… erre nem is tudok már mit mondani..
-Nem is kell. Gyere! Nézzünk körbe, majd menjünk vissza a kikötőbe, és próbáljunk ki egy másik bort!
-Azt hiszem, a bort ezúttal inkább kihagyom…
-Ahogy gondolod. Kezdjük a kerttel!

***

-És most? – kérdezte Zoltán később egy sör kíséretében – Merre tovább? Mondjuk itt tényleg jó. De azért valahogy majd haza is kellene jutnunk. Eddig még nem találkoztunk a zöldsapkás barátainkkal…
– Nos. Az ötletem az, hogy tegyünk egy kört. Amolyan világ körüli túrát. Nem nagyot, csak a Földközi-tengeren. Innen keletre indulunk, majd délre egészen Egyiptomig. Onnan végig Afrika északi partján, fel a Spanyol félszigeten, és északon vissza. Olyan bő 3 hónap múlva pedig elérjük Epheszoszt. Ott pedig már megtaláljuk a barátainkat. Legalábbis ezt beszéltem meg velük…600 éve.
-Hmm… Jó tervnek hangzik! Remélem, ott lesznek! De hogyan lesz pénzünk egy ekkora útra?
-Nos… Van egy titkos társaságunk… És van egy mauzóleumunk. Megkértem ezt a titkos társaságot, hogy csináljon egy apró kis titkos kamrát a mauzóleumba, majd tegyen bele néhány dolgot, amire szükségünk lehet. római pénz, amit ugye 600 éve még nem tudunk beszerezni..
-Én meg azt hittem, hogy tényleg a mauzóleum miatt másztuk meg azt a dombot.
-Persze, hogy a mauzóleum miatt! De azért kellett egy biztos pont is, amiről tudtam, hogy ma is megtaláljuk.
-Jó ötlet volt! Mikor indulunk?
-Holnap keresünk egy hajót. Ha szerencsénk van, akkor pár nap múlva már a tengeren leszünk!

FOLYTATÁS

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Anatóliai időviharban – 17. rész – Asia Minor, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

2 hozzászólás a(z) Anatóliai időviharban – 17. rész – Asia Minor bejegyzéshez

Hozzászólás a(z) Feyyaz bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


114
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    perşembe
    “thursday”
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek