Kalandok Isztambulban és Törökországban.

-Beszéltem a kapitánnyal – mondta Kiraz – Holnap megérkezünk Epheszoszba.
-Ó! De jó! Már alig várom! – válaszolta Zoltán.
-Ez a körutunk utolsó állomása.
-Ó! Jaj de kár… Na mindegy! Jó volt ez a körút! Örülök, hogy körbehajóztunk a Földközi-tengert! Azaz a Mare Internumot! Barcelona-t meg fel se ismertem! Mi is volt a neve?
-Tarraco!
-Azaz! Ezek az ókori térképek nagyon furcsák. Hogy a bánatban nem tévedtek el akkoriban az emberek?
-Ügyesek voltak. Tapasztaltak voltak. És nem igazán a térképet nézték. Hanem a csillagokat, hegyeket, sziklákat, folyókat, ilyeneket.
-Azért biztos volt olyan, aki mégis eltévedt..
-Hallottál Odüsszeuszról?
-Igen.
-Na. Hát ő tényleg eltévedt.

***

– Hú! Ez a város jócskán megváltozott, míg távol voltunk! – állapította meg Zoltán, miután másnap partra szálltak. -Azért ne feledd, nem tegnap voltunk itt!
-Jó persze. Tudom. Hiszen majdnem 1 évig tartott a körutunk.
-Meg 600 évet ugrottunk előre az időben…
-Na jó. Tényleg… azt elfelejtettem.. Tehát mi történt itt?
-Ó, semmi különös… Párszor leégett, elmocsarasodott, elárasztották vízzel, feltöltötték, megtizedelte a malária, kifosztották, eladósodott, meg ilyenek… tipikus anatóliai történelem..
-Te jó ég! Ennyi minden! És még áll a város? Sőt! Ilyen nagy?
-Na jó. Kezdjük az elején! Mikor legutóbb itt jártunk, akkor egy perzsa uralom alatt álló görög város volt. Majd jött Nagy Sándor, és kitette a perzsákat. Innentől a görögök vigyáztak rá. És nem is lett volna semmi gond, mert a Nagy Sándor utáni csatározások nem itt zajlottak. De ki tudja miért, talán mert a folyamatos háborúk miatt nem marad idő a várossal is foglalkozni, a kikötő szépen-lassan feltöltődött. És a környék is tiszta mocsár lett. De ez nemcsak a kereskedelmet akadályozta, hanem még a fő forrása lett a maláriának is.
-ööö.. ez nem hangzik túl jól… És mi történt?
-Lüszimakhosz, aki Nagy Sándor egyik tábornoka volt, ő felelt a városért. Amikor látta, hogy mi történt, akkor egy új várost építésébe kezdtek. Nem messze az előzőtől. És ezúttal jobban átgondolták, jobban megtervezték. És mindjárt erős fallal vették körbe. Ez az új város az, ahol mi most vagyunk.
-És az emberek pedig szépen átköltöztek ide, és boldogan éltek, míg….
-Természetesen! Sőt még énekeltek is, miközben cipelték a dolgaikat!
-Tényleg?
-Dehogy is! Eszük ágában sem volt menni! Olyannyira, hogy Lüszimakhosz kénytelen volt vízzel elárasztani a régi várost, hogy egyáltalán megmozduljanak!
-De legalább mindenki tudott úszni?
-Szinte senki…
-Minden esetre érdekes megoldás… Végül is sikerült. Úgy látom..
-Igen. Olyannyira, hogy a régió leggazdagabb városa lett, és a legfontosabb kereskedelmi központja.
-De a mese itt nem ér véget gondolom…
-Nem, nem. Hiszen ez még kevesebb, mint 100 év… Az elején még csak egymással harcoltak a görögök. De ez túl sok változást nem hozott a város életébe. Később viszont megjelentek a rómaiak. Ők bár kemény adókat vezettek be, meg kifosztották az elfoglalt városokat, mégiscsak hosszú távon gondolkodtak. Beköltöztek a városba, megóvták, és fejlesztették. Ekkor viszont még nem uralták a teljes Anatóliát. Így volt hely, ahol a görögök ellenállást építhettek ki. Egyik alkalommal sikerült a várost fellázítani. Ennek 80.000 római esett áldozatul. A görögök örültek, mert felszabadultak a városaik.
-De a rómaiak visszajöttek.
-Igen. A városokat gyorsan visszafoglalták, majd kérték az elmaradt adókat. Így az egész régió jó alaposan elszegényedett. Kicsivel több, mint 100 évig kellett várni, Augusztus császárig, hogy meginduljon felvirágzás. Ő ugyanis a provincia fővárosává tette.
-És utána?
-Utána? Minden szépen és jól alakult. Mostanra félmillió ember lakik itt. Róma után a második legfontosabb város. Itt épült a legmodernebb vízvezeték rendszer, rengeteg fürdő készült, és Anatólia összes lényeges bankja is itt van. Mi kellene még?
-Mondtál olyat is, hogy a város leégett…
-Jah, hogy az! Az majd később lesz. Addig még van 100 évünk.

***

-Jó ötlet volt, hogy előbb tettünk egy kört a birodalomban, és csak utána jöttünk ide – mondta Zoltán később borozás közben. – Így azért másképpen látom az egészet. Ekkora területet bejártunk, és mindenhol ugyan azt a nyelvet használhattuk. És ugyan az volt a pénzünk. Mintha az Európai Uniónak valami ókori verziójában lennénk.
-Ezt jól látod. – válaszolta Kiraz – Arra gondolj, hogy az EU előtt azért már sok minden egységes volt Európában. De ami nem, az is hasonló. Itt viszont minden egyes törzs, városállam, királyság más törvényeket tartott. Tehát ha átmentél egy másik országba, akkor ismerned kellett az ottani szabályokat. De nem csak ez volt a különbség. Teljesen más volt a mértékegység. Pl. a hossz, súly, de még a pénz is. Egy kereskedőnek nagyon fejben kellett tartania, hogy hol mi mit is jelent pontosan, és mennyit is ér. Ezzel szemben a Római Birodalomban bárhova mehetünk, mindenhol ugyan az a környezet fogad. Ugyan az a pénz, ugyan az a súly, hosszúság. Ugyan az a törvény. Plusz még a kiváló úthálózat! Úgyhogy nem csoda, hogy a Selyemút is ekkor indult be!
-Ne már! A Selyemút is a rómaiaknak köszönhető?
-Igazándiból Nagy Sándornak. Hiszen ő addig ment keletre, ameddig látott. Sőt! Még annál is tovább. Mígnem elért Baktriába.
-Hú! Arrafele nem vagyok jártas… az merre van?
-A mi időnkben nagyjából Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán találkozásán. Ez egy átjáró India, Szibéria és Perzsia között. Azzal pedig, hogy Nagy Sándor odavitte a görögöket, egy fejlettebb kultúrát is vitt. Nem mellékesen pedig az ottani emberek is szerettek volna valamilyen kapcsolatot az anyaországgal fenntartani. Ezért nagy volt az igény a kereskedelem Görögországgal. A magasabb kultúra és a kereskedelmi lehetőség oda vonzotta az embereket a környékről. Pl. Indiából. És olyanokat is, akik pedig Kínával voltak kapcsolatban. Mikor a görögök látták az élénkülő kereskedelmet, akkor elővették a katonákat, és elfoglaltak minden olyan területet, ami szerintük veszélyes lehet a karavánoknak. Így egészen szép nagy országot hoztak létre. Bő 100 évig fenn is tudták tartani ezt a kisebb birodalmat. És bár később elbuktak, addigra már kiépült a Selyemút. A rómaiak azzal segítettek a legtöbbet, hogy kiépítették az érkezési oldalt. Az egymással hadakozó királyságokat egyesítették, utakat építettek, és amiről már beszéltünk: egységes pénzt, mértékegységet vezettek be, stb… Ez az egység és béke az, aminek a Selyemút utolsó városa is köszönhette a gazdagságát.
-Ez melyik város volt?
-Antiochia.
-Mintha jártunk volna ott. Még a körút elején. Tényleg szép nagyváros volt!
-És mi vet véget a Selyemútnak? Erre mindig is kíváncsi voltam.
-A hajózás fejlődése. Gyorsabb is volt, biztonságosabb is. Sokkal, sokkal biztonságosabb. És több árut lehetett szállítani. Az érdekes, hogy akaratukon kívül az oszmánok segítenek majd a hajóútvonalak kialakulásában. Ahogy Amerika felfedezésében is.
-Na ne már!
-De-de! Mint mondta, a béke, pontosabban az utak biztonsága különösen fontos volt a selyemút esetében. Bőven elég veszedelmet jelentettek a sivatagok, a több ezer méter magas hegyek, és a rablók. Nem hiányzottak a háborúk. Már a kezdeti időszakban is sokat segített, hogy Nagy Sándor után annak egyik örököse, Szeleukidák birodalmán kellett áthaladni. Ami akkor még egyetlen ország volt. A rómaiak, és még inkább a bizánciak után ez az útvonal egyre bizonytalanabb. De azért az ottani országok belátták, hogy a kereskedelem mennyire fontos, és nagyon nem zavarták. Még a Keresztes Háborúkat is kibírta. Mire viszont az Oszmánok kiépítették a birodalmukat, addigra a Velenceiek és a Genovaiak is kiépítették a maguk kereskedelmi bázisait. Ők hárman pedig folyamatosan egymással háborúztak. Néha még a keresztény-nem keresztény-muszlin kérdés is előkerült, csak hogy a pápa is beleszóljon. Főleg, miután a törökök Isztambult is elfoglalták! Az európaiak egyre inkább úgy látták, hogy jobb lenne az egészet megkerülni. Hajóval, földrészestől… Mígnem volt egy kapitány, aki úgy döntött, hogy az egész világot megkerüli. Csak ő meg felfedezte Amerikát… Tehát így..
-Azt mondtad, Antiochia. Tehát oda még visszamegyünk?
-Igen. 526-ban lesz egy nagy földrengés. Ez fogja elindítani a hanyatlás útján. A zöldsapkás barátaink sokat segítettek, hogy megcsináljuk ezt a körutat. Ideje, hogy megháláljuk nekik!
-Ó, a francba! A zöldsapkások! Teljesen megfeledkeztem róluk! Vajon hol lehetnek?
-Fajnszba? – szólalt meg a közelben egy bajszos ember – Szultán? Kiraz?
-No! Ez gyorsan ment – mondta Zoltán.

***

-Idenézz Kiraz! – mondta napokkal később Zoltán a bázison. – Összedobtam egy töltőt az időgépnek. Ezt már magunkkal tudjuk vinni, így nem kell minden ugrás után újat építeni!
-Ez nagyon jó hír!
-És a teljesítményében sem rossz. Bár még mindig nincs műszerem, hogy megmérjem… de ha jól gondolom, akkor olyan 3-4 naponként tudunk 100 évet tölteni.
-Ennek örülök. Ha kész vagy, megnézzük a várost? Este pedig elmegyünk egy ókori koncertre.
-Benne vagyok!

***

-Ez itt a főút – mesélte Kiraz, miközben a várost járták – A kikötőből indul, és egészen addig a színházig tart, ahol majd este lesz a koncert. Szinte minden uralkodó, aki ráért, valamit módosított rajta…
-Bizonyára rengeteg okos ötletük volt..! – mondta Zoltán.
-Egyik-másik nem volt rossz… Itt, bal oldalt vannak a fürdők. A színház után pedig jobbra megyünk, ott lesz a könyvtár.
-Ez amolyan nagykönyvtár? Mint az alexandriai? Amit megnéztünk?
-Akkora azért nem… Úgy számoljuk, hogy olyan 20.000 tekercset őriznek majd itt. De az még később lesz. Most még új! Alig 10 éve lett kész.
-Gondolom őt is felgyújtja majd valaki.. Az emberek szeretnek könyvtárakat meg könyveket égetni.
-Csak a barbárok… Menjünk tovább. Itt jobbra vannak azok, amiket mi függő házaknak hívunk. Persze nem függőek, csak az jól hangzik. De ami érdekes, hogy mindegyik ház teteje egyben a felette lévő ház terasza is.
-És vajon itt is szokás az, hogy reggel fapapucsban táncolnak a.. teraszon?
-Nem tudom, de ha gondolod, holnap megnézhetjük…
-Otthon, ahol én lakom. ez amolyan népszokás.. szinte flórklór. Pedig nincs is teraszunk!
-Nálunk meg a szomszédban egész éjszaka megy a TV… most így belegondolva, annyira nem is hiányzik a 21. század… A másik oldalon van Hadrianusz temploma. Ő is nemrég készült el… Majd pedig következik a piac.
-Áh, már vagy 100 piacot láttam a Római Birodalomban.. Mindegyik ugyan az…
-Ez az egyik erőssége a birodalomnak. Egy római bárhova mehetett, római maradhatott. Nézd! Itt, Anatólia keleti részén a fő termék a bor, olíva. Beljebb főként mezőgazdasági területek vannak. És akkor még ott van a Selyemút, ami ide érkezik. Egyiptomból pedig üveg, Spanyolországból ezüst érkezik. És így tovább. Bár az árak mások, de mindenhol megvan minden.
-Tudom. De éppen ettől unalmas.
-Na jó! Megpróbálok neked valami helyi különleges bort keríteni.
-Ó! Annak örülnék! Már-már úgy érzem, kipróbáltam az összeset!

***

-Na jó. – mondta Kiraz – Minden megvan? Indulhatunk?
-Igen. Részemről rendben. – válaszolta Zoltán.
-Oké. Akkor búcsúzzunk el ettől a világtól. Vége a békés időszaknak. Innentől rázós lesz.

FOLYTATÁS

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Anatóliai időviharban – 18. rész – Az ókori metropolisz, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    bin
    “1000”
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések