Kalandok Isztambulban és Törökországban.

-Hol vagyunk? – kérdezte Zoltán – És mikor? És legfőképpen miért?
-Antiochban vagyunk. – válaszolta Kiraz – Ami a jövőben Antakya lesz, Törökország legdélebbi központja. Közel a szír határhoz. És 526. április 20-a van. Pontosan egy hónappal a nagy földrengés előtt.
-Öööö… és jó ötlet volt ennyire az eseményhez közeli időpontba érkezni?
-Most, hogy így mondod… de most már itt vagyunk. Nem tudunk visszafordulni

***

-Lássuk, mire emlékszel! – biztatta Kiraz – Egyszer már jártunk itt, és akkor átvettük a történelme.
-Öööö… nem gondoltam, hogy vizsgázni is fogok belőle… – mondta Zoltán – Na jó! Megpróbálom.. Szóval! Itt van egy folyó, az Orontész. Meg a tenger is. E kettő találkozása pedig mindig jó hely városok építésére. Ennek ellenére valahogy mégsem alakult itt ki komolyabb város. Egészen Nagy Sándorig kellett várni. Ekkor a…. hogy is hívták azt a hadvezért, aki a várost alapította?
-Szeleukosz.
-Ah, igen! Te hogy tudsz ennyi furcsa nevet megjegyezni?? Na mondegy.. Szóval ez a Szelekicsoda volt Nagy Sándor egyik hadvezére. Nagy Sándor halála után övé volt a birodalom legnagyobb része. És ő akart egy jó kis fővárt a saját birodalmának. Érthető is, hiszen Babilon mégse az ő világa volt, meg messze volt a szülőföldjétől. Inkább valami görögösebb helyet akart, ahonnan akár haza is hajózhat. De azért persze nem túl messze a birodalom korábbi központjától.
-Igen. Ez egy jó gondolat volt. Csak éppen pont a tengerpart tette sebezhetővé. Ha maradt volna Babilonban, talán a rómaiak sose foglalták volna el a birodalmát. Hasonló okokból fogja Atatürk is áttenni a török fővárt Isztambulból Ankarába. De ennyire azért ne rohanjunk még előre!
-Oké. Szóval ez a Szelekicsoda ide tette a birodalma fővárosát. Ezt a jósok tanácsolták neki. És tényleg tök jó hely lett. Ment a kereskedelem, a kultúra, volt sok-sok műsor, dőlt a pénz, és a fél ókor őket irigyelte. Csak hiába éltek jól, ha közben a birodalom mérete egyre csak csökkent. Meg ott volt a többi birodalom is, amit szintén Nagy Sándor hadvezéreinek örökösei irányítottak. Velük is állandóan háborúzni kellett. Így jól legyengültek. A rómaiak pedig puskalövés nélkül elfoglalták a várost, vele együtt a Szelehogyhívjákok maradék birodalmát is.
-Nem is volt a rómaiknak puskájuk!
-Tudom. De érted, hogy gondolom…
-Azért nem sok minden maradt meg abból, amit elmondtam… Ha tanár lennék, erre nem adnék kettesnél jobbat…
-Juhú! Megvan a kettes! – örvendezett Zoltán – De figyelj! Én nem tudok ilyen izéket megjegyezni úgy, mint te. Kérj meg inkább, hogy rajzoljak le egy AMD processzor áramkörét emlékezetből! Simán megcsinálom! Még úgy is, ha becsukom a szememet! Sőt! Úgy is, ha nincs hozzá ceruza! Na jó… ceruza azért mégiscsak kell hozzá…
-Oké-oké.. Végül is, nem volt olyan rossz… És a lényeg benne van! Tényleg Szeleukosz alapította a várost. És tényleg fényűző volt. És tényleg a környező háborúk, és a belviszályok miatt kezdtek a dolgok rosszra fordulni. A rómaiak végül is ezt oldották meg egy csapásra. Elfoglaltak mindent, így véget értek a háborúk. A belviszályok is innen jó messze zajlottak. Legalábbis legtöbbször…
-És most jön a de….
-Igen. Jön a De! Mert néhány száz év, és…
-..és a világ nagyot változott. Kezdek hozzászokni.
-Hát…ja.. Tényleg így szokott lenni… A mostani nagy változás, hogy megjelent a kereszténység. És ez lett a bölcsője. Ez a város!
-Itt? De ugye nem ez a kocsma? Tudod..nálunk is szoktak érdekes dolgokat a kocsmákban kitalálni…bár utólag mindig azt mondják, hogy az valójában kávéház volt. De hát senki se robbant ki forradalmat egy kávé mellett… Tényleg! Mikor lesz már kávé?
-A kávé terjedését az 1500-as évektől számolhatjuk. Tehát még jó egy évezred van addig.. Pedig Etiópiában már bő 700 éve ismerik…
-A francba! Na jó, jöhet a történet!
-Tehát Jézussal megjelent az új vallást. Ezt leginkább az apostolok hirdették. Viszont a vallás születésének a helyén, Jeruzsálemben ennek egyáltalán nem örültek. Így hamarosan új helyeket kellett keresniük. Péter apostol pedig arra gondolt, hogy Antioch remek hely lenne a vallás terjesztésének: Nagyon sokan éltek itt, most is. És az emberek igazándiból ki vannak ábrándulva a római istenekből. Amelyek ugye igazándiból a görög istenek voltak. Ráadásul Antioch kellően messze volt a birodalom központjától is. Péter apostol jól gondolta, a kereszténység tényleg nagyon gyorsan elterjedt a városban. Hamarosan ez lett a kereszténység központja is. Ez később még jó kis vitáknak lesz az alapja a keleti és a nyugati keresztény egyház között. A nyugatiak szerint Róma a központ, mert az volt a birodalom központja is. Míg a keletiek szerint meg Antioch, az előbb említettek miatt. Jah, és majdnem elfelejtettem mondani. Már nincs Római Birodalom.
-Tehát ahol most vagyunk, akkor az a Bizánci Birodalom?
-Igen. Bár azt a nevet csak 1000 év múlva egy német történetíró találja ki. Ha itt bárkit megkérdezel, akkor meggyőződése, hogy ő a Római Birodalomban van. Míg Európában inkább Görögök Birodalma néven hivatkoznak rá. De térjünk vissza a keresztényekre, hiszen a mese még nem ért véget. Sőt! Még csak most kezdődött! Tehát Antichban egyre erősödött a kereszténység. A növekedés pedig megkövetelte, hogy legyenek szabályok. Így az első zsinatok is ebben a városban zajlottak, ahol lerakták a vallás alapjait. Csakhogy a vallás erősödésének nem örültek a császárok. Hiszen magukat is az istenektől származtatták. Mármint a rómaiakétól. Nem mellékesen a keresztények őket simán pogányoknak nevezték. Ez meg azért mégsem hangzik valami jól.. Persze ennél több dolog is szemben állt. Nemsokára egy sima vallásból komoly politika lett. Holott a Római Birodalom azért engedélyezte a szabad vallásgyakorlást. De a keresztényeket inkább az oroszlánoknak adták.
-Jó lehetett abban az időben oroszlánnak lenni!
-Hát… aki az oroszlánokig jutott, az már ritkán volt jó falat… Pont az volt a keresztények erőssége, hogy ők a szegények vallása. Velük pedig tele volt a Római Birodalom… Egy alkalommal a császár Antiochba érkezett, hogy a perzsák ellen indítson hadjáratot. Ekkor látta, mennyire megváltoztak a dolgok: a római templomokat átalakították, és mindenhol keresztények voltak. Ráadásul mivel máshol üldözték a keresztényeket, Antiochban viszont nem, rengetegen ide menekültek. Összességében a város igencsak különbözött Rómától. Már-már önálló lett. Már-már lázadozott. Persze a császár rosszul döntött, így a város tényleg fellázadt.
-Ezen annyira nem lepődtem meg.. De mégis, mivel sikerült ez elérnie?
-Felemelte az adókat, bezáratta a templomokat, meg ilyenek.. De ekkor már nem állt jól az egykor fényes birodalom. Így végül sikerült a császárral megegyezni. Néhány évtized múlva pedig végleg ketté szakadt.
-Szép mese, egy szép korszak végére!
-Hát igen… végleg vége a Római Birodalomnak.. Jut eszembe! Ideje, hogy megtanulj rendesen kardozni. A békés időszaknak tényleg vége!

***

-Na jó, de hol találunk valami iskolát, vagy szakkört…vagy hogy hívták azt ebben az időben? Gyorstalpaló kurzus? – kérdezte később Zoltán.
-Ne félj! A zöldsapkás barátainknak szóltam előre. Volt pár száz évük felkészülni. – válaszolta Kiraz.
-Te mindenre gondoltál! Jól kiépítetted a saját titkos földalatti hálózatodat! Mennyivel jobb ez, hogy pontosan tudjuk, mikor és hol találkozunk velük! Emlékszel még, amikor étlen-szomjan a pusztában vándoroltunk?
-Igen… pont azt szeretném elkerülni, hogy még egyszer valami hasonlót kelljen átélnünk.. Itt is vagyunk. – mondta Kiraz, majd bekopogott egy zöld kapun.
-Hú! Hát ez aztán jól el van rejtve! Zöld kapu, hettita oroszlánnal.. – jegyezte meg Zoltán.
-Nyugi! Ezt rajtunk kívül senki más nem ismeri.. A hettitákról régen elvesztek az idő homályában.. Még mitológiákban sem léteznek.
-Ki az? – kérdezte egy fiatal fiú görögül egy felső ablakból. Piros sapka volt a fején.
-A francba! – kiáltott fel Zoltán. – Nem jó házhoz jöttünk. Ez egy másik titkos szervezet…
-Fjanszjba? – kérdezte a görög fiú. – Szultán? Kiraz?
-Szerintem jó helyen vagyunk. – jegyezte meg Kiraz. Egy perc múlva már nyílt is az ajtó.

***

-Ez meg micsoda? – kérdezte Zoltán a piros sapkára mutatva.
-Álca – mondta a görög fiú. – Nehogy valakinek feltűnjön, hogy midig zöld sapkában vagyunk. Ezért csak vasárnap húzunk zöldet. Hétfőn pirosat, kedden kéket, szerdán fehéret, csütörtökön feketét, pénteken rózsaszínt, és szombaton lilát!
-Ahogy elnézem, a péntek lehet a kedvenc napod… -egyezte meg Zoltán. – És hogy hívnak?
-Igen! Eltaláltad! Tényleg a péntek a kedvencem! Olyankor csörgős papucsot is húzok mellé! – lelkendezett a fiú. – Egyébként Július a nevem.
-Te Kiraz – váltott angolra Zoltán – Itt valami nem stimmel… Ki a franc adnak a fiának olyan nevet, mint a Július?
-Mondjuk az, akinek júliusban született a fia… De mi a bajod ezzel a névvel? Az egyik legsikeresebb uralkodót is így hívták..
-Ja. Csak aztán nehogy a fiát meg úgy nevezze el, hogy Brutus! – csóválta a fejét Zoltán, majd visszaváltott görögre – Mikor születtél?
-12 éve januárban…
-Te Kiraz… Tuti, hogy egy hülye sci-fiben vagyunk…és most szállt el a rendező agya..

***

-Na jó. Térjünk a lényegre. – mondta Zoltán este, amikorra a titkos társaság minden tagja összegyűlt. – Harminc nap múlva, azaz május 20-án megremeg a föld, és minden összedől. Pontban 12 órakor!
-7 órakor – vágott közbe Kiraz.
-Nem délben?
-De. Viszont a déli 12-őt csak a születésünk előtt néhány száz évvel vezetik be. Addig az órákat a napkeltétől számolják. Tehát a dél az 7 órakor lesz!
-Hátöööö.. Jó. Akkor tehát harminc nap múlva 7 órakor remegni fog a föld és minden összedől. Addig van időtök összepakolni. – mondta Zoltán. De az összegyűltek csak nagyokat pislogtak. – Te, ezeket nem nagyon hatja meg.. – jegyezte meg Kiraznak.
-Persze, mert ezek az emberek nem ismerik a földrengést. Mond nekik inkább azt, hogy az Isten megharagudott rájuk, és ezért eltörli a várost, vagy valami..
-Hát jó… Szodoma és Gomorra! Durr-durr! Harminc nap múlva! Itt! Hé! Hát most hova fut mindenki?
-Gondolom a templomba imádkozni..
-De hát az itt van felettünk! Nem lett volna egyszerűbb ezen az ajtón keresztül átmenni oda?
-Jó. De ez egy titkos társaság. Megszokták, hogy a titkos folyosókat használják. Még órákon keresztül fognak ijedten bolyongani, mire valahol kilukadnak.. Zoltán! Ezt azért finomabban is elmondhattad volna nekik.
-Akkor meg lehet, hogy hetekig elbeszélgetünk itt.. Talán el se hitték volna!
-Így viszont lehet, hogy elfutottak Rómáig.
-Legalább megússzák a földrengést!

***

-Ez mind? – kérdezte Zoltán, amint a térképet nézte. – Semmi se marad állva… Nem lenne jobb, ha az egész várost kiürítenénk?
-Nem avatkozhatunk bele a történelem menetébe – mondta Kiraz.
-De hát nem éppen azt csináljuk?
-Igen. És nem. Nem változtathatjuk meg azt, ami megtörtént. Mármint, ami a születésünk előtt megtörtént. A történelem olyan lett, amilyen. És ebben az is benne van, hogy 25 nap múlva összedől a fél város, a maradék pedig leég. 250-300 ezer áldozat lesz.
-300 ezer? Nincs is itt ennyi ember…
-Majd lesz, mert rengetegen érkeznek a közeledő ünnepre.
-Ó, te jó ég! És tényleg nem szólhatunk nekik?
-Nem. A történelem szerint a városnak most kell pusztulnia. Ha az emberek a földrengés után egyszerűen csak visszajönnének, és visszaépítenének mindent, akkor lehet, hogy száz év múlva nem tudják a szaracénok elfoglalni. És akkor egészen másképpen alakulnak a Keresztes Háborúk, és talán a Bizánci Birodalom sem fog összeomlani.
-Hát jó.. tartom a számat.

***

-Megvan a gép? – kérdezte Kiraz.
-Meg. Zöldikék alapos munkát végezte. Itt van a szigeten, a nagy templom alatt. – válaszolta Zoltán.
-Ez jó! A legjobb helyen van!
-Már összeraktam a töltőt is. Ez már az új, ecetes módszer. A mobilomat már fel is töltötte.
-Ennek örülök! Sikerült már kiderítened, hogy mennyire van feltöltve?
-Nem sajnos. Pedig direkt minden jelet átvizsgálok, lerajzolok. De egyik sem változik… pedig kell lennie egy kijelzőnek! Mégse találom!
-Sebaj! Még van 20 napunk.
-Mennyit akarunk ugrani?
-600 évet szeretnék. Egy kicsit megpihennénk Konstantinápolyban. Te pedig találkozhatnál egy magyar királylánnyal! Így jó lenne, ha sikerülne alaposan feltölteni a gépet!
-Ó! Ez nagyon izgalmasan hangzik! De az a baj, hogy tényleg nem tudom, mennyi energia van benne… De úgy számolom, hogyha teljesen lemerült, akkor is bő 700-800 évvel fel tudjuk tölteni.
-Rendben. Ennek elégnek kell lennie!

***

-Akkor? Ma lesz a nagy nap? – kérdezte Zoltán.
-Igen. Rémes belegondolni… – válaszolta Kiraz. – Ugyan olyan átlagos nap. Mégis… 3 óra múlva minden meg fog változni..
-Mindenki teljesítette a feladatot?
-Igen. Az egyik csapat tegnap indult Konstantinápoly irányába. Ők viszik azokat a dolgokat, amelyek később még értékesek lehetnek. Míg a másik csapat élelmiszert, takarókat vásárolt. Ők csak 100 km-et mennek. A császár amint értesül a katasztrófáról, azonnal a város segítségére siet. Jól fog jönni, hogy egy csapat már felkészülten várja. És a mi titkos társaságunknak is jól fog jönni, hogy a császárt szolgálhatták.
-Ezt jól kitaláltad! Na gyerünk! Indítsuk be a gépet!

***

-Oké. Megvan minden? Indulhatunk? – kérdezte Zoltán.
-Igen. Én készen állok! – válaszolta Kiraz.
-Akkor kapaszkodj! Indítom!
-Oké! Én készen állok…. Mondom…készen állok…Mehet!
-Én pedig megnyomtam a gombot.. Ott, amit régebben lábbal rugdostunk. Sőt! Már bele is rúgtam! De sehol egy villám!
-Jól állítottad be? 600 év, 600 km észak, 600 km nyugat. Lehet, hogy túl sok a hatos?
-Badarság… Inkább csak nincs elég energiánk.. Próbáld meg akkor a 200 évet, 170 km észak, 150 nyugat.
-Mi van ott?
-Kappadokya. Földalatti városok… Az a B terv. Ha valami balul sikerülne.. Mint mondjuk most.
-Egy pillanat. Megvan! Indítom!
-Oké…
-Semmi.. Nem értem!!
-Csak nyugalom. Még mindig több, mint 1 óránk van. És a templom kibírta. Csak az utána következő tűzvészben égett le… Próbáljunk meg csak 1 évet ugrani. De maradjon ez a város!
-Próbálom… Nem! Nem megy!
-Akkor legyen csak simán 20 km északra. A hegyek között biztonságban leszünk!
-Egy pillanat…. nyomom a gombot!
-Megint semmi..
-Ajaj! Akkor most mi legyen?
-Futás!!!

FOLYTATÁS

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Anatóliai időviharban – 19. rész – Mielőtt megremeg a föld és összedől minden, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


97
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    bir lokanta
    “a restaurant”
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések