Kalandok Isztambulban és Törökországban.

-Ez már az? – kérdezte Zoltán.
-Igen. – válaszolta Kiraz – Üdv az Oszmán korban!
-Ez már döfi!
-Úgy érzem, mintha hazaértem volna! El kell mennem egy hamamba!
-Egy miben??
-Egy török fürdőbe. Ahol jó alaposan megmosnak, kitisztítják a hajamat, masszíroznak, kényeztetnek, meg ilyenek… Este találkozunk!
-Öööö… Hát jó… És én mit csinálok addig?
-Nem tudom.. Menj el a Fedett Bazárba, és vegyél csengettyűs papucsot! De ne hagyd, hogy valaki egy szőnyeget is rád tukmáljon!

***

-Na, milyen volt? – kérdezte Zoltán később, amikor összefutottak egy boszporusz-parti kifőzdében.
-Isteni volt! – lelkendezik Kiraz – És az, hogy utána itt ülök a szülővárosomban…a Boszporusz partján, és dolmát tudok enni! Mintha ezer éve erre vártam voltam! Mi lehetne még ennél is jobb!?
-Hát…ööö..lenne tippem..
-Meg ne próbáld! És neked? Hogy ment?
-Nos… Gondoltam, tényleg megpróbálkozhatnék a bazárral. Nem hittem, hogy az ilyen régi, és ebben a korban is megtalálom majd. De már a bizánciaknak is ott volt a piacuk. Gondoltam, egy próbát megér.. És tényleg ott a Fedett Bazár, ahol a jövőben is lesz! Kicsit más… na jó, nagyon más.. Csomó olyan dolgot árulnak, amit később nem.
-A jövőben ez már csak turistalátványosság lesz. Egy játék. Ma viszont az emberek ott szerzik be a mindennapi szükségletüket. Találtál valami érdekeset?
-Igen. Gondoltam, a fapapucs tényleg vicces lenne, így azt kerestem. De aztán rám akaszkodott egy vázaárus. Először próbáltam kicselezni, aztán arra gondoltam, hogy miért is ne? Már minden korból van egy vázám. Most is vehetnék egyet. De aztán jó drága volt.. Nekem meg csak birodalmi pénzem van.. Ráadásul egy kukkot sem értek abból, amit mondanak. Ők meg abból, amit én karattyolok. Úgyhogy ezzel jól elvoltunk pár órát. Már a fél bazár velem foglalkozott! Aztán végül csak lett egy vázám. Papucsot is találtam. Meg egy érdekes régi könyvet. De viszont hiába próbálkoztam, mégis egy szőnyeggel lettem gazdagabb. Már az is nagy szó, hogy nem kettőt sóztak rám! És amilyen drága volt, remélem, tud repülni!
-Ezek szerint a bazár mégse változik olyan sokat a következő 500 évben!
-Az lehet.. de az elmúlt.. évszázadokban sok minden megváltozott. Ez már mondanod sem kell. A saját bőrömön tapasztaltam. Minden templom más, minden ember más, még a nyelv is más. És még egy rendes bort sem találtam!
-Nos igen. Ez a rész tényleg megváltozott..
-Mennyit jöttünk előre?
-434 évet. Most 1552 van.
-Ó! 1552! Az akkor már a mohácsi csata után van! Akkor Magyarország már elveszett… Na most kellene az a jó bor! Meg egyébként is eléggé nyomasztó, hogy a Bizánci Birodalom nincs többé. Úgy érzem, ez az egész időutazásdi tiszta depresszió. Először a hettiták… most meg Bizánc. Minden barátunkat elveszítettük. Még Piroskát is, pedig ő igazán jó fej volt.
-Hát igen… Nem könnyű a történelem… Viszont most zajlik az én népem aranykora.
-Igen? Hmm.. tudod, hogy a történelmi ismereteim eléggé hiányosak.. Ez az 1552 is roppantul ismerős, de nem tudom honnan…Ki most a szultán?
-Szulejmán, a törvényhozó. Ő az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hatású uralkodója.
-Szulejmán? Otthon éppen róla ment egy tv-sorozat!
-Haha! Most megnézhetnénk, hogy mennyire követi a valós történelmet! Persze nem valószínű, hogy a sorozat bármely személyével a valóságban is találkozni tudnánk. Szulejmán egyébként is hódító hadjáraton van. Éppen Magyarországon.
-Ó. És nem tudod véletlenül, melyik területen? Hátha valamelyik ismerősöm őse éppen arrafelé lakik.. Talán tudnék küldeni neki üzenetet…
-Ha jól emlékszem, akkor éppen észak felé tart. A célja, hogy kettévágja az országot, így Erdélyt elvágják a Habsburgoktól.
-Hát az nem fog sikerülni! Eszembe jutott, miért volt az 1552 olyan ismerős! Otthon minden gyerek olvasta Eger ostromának a történetét, amikor a magyarok megállítják a törököket! És mi pont abban az évben vagyunk! Máris jobb kedvem lett. Tényleg nem tudod, hol lehet rendes bort kapni?
-Majd körbenézünk a túlparton, Kadıköyben.
-Jó ötlet, köszi!
-Egyébként pont erről akartam beszélni veled. Mint látod, éppen háborúban állunk. Mármint nem mi, hanem az országaink. Később már nem lesz különösebben ritkaság, ha egy magyart látnak Isztambulban. De most azért jó lenne nem feltűnést kelteni. Ne feledd, itt már lehetnek olyanok, akik tudnak magyarul! A kedvenc elszólásodat próbáld mellőzni!
-Hát jó. Vigyázni fogok! Közben elmeséled, mi történt az elmúlt évszázadokban?
-Az hosszú történet. Menjünk át most Kadıköybe! Ott nyugodtabban tudunk beszélgetni!

***

-Nos – kezdett bele Kiraz – Ahogy már megszokhattad, mindig a gyökerekig kell visszamenni. A döntő fordulat 1071-ben, a manzikerti csatában történt. Erről már beszéltünk, hogy itt lényegében a birodalom sérthetetlenség illúziója oszlott szét. Eddig is voltak vesztett csaták, de most látszott az, hogy Bizánc tényleg nem tudja már megvédeni magát. Olyan volt, mint egy szikla. Európában, Észak-Afrikában, de még a Közel-Keleten, Ázsiában is rengeteg dolog változott. Az eltelt ezer év alatt csak a Bizánci Birodalom volt stabil. Ott volt mindig, és úgy gondolták, ott is lesz mindig.
-De kiderült, hogy ez a szikla.. hát.. igencsak lukacsos. – jegyezte meg Zoltán.
-Valami olyasmi. Fontos, hogy nemcsak a birodalom ellenségei látták így, hanem az úgynevezett szövetségesek is: Európa. Korábban Bizánc volt a nagy öreg. A többiek meg a fiatalok. Komoly vita volt a frankokkal, hogy ők is magukat birodalomnak, meg császárnak hívták. Hiszen a birodalom és a császár csak és kizárólag Bizánc lehetett. Hasonlóan a kereszténységgel. Majd hirtelen kiderült, hogy legyengült, nincs benne erő. Éppen ezért indultak a keresztes hadjáratok, mert látták, hogy Bizánc nem tudja Jeruzsálemet megvédeni, sem pedig visszafoglalni. Ráadásul a keresztesek legtöbbször kalandorok voltak, akik nem tisztelték a birodalom múltját. Lelkifurdalás nélkül foglaltak birodalmi területeket is. Majd velük együtt a nagyok is, Genova, Velence és mások is egyre többet és többet foglaltak el a birodalomtól. A Földközi-tenger és Anatólia partvidéke tele lett kisebb királyságokkal, lovagrendekkel, kereskedő városokkal.
-És a belső területek? Bizánc fő erőssége?
-Azt pedig a szeldzsukok foglalták el. Ő viszont elég lazán kezelték azt a területet. A központjuktól messze volt, így ott is mindenki olyan királyságot, pontosabban szultánságot hozott létre, amilyet csak akart. Volt, akinek nagyobbat sikerült, volt, akinek kisebbet. Meg olyanok is, akik hamar elbuktak, de ugye rájuk nem emlékszik a történelem.. És persze ezek időnként egymással harcoltak, máskor egymással szövetkeztek.
-Tehát visszakerültünk az ősállapotban…
-Nos… igen… Egyik ilyen kis szultánság vezetője volt Oszmán, akit a birodalom alapítójának tartunk. Ő nagyon jó harcos volt. És szerencséjére mindjárt ott volt a közelében a Bizánci Birodalom, ahonnan gazdag zsákmánnyal térhetett mindig haza. Ez pedig tetszett a szomszédos török törzseknek, akik nagy ezért nagy számban csatlakoztak hozzá. Jó gyorsan nőtt a serege, amivel még sikeresebb zsákmányszerző hadjáratokat indíthattak. Ez pedig még több harcost vonzott. De persze a fosztogatásból nem lehetett volna egy birodalmat felépíteni. A fia, Orhán miután elfoglalta Bursát, azt megette székhelyéül. Ez már ízig-vérig bizánci város volt. Orhán átvette a bizánci szokásokat, és bizánci stílusú államot kezdett szervezni. A szilárt állammal, központosított közigazgatással már sikeresen tudott mind a bizánciak ellen, mind a többi anatóliai törzs ellen harcolni. A törökök gyorsan terjeszkedtek. Nemsokára már az Európai oldal nagy részét is elfoglalták Bizánctól. Anatóliának pedig a felét meghódították. Úgy tűnt, hogy minden jól ment.
-A mondatodból azt veszem ki, hogy valami közbejött..
-A történelem néha vicces dolgokat tesz… A veszély 3000 km-ről, keletről érkezett. A magát Dzsingisz Kán örökösének valló Timur Lenk érkezett, aki megküzdött, és le is győzte a törököket. A szultánt pedig kalitkába tette, és magával vitte.
-Jó sokat utazott azért, hogy hazavigyen egy szultánt… Persze otthon mutogathatta az ismerősinek, de hát akkor is… 3000 km…
-A történet ennél azért bonyolultabb. Természetesen nem azért jött, hogy egy szultánt vegyen magának. A törökök nagyon gyorsan erősödtek, és egyre több területet foglaltak el. Már a Dunáig jutottak, amikor az európaiak az összefogás mellett döntöttek. A bulgáriai Nikápoly mellett 1396-ban került sor a döntő ütközetre. A bizánciak mellett ott voltak a magyarok, a bolgárok, a németek, a csehek, a lengyelek, de még a franciák, angolok és a skótok is. És még több hercegség, lovagrend. Európa színe-java az egy szem törökkel szemben.
-Hú! Jó sokan voltak!
-Igen. 14 csapatból állt a szövetség. A feljegyzések tele vannak ellentmondásokkal, de úgy tűnik, hogy pont ez a vegyes összetétel volt a végzetük. Egyszerűen nem tudtak megegyezni, milyen közös stratégiát alakítsanak ki. Ezért mindenki ment a saját feje után. Szemben velük a törökök egységesek, és jól szervezettek voltak. Így végül a csata a szövetségesek vereségével végződött. A bizánci császár, II. Manuél elkeseredetten látta, hogy még egy ekkora szövetség sem tudja a törököket megverni. Más remény híján Timurt kérte, hogy segítsen. Eddigre a törökök, Bajazit szultán vezetésével már az Eufrátesz túlsó oldalát kezdték meghódítani. Ez azért már Timurt is elkezdte zavarni. Nemsokára összecsapott a törökökkel, az eredményt pedig már ismered. Timur feldúlta Anatóliát köztük a törökök fővárosát is.
-Ez azért kellemetlen lehetett az Oszmán Birodalomnak.
-Nagyon kellemetlen volt. Majdnem a birodalom végét jelentette. Bajazit örökösei között polgárháború robbant ki. A győztes I. Mehmed lett. Tanulva a hibákból, a teljes arisztokráciát lecserélte. Ezzel elérte azt, hogy elszakadjanak az egyre erősödő bizánci befolyástól.
-Akkor most jön a Happy End!
-Hát… igen… Végül is a törökök 50 év múlva elfoglalják Isztambult, legyőzik a magyarokat és már Bécs kapuját döngetik. Egy kis Anatóliai törzs, ami 300 év alatt majdnem a régi Bizánci Birodalom teljes területét tudhatják maguknak.
-Azt mondtad, hogy Szulejmán a szultán, és most zajlik az aranykor.
-Igen. Az az igazság, hogy pont ezért is akartam, hogy álljunk meg. Szulejmán ügyes uralkodó. A leglátványosabb az a hatalmas terület, amit meghódított. Folyamatosan 4 fronton harcolt: Észak-Afrikában, Perzsiában, Magyarországon, de még a Mediterrán feletti tengeri uralmat is megszerezte. Nem mellékesen szövetségbe lépett a franciákkal.
-A franciákkal?
-Miért is ne? A franciák nagy ellensége a Habsburgok voltak. Jól jött egy szövetséges, aki a másik irányból folyamatosan zaklatja. A francia szövetség része volt az is, hogy Bécset megtámadják. A Magyarország csak… hát útban volt.
-Soha többet nem eszek csigát… nem eddig megtettem volna… de ezek után biztosan nem
De a hódítások mellett a birodalmat is rendbe tette. Azért is hívjuk Törvényhozónak, azaz Kanunî-nak. Ha gondolod, felsorolom neked az összes törtvényt, amit ő alkotott…
-Áh, annyira ne menjünk bele a részletekbe!
-Miért is ne? Van időnk..
-Na jó. Meghallgatom, de majd holnap. Ez az első napunk itt.
-Rendben. De azért elmondom, hogy Szulejmán nagyon ragaszkodott ahhoz, hogy minden a törvények szerint menjen. Elég rendesen visszaszorította a korrupciót. Csakhogy pont ezt használták fel ellene. Rávették, hogy a törvények betartásával a saját fiát végeztesse ki. Aki egyébként ártatlan volt.
-Hú! Ez azért durva.
-Várj! Lesz ez még durvább! Mindezt nem más, mint a legkedvesebb felesége, Hürrem rendezte meg. Mégpedig azért, hogy ezzel biztosítsa a saját fiai örökségét.
-Na jó. Ez már tényleg elég vad.
-Otthon nem nézted a sorozatot, ugye?
-Nem igazán…
-Pedig annyiban hiteles, hogy a Háremben tényleg történtek vad dolgok. Végül is egy csapat nő van összezárva, hogy egyetlen férfiért vetélkedjenek.
-Hát jó. Megjegyzem, hogy ajánlott a Háremet messze elkerülnöm. Egyébként sem hiszem, hogy beengednének oda..
-Még a közelébe sem! No de vissza Szulejmánra! Tehát rendbetette a törvényeket. Ami azért is jó volt, mert egy része Bizánctól származott, ami igencsak elavult volt. Egy másik része viszont a Közel-Keletről. Az meg még inkább elavult. Ezen kívül támogatta a tudósokat, költőket. Az ő korában élt a híres Sinan mester is, aki az Oszmán Birodalom legszebb épületeit tervezte. De ezek nagy része ugye majd csak később készülnek el. Kicsit fura is Isztambult úgy látni, hogy hiányoznak belőle a kedvenceim…. Remélem, összefutunk a híres építészmesterrel!
-Nos tehát… Akkor Szulejmán korában vagyunk, aki éppen Magyarországon kirándulgat. Közben pedig itt az aranykor, ahol kedvedre nézelődhetsz. Végre török lehetsz a törökök között!
-Igen. Így van.
-Már csak a szokásos kérdés van vissza: Hol a pokolban lehet a gép?
-Na igen. Ez most nehéz lesz, mert nem számíthatunk a zöld sapkás barátainkra…
-A francba! Ez az Ióannész mindenbe jól belekavart.
-Zoltán! – szólt Kiraz mérgesen – Mondtam, hogy vigyázz, mit beszélsz!
-De miért? Mi történt?
-Hát.. Az a bajszos turbános úriember, aki hirtelen úgy elkezdett kiabálni, azt mondja, hogy talált egy magyar kémet. Éppen a városőrséget hívja.
-Ajaj.. El tudunk futni?
-Aligha hiszem…
-Haj, már megint börtön… Ez kezd a szokásunkká válni….
-Örülj, ha börtönbe kerülsz! Lehet, hogy csak simán lefejeznek!
-Ez nem hangzik túl jól. De egy olyan szép lányt, mint te, csak nem fognak lefejezni. Ugye?
-Kösz. De ugye tudod, hova kerülnek az elfogott szép lányok?
-Ugye nem?
-De, de…
-A francba! Ezt jól elszúrtam!

FOLYTATÁS

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 1.0/10 (1 vote cast)
Anatóliai időviharban – 29. rész – Isztambul 1552, 1.0 out of 10 based on 1 rating
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


117
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    salι
    “tuesday”
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek