Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Kiraz és Zoltán kalandjai több, mint fél évig tartották izgalomban a blogot. Bár valószínűleg én aludtam a legkevesebbet miatta.

A teljes történet bő 7000 évet foglalt össze. Elsődleges forrás a Wikipédia volt. Leginkább azért, mert egy kupacban van minden információ. De azért elég sokszor ki kellett kukkantani máshova is az ismeretanyag bővítésére.

Egészen érdekes oldalakat sikerült találni. Ezeket összegyűjtöttem ide, hátha másnak is hasznosak lesznek. De még ha nem is.. akkor is érdekesek. 🙂

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az volt, hogy mennyi idő alatt lehetett eljutni A pontból B pontba. Mert jó, van a Google-ban gyalogos térkép (és kijavították az ússza át az óceán hibát is), de ez végül is csak a távot elosztja az átlagos gyaloglási tempóval. Nem vesz figyelembe olyasmit, hogy az ember esetleg aludni is akar, vagy nem menet közben szeretne enni. Így nála a 24 órás gyalogutat simán 3 napnak is lehet számolni.

Bizonyára vannak túra-útvonal számítók, amelyek pedig legalább a terepviszonyokat figyelembe veszik. De velük meg nem lehet egy olyat távot kiszámoltatni, mint mondjuk Budapest és Bécs. Ha valaki mégis tud ilyet, akkor léci írjon!

Viszont szerencsére találtam egy kifejezetten a római időszakra vonatkozó útvonal számláló-tervező programot. Ebben a korbeli utakat figyelembe véve kérhetünk számításokat. És hogy a korhű hangulat kedvéért még latinul is van, korabeli helységnevekkel, római számokkal. Ezt a programot Omnes Viae-nek hívják.

Az ő számítása szerint a Budapest-Bécs, akarom mondani Aquincum-Vindobona táv CLIX (azaz 159) mille passus (római mérföld). Ezt pedig a korabeli eszközökkel XI dies (azaz 11 nap) alatt lehetett megtenni.
Egy római mérföld 1481 m. Így a teljes táv 235 km

Ezzel szemben a Google térkép szerint a táv 245 km, amit bár simán 50 óra alatt legyalogolhat. Ha közben nem kell megállnia egyetlen bokor előtt sem.
De mondjuk tételezzük fel, hogy akarunk aludni is, pihenni, és nem valami ókori McDonnald’s-ban szeretnénk enni, akkor napi 10-12 órát tudunk gyalogolni. Ebben az esetben akkor 5 nap alatt Bécsben lehetünk.
Amennyiben viszont úgy számolunk, hogy naponta 20 km-t gyalogolni bőven elég, akkor már sokkal közelebb vagyunk a 11 naphoz.

A különbség eléggé jelentős. Távban kevésbé. A Google van olyan rendes, és nem küld fel az autópályára sétálni, pedig a mai autópályák gyakran a régebbi római utak helyén épültek.
Az időbeli különbség már sokkal nagyobb. De én úgy gondolom, hogy a program alkotói nálam sokkal alaposabban utánajártak a kérdésnek. Mégis, milyen gyorsan, és naponta mekkora távot tehettek meg az utazók 2000 éve.

Mivel a közlekedés jelentősen csak az elmúlt 200 évben változott, így ez a térkép és számítás nemcsak a római korra alkalmazható jól, hanem az összes többire.

De sajnos van egy nagy hibája. Minden jel szerint csak azok az utak vannak rajta bejelölve, amelyek pontosan ismertem. Mint pl. a Szombathely-Sopron-Bécs borostyánkőút. Holott Szombathely és Budapest között semmilyen út nincsen. E szerint akkor ha valaki Olaszország felől érkezett Budapestre, akkor először Bécsbe kellett mennie, és onnan tudott a Duna mentén tovább haladni. Ezt így kevésbé tudom elképzelni (bár semmit sem tudok az akkori dunai hajózásról. Lehet, hogy tényleg egyszerűbb volt Bécsben hajóra szállni). E mellett Budapestről Komáromba is egy nagy Z alakban lehet eljutni. Először Bicskére, majd onnan északnak Dorogig, és csak onnan megyünk tovább Komáromba.

Anatólia belsején ennél sokkal nagyobb kavarások is vannak. Ankara-Konya-Kayseri háromszögben úgy mennek az utak, mintha csak Pistike rajzolta volna, miután kialvatlanul ébredt az oviban. Teljesen érthetetlen, ez hogy sikerült. Hiszen pont a római úthálózatokról maradt fent egy nagyon jó térkép, a Tabula Peutingeriana. És a jelek szerint a program készítői használták is ezt a forrást.

A másik hiányosság a hajózás. Én arra is kíváncsi lettem volna, hogy hajóval mennyi idő alatt lehetett eljutni Isztambulból Izmirbe. Vagy Rómába.

A Stanford Egyetemen ennél sokkal mélyebben belementek a témába, és megalkották az Orbis nevű programot. Itt nemcsak hogy már a hajókkal is számolhatunk, de különféle lehetőségeket is beállíthatunk. Ilyeneket, mint pl. az évszak. Vagy, hasonlóan az autós navigációhoz, az úgy gyors, olcsó, vagy rövid legyen.

További érdekesség, hogy azt is megadhatjuk, hogy a háromféle terepen – út, folyó, tenger – milyen közlekedési technikát használunk: gyaloglás, ökrös szekér, ló, gyorskocsi, menetelő katonák, stb…

A nagy hátrány, hogy itt már pontosan ismerni kell a város ókori római nevét.

Ez a program alapján egy Budapest-Bécs táv (239 km) a következőképpen néz ki:

  • nyáron, gyalogosan (30 km/nap): 8 nap
  • nyáron, ökrös szekérrel (12 km/nap): 15,5 nap
  • nyáron, lóval (56 km/nap): 4,3 nap
  • nyáron katonai menettel (60 km/nap): 4 nap
  • télen, gyalogosan: 8 nap. Tehát itt az évszak nem számított sokat.
  • nyáron hajóval Budapestről Bécsbe: 5 nap
  • nyáron hajóval Bécsből Budapestre: 2,3 nap

Hasonló számítások Anatóliában. Legyen a két rivális város: Konstantinápoly és Antioch!

  • Hajóval (1862 km): 18,9 nap
  • Gyalog (1103 km): 37,8 nap
  • Ökrös szekérrel: 94,4 nap
  • Lóval: 20,3 nap
  • Katonai menettel: 19 nap

Ugyan ez a táv ma autóval 12 óra, míg repülővel másfél óra.

Mindkét térképpel jobban beleláthatunk a rómaiak mindennapi életébe. Jobban átláthatjuk, mit is jelentett az átugrunk Bécsbe. De még inkább segít megérteni, hogy mennyire érezhették a hettiták közelinek az egyiptomiakat vagy az asszírokat.

Nem igazán… Mindkét szomszédos birodalomhoz legalább 40 napot kellett utazni. Mégis szorosan összefügg a történelmük.

Ezeket az összefüggéseket nem könnyű megtalálni. Ehhez fél Európa történelmét kellene alaposan végigolvasni. Ebben sok segítséget adott Timemaps.com oldal.

Itt térképeken láthatjuk az adott régiót különböző időszakokban. Egyik-másik régió több időszakra van felbontva. Mások kevesebbre. Anatólia történelmét már időszámításunk előtt 2500-tól lehet követni.

Nagyon jól látszódik, miként változott meg minden néhány évszázad alatt. Ezzel a novellával is leginkább ezt szerettem volna bemutatni.

A Timemaps oldal tényleg nagy segítség, hogy lássuk az összefüggéseket. Meg egyáltalán azt lássuk, mely korszakokban kikre kell figyelni, melyik országot, birodalmat kell alaposabban tanulmányozni.

De abban is nagy segítséget nyújt, hogy megnézzük, mi történt a Perzsa Birodalom másik végén, vagy Itáliában, mielőtt Nagy Sándor útnak indult volna.

A Római (és a Bizánci) Birodalomról annyi hasznos írást találni, amiből simán fel lehetne építeni a Colosseumot. Ezek között az ember az élete végéig bolyonghat.

Viszont találtam két olyan írást, ami érdekes, és ajánlom mindenkinek. Még ha a témában nem is érdeklődnek.

Egyik a Római Birodalom gazdaságát elemzi. De csak könnyedén, jól érthetően.

Itt találtam ezt a térképet is, mely segített jobban átlátni, milyen termékek is lehettek az ókori Anatóliában.

Ezzel együtt egy érdekes kutatási terület kezd kialakulni. A Grönlandon, majd a Alpokban vett jégminták szennyeződését vizsgálják. A jégmintákban jól visszavezethető, hogy milyen volt a légkör összetétele az adott időszakban. Ebből pedig egyenesen következtetni lehet az Európában bányászott ezüst mennyiségére. Innen lehet tovább menni a gazdaság fellendülésére, csökkenésére de akár háborúkra és járványokra is.

És végezetül egy olyan térkép már a középkort mutatja. Pontosabban a 11-12 század kereskedelmi útjait. Ez az az időszak, amikor a Magyar Királyság megszilárdul. László király lánya, Piroska történetei is ebben az időszakban játszódnak. Nagyon érdekes, hogy milyen utakon lehetett eljutni Kínába, vagy akár Közép-Afrikába. Magyarországon ebben a korban a fő kereskedelmi út a Duna volt.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


120
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    saat kaç?
    “what time is it?”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek