Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Nem olyan rég előkerült egy hír, hogy előkerült egy ókori hajó. A hír az internetről került elő, a hajó pedig.. a tengerből.. Mégpedig Törökország déli párjainál.

A hajó valamikor az időszámítás előtti 1600-as években süllyedt el. Ezzel pedig ő lett a legrégebbi olyan hajó, amit meg is találtak. (Ez vigasztalható lehet azoknak, akik évek óta nem találják a zoknijuknak a párját.. ez a hajó is meglett egy idő után!).

A hajó 14 m hosszú volt. És ami leginkább érdekes, hogy kb. 1,5 tonnányi réztömböt találtak rajta.

A hír eléggé rövid volt. Így érdemes egy kicsit jobban körbejárni.

Zoltán és Kiraz kalandjait olvasók már tudhatják, hogy nem véletlenül hívták ezt a korszakot bronzkornak (kb. i.e. 3500 – i. e. 1200). Egész civilizációk keletkezése és bukása köthető ehhez ötvözethez. De még a kereskedelem, és így az írás, matematika fejlődése is nagyrészt ennek köszönhető.

De miért?

A bronz kb. 85-90% rézből, és kb. 10-15% ónból áll. Plusz egyéb adalékok is kerülhetnek bele, mint ólom, cink, arzén, stb..

A bronz egy rendkívül jó anyag! Erős. Jól önthető, alacsony hőfokon is jól megmunkálható. Az alakját nagyon jól tartja. Ellenáll a kopásnak az időnek, a tengervíznek de még a szerves savaknak is. És még nagyon jól lehet benne főzni! Szinte minden tulajdonságában jobb a vasnál.

A vas igazándiból nem egy jó anyag. Könnyen törik, könnyen tönkremegy. Csakhogy a földkéreg ötödik leggyakoribb eleme. A bronz viszont így ebben a formában egyáltalán nem megtalálható. Azt össze kellett rakni rézből és ónból. És ez a kettő együtt nemhogy nem található meg, de inkább több száz km választja el őket egymástól (Kérdés, hogy akkor ki jött rá, hogy ez a két anyag összekeverve és megsütve milyen jó!?).

Az ókor legfontosabb rézbányái Cipruson voltak. Olyannyira, hogy a fém (cuprum, copper, cobre, купрум stb.) és a sziget neve (Cyprus, Κύπρος, Kıbrıs) is szorosan összefügg. Valószínűleg a görög Küprosz, vagy az akkád kapturrūm szóból ered. A nemrég talált hajó is valószínűleg Ciprusból vitte a rezet Anatóliába.

Ciprus ennek a réznek köszönheti, hogy nem egy békés halászfalukból álló szigetként tengette az évszázadokat. A bányák újabb népességeket vonzottak, felvirágozták a kereskedelmet, meg jöttek a királyok, rossz királyok, jó katonák, rossz katonák. De voltak ott Sándorok, meg Cézárok is, de még Richárdok is. Nem is beszélve az Alikról meg a Musztafákról.

Sok más helyen is voltak rézbányák, csak ott nem, ahol ónt is lehetett találni. Ez utóbbi a magmás környezetet szereti. Őt leginkább a Kaukázus vidékén bányászták. A két fémet egy olyan nép hozta össze, amelyik mindkettőből hiányt szenvedett: az asszírok.

Az asszírok az i.e. 2. évezredben kezdtek birodalmat építeni. De ez inkább nevezhető befolyási övezetnek. Hasonlóan, mint később a főniaciniak, görögök, velenceiek, genovaiak vagy az angolok, kereskedelmi kolóniákat építettek ki. Sok ókori város alapjait ők tették le.

Központi országuk a mai Irak északi területén található. Itt sok minden más nem található. Víz viszont van bőven. Olyannyira, hogy még a közelmúltban is úszó házakban laktak itt az emberek. Tisztára, mint Velence.

1974 – Észak-Irak, Nasiriya közelében – Fénykép: Nik Wheeler/CORBIS

Ez a hely pedig nagyon jó volt mezőgazdaságnak. Bányászatnak annál kevésbé. Így az itt élő emberek elkezdtek kereskedni.

Először még csak az élelmiszert (amiből nekik bőséges többletük volt) vitték távolabbi régiókba. Majd pedig egy olyan komoly kereskedelmi hálózatot hoztak létre, ami Ciprust összekötötte a Kaukázussal (légvonalban 1000 km). És így máris lehetett bronzot, bronz eszközöket és bronz fegyvereket készíteni.

Nagy szerencséjük volt azzal is, hogy a kereskedelmi útvonalaik mentén még nem alakultak ki az igazi királyságok. Amint létrejöttek az első királyságok, birodalmak, mindjárt átvették a kereskedelem feletti uralmukat is. Így az asszír hálózat idővel összeomlott (kb. i.e. 18. század közepe – tehát kb. 200 éven keresztül létezett).

Anatóliai kereskedelmi utak
Forrás: ROAF, Michael: A MEZOPOTÁMIAI VILÁG ATLASZA, Helikon, 1996. ISBN  963-208-507-8
Anatóliai kereskedelmi utak
Forrás: ROAF, Michael: A MEZOPOTÁMIAI VILÁG ATLASZA, Helikon, 1996. ISBN  963-208-507-8

Eddigre Anatólia közepén kialakult egy város: Hattuszasz, a későbbi Hettita Birodalom központja. A kereskedelmi hálózat megszűnésével döbbenten tapasztalták, hogy valójában nincs semmijük, amiből meg lehetne élni. Se réz, se ón, se ezüst, arany meg… az pláne nem volt.. Helyette bőségesen találtak vasat. És bár a vaskard nem volt annyira jó, mint a bronz kard. De kard volt, és olcsó. Így ők lettek az elsők, akik átléptek a vaskorba. Majd pedig egy ezer éves birodalmat építettek.

A történelmi áttekintés után nézzük meg, mit is jelentett az 1,5 tonna réz!

Ha azt vesszük, hogy a bronz 85%-ban tartalmaz rezet akkor ennek a hajónak a rakományából nagyjából 1,75 tonna bronzot lehetett volna előállítani. Vajon mire volt elég ennyi bronz?

Sajnos kardok esetében legtöbbször méretről szoktak írni. Holott egy ilyennel kaszabolni azért fárasztó volt. Mégis alig találni olyan leírást, amiben a tömeg is szerepelne… De azt sikerült kihalászni, hogy egy római gladius (rövid kard) kb. 0,7-1 kg tömegű lehetett. Egy replika boltban pedig egy spártai kardot találhatunk, ami 1,4 kg. Míg egy hosszúkard akár 2 kg is lehetett. Bár ezt akkoriban inkább csak a királyok használták, és ők is inkább ijesztegetésnek. Inkább a 13. század után, a középkorban jellemzőek.

Úgy gondolom, hogy nyugodtan számolhatunk 1 kard = 1 kg-val. Ebben az esetben az elsüllyedt hajó rakományából kb. 1750 kardot lehetett volna készíteni. De akkor nem tudjuk miben az ebédet megfőzni.

Mert nemcsak kardot, hanem pajzsot, páncélt és edényeket, használatai tárgyakat is bronzból készítettek.

A pajzsok inkább fából készültek, amelyikre bronz lemezt tettek. A keret is bronzból volt, így támadásra is lehetett használni. Egy görög nehézfegyverzetű hoplita harcos pajzsa akár 8 kg is lehetett. Ebből a bronz talán 2-3 kg volt (akinek pontosabb tippje van, szóljon!)

Egy hoplita vértje pedig akár 32 kg is lehetett! Persze nem az egész állt bronzból. A kemény fémen az ütés kemény marad. Ezért belül alaposan kibélelték. De azért itt már komolyabb mennyiségű bronz került felhasználásra… Talán 10 kg….

Görög (athéni) nehézfegyverzetű gyalogos katona, a hoplita.
Forrás: Wikipédia
Görög (athéni) nehézfegyverzetű gyalogos katona, a hoplita.
Forrás: Wikipédia

Egy hoplita fegyverzete meglehetősen drága volt. Ráadásul a katonáknak saját maguknak kellett megvásárolniuk. Így ezt csak a felsőbb osztályok engedhették meg maguknak.
Nem is volt jó ötlet a csatában eldobálni, ami egyébként is a gyávaság jele volt.

Tehát nagyjából összeállt!
-Ha csak kardot akarunk adni a katonának, akkor ebből az elsüllyedt hajónak a rakományából kb. 1750 embert küldhetünk harcba (ennyi ember úszta meg a sorozást a viharnak köszönhetően).
-Ha már pajzsot is akarunk adni, akkor 1 katona 4 kg bronzot igényel. A hajórakománnyal 440 ember lehet harcképes.
-Teljes felszerelés esetén (az én tippem szerint 14 kg bronz kell összesen) már csak 125 katonánk lesz. De természetesen ők sokkal erősebbek lesznek, mint az az 1750, akinél csak kard van.
-Vagy pedig készíthetünk 7000 darab bronz boros poharat, és akkor mindenki boldog lesz (persze csak ha teletöltjük).

Ajánlott irodalom (magamnak is felírtam): A bronzkori fémművesség kezdetei az i.e. 4. évezredben

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Az elsüllyedt ókori hajó, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    otuz
    “30”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések