Kalandok Isztambulban és Törökországban.

A könyvek.

Számomra a könyvek egy kikapcsolódási forma. Amik elröpítenek egy távolra ebből a világból. E miatt általában olyat keresek, ami minél kevésbé hasonlít a valóságra. Vagy legalább legyen kellően vicces. Legjobb ennek a kettőnek a keveréke.

Azzal, hogy a könyveket kikapcsolódási formának tekintem, az jár, hogy leginkább magyarul szeretem olvasni őket. Ha más nyelven teszem, kicsit úgy érzem, hogy ez már munka, feladat, stb…

Ezzel viszont el is jutottunk az alapvető problémához.

Egy könyvet elkészíteni nem olcsó mulatság. Így leginkább akkor éri meg, ha minél több ember lesz aki elolvassa. Vagyis minél több a vevő.

A magyar nyelvet kb. 13 millióan beszélik. Ez összehasonlítva az ismertebb nagy nyelvekkel nem tűnik soknak (*), ami sajnos a könyvnyomtatásnál erősen megjelenik. Főleg a kevésbé népszerű témáknál, íróknál találkozhatunk azzal, hogy nem éri meg a könyvet lefordítani, kinyomtatni, kiadni.

(*) Igazándiból a magyar nyelv nem is olyan kicsi, mint sokszor gondolunk rá. Leginkább az ismert nagy nyelvekkel hasonlítjuk össze, mint az angol, az orosz vagy a török. Ezekhez képest pedig tényleg kevésnek tűnhet a 13 millió.
Valójában viszont a világon 5-6 ezer nyelvet is beszélhetnek. Csak hát amit nem ismerünk, azzal nem nagyon lehet összehasonlítgatni.
Az angol Wikipédia szerint a magyar nyelv az 57. helyen áll a beszélt nyelvek listáján. Ez pedig nem olyan rossz.

Szerencsére még ennek ellenére egészen sok magyar könyvet találhatunk. És az e-könyvek is kezdenek elég jól felzárkózni. Ez különösen jó az olyan külföldi könyvmolyoknak, mint én vagyok.

Mindez köszönhető annak is, hogy a könyvolvasó országok listáján Magyarország igencsak előkelő helyen szerepel (9.). De erről később bővebben is lesz szó.

Mindez a nyelvi probléma a közeljövőben valószínűleg nagyon meg fog változni. Mégpedig az öntanulós mesterséges intelligencia (MI, angolul AI) révén.

Annak az időszaknak már vége, amikor még a Google a Boldogság Forrása (**) nevű helyet Nedves Hárpiának fordította, a Yahoo pedig a hullámvasútra (roller coaster) hajcsavaró pohárlétett írt.

(**) A Boldogság Forrása egy forrás egy olasz erdő közepén, amiből tényleg víz folyik. Nem pedig valami huncut hely.

Az MI ennél sokkal érdekesebben fog fordítani. Legalábbis ezt várják tőle. A szavankénti (esetleg mondatonkénti) fordítás helyett először megérti a teljes szöveget, és csak utána kezd neki a fordításnak.

Az egész technika különlegessége, hogy a program magától tanul. A kutatók ráküldték az MI-t az internetre, és pár nap alatt megtanulta az egyik európai nyelvet (vagy a spanyol volt, vagy a francia…).

Persze felvetődik a kérdés, hogy milyen magyar nyelvet fog a program megtanulni, ha belefut a magyar oldalakba, híroldalakba, pláne a hozzászólásokba! (mondjuk ebben a törökök sem állnak valami jól). Talán jobb lenne a program inkább szépirodalmi könyveken tréningezne…

Jelenlegi nehézség pont azzal van, hogy míg a népszerű angol nyelvű kiadványokat lefordítják magyarra, addig a kevésbé népszerűek elmaradnak. A magyar, vagy éppen a török pedig teljesen perem kerületnek számít. Nem sok esély van arra, hogy egy magyar könyvet törökül olvasson valaki, vagy fordítva.

Az én reményeim szerint ezen tudna majd segíteni az MI a közeljövőben.

Ettől még a hivatalos fordítóknak nem kell félniük (szerintem, meg remélem). Egy könyv bizonyára még sokáig értékesebb lesz, ha azt ember fordítja, nem pedig gép. Miközben pedig rengeteg könyv, még inkább dokumentum van, amit meg senkinek nincs ideje (vagy kedve) lefordítani.

Ha minden jól megy, akkor a közeljövőben akár az én blogomat is bárki olvashatja majd az anyanyelvén (nekem meg lesz egy csomó rajongóm Ugandából meg Brazíliából!! Ha ezt olvassátok, dobjatok egy kommentet!).
Mellesleg talán majd meg lehet kérni az MI-t, hogy javítsa is ki a helyesírási hibákat…

Addig is marad a hagyományos fordítás.

Török könyveket nem igazán lehet magyarul olvasni. 1-2 kivétellel. És ez szomorú, mert vannak nagyon jó könyvek. Vagy akár valamelyik történelmi esemény kapcsán is vannak érdekes könyvek. Jó lenne pl. a török hódoltság időszakáról olvasgatni a másik szemszögből.

Szerencsére azért a Szulejmán sorozat hatására néhány török író könyve magyarul is elérhető. De ezzel az erővel akkor már a Tiltott szerelem c. sorozat alapjául szolgáló könyvet is kiadhatták volna…

A másik irányba már jobban állunk. Köszönhetően talán annak is, hogy törökül többen beszélnek, mint magyarul. De annak is, hogy néhány lelkes fordító igazán lelkes. És fordít.

Tarik Demikran nagyon sok gyerekkönyvet fordított törökre, míg Kirişoğlu Judit Áginak és Elevan L. Etinek a Bogyó és Babóca sorozatok török megjelenését köszönhetjük.

Mindkettő (mindhármuk) könyve a Yapı Kredi bank kiadásában jelenik meg. Ráadásul a Bogyó és Babóca annyira népszerű, hogy a könyvesboltban a gyereksarok az ő képeikkel van díszítve.

Igen, jól láttátok. Ezeket a könyveket egy bank adja ki.

Ez elsőre furcsának tűnhet, de jobban belegondolva.. végül is, miért is ne? Mindig jó, ha egy kiadó mögött olyas valaki áll, akinek van pénze.

A Yapı Kredi Kültür (YKK néven lehet vele találkozni) nemcsak könyveket ad ki, de más kulturális eseményekben is részt vesz. Ilyet más bankok is szoktak. Pl. a Garanti Bankasi koncerteket szervez, míg az Akbank pedig inkább kiállításokat is gyerek programokat, filmeket támogat. De amivel leggyakrabban találkozunk, azok mégiscsak a könyvek. A főhadiszállásuk az İstiklâl Caddesi közepén van. 2017-ben újították fel a boltjukat, ami most így igazán hangulatos lett. Itt található a Bogyó és Babóca díszítésű gyerekszoba is. Az emeleteken pedig kiállítás látható.

Próbáltam rákeresni az ilyen adatokra is, minthogy mennyi könyvet adtak ki, és hasonló, de a hirtelen elém vágó a teaszünet megakadályozott a részletes kutatásban. Így csak néhány adat:

1964-ben kezdték meg a könyvkiadást (első boltjuk az İstiklâl Caddesi-n volt). Most már évente 1000 könyvet adnak ki. Nemrég érték el az 5000. könyvet.

8 boltjuk van. Isztambulban a már említett İstiklâl Caddesi, Kadıköy, és Göztepe. Ankarában van még kettő: Kızılay és Kavaklıdere Tunalı. Majd pedig méb Bursában, Izmirben és Mersinben.

A másik nagy, népszerű banki könyvkiadó az İş Bankası (teljes neve Türkiye İş Bankası Kültür Yayınları). Aki szintén nemcsak könyvekben, hanem más kulturális eseményekben is utazik.

Náluk a teaszünetig még kevesebbet sikerült összegyűjteni (vagy csak a tea érkezett hamarabb). Ők 1956-óta készítenek könyveket, és szerveznek kulturális eseményeket. Nekik 20 könyvesboltjuk van Törökországban. Isztambulban 5 (Beşiktaş, Bakırköy, Eminönü, Kadıköy, Nişantaşı), Ankarában 2 (Tunalı Hilmi, Yenişehir).

Végére pedig térjünk vissza az olvasásra!

Mint már említettük, Magyarország igencsak előkelő hely áll az olvasási szokásokban. Átlagosan hetente 6 óra és 48 percet olvasnak a magyarok, amivel a 9 helyen vannak a listán (a lista itt található). Érdekes módon a lista élvonalában nem a fejlett nyugat áll, hanem olyan országon, mint India (10 óra, 42 perc), Tájföld (9 óra 24 perc), Kína (8:00), Fülöp-szigetek (7 óra 36 perc), Egyiptom (7 óra, 30 perc). És csak utána jönnek az európai országok: Cseh Köztársaság (7:24), Svédország (7:06), Franciaország (6:54), majd Magyarország.

Talán az olvasottság azzal is összefüggésben van, hogy mennyi időt kell várni a buszra, illetve mennyi döcög a busz a dugóban…

Törökország érzésre jobban el van látva könyvekkel. Köszönhetően annak is, hogy a nagyobb népességnek könnyebb eladni.

Ráadásul a repülőtereken mindig találunk könyvesboltokat. És több embertől is hallottam, hogy könyvvel üti el a repülési időt.

Ezen kívül néhány frekventált helyen találunk könyv-automatákat is. Ezekben ugyan úgy lehet könyvet venni, mint a mellette levő automatában kólát.

Mindebből gondolhatnánk, hogy Törökország is jó helyet foglal el az olvasási listán. És tényleg! Ők a 18 helyen vannak, heti átlagos 5 óra 54 perccel (holtversenyben Argentínával).

Az Indi100 tovább árnyalja ezt a listát. Ők ugyanis találtak egy grafikont az Eurostat-nál még 2011-ből, ahol az olvasott könyvek leosztása is látható.

A legtöbbet olvasó országok eloszlása a elolvasott könyvek száma szerint (Forrás: Indi100/Eurostat)
A legtöbbet olvasó országok eloszlása a elolvasott könyvek száma szerint (Forrás: Indi100/Eurostat)

Ebből az látható, hogy Magyarországon nagyon sok ember egyáltalán nem olvas könyvet. Míg az ötnél kevesebb könyvet olvasók száma is igencsak jelentős. De azért még elég sokan vannak, akik ennél többet olvasnak (így ránézésre olyan 25-30% lehet).
Mindezzel szemben a Törökországban olyan 10% lehet, aki valóban olvasónak számít (ez tekintve a 80 milliós lakosságot még mindig több embert jelent, mint a magyarországi aktív olvasó tábor).

Ehhez kapcsolódóan kerestem egy regionális térképet is. Ez mutatja, hogy Törökországban mely területeken mennyien olvasnak.

Törökországban olvasott könyvek eloszlása. Sötétkék: legtöbb, Piros: legkevesebb.
Forrás: Ensonhaber
Törökországban olvasott könyvek eloszlása. Sötétkék: legtöbb, Piros: legkevesebb.
Forrás: Ensonhaber

Ebben a térképben az is izgalmas, hogy a kék területek azok, ahol a GDP termelődik. Látványos összefüggés van az olvasottság és a gazdaság között.

Térkép keresés közben találtam egy érdekes PDF-et a Kulturális Minisztérium kiadásában. Sajnos a készítés időpontját nem sikerült a PDF-ből kihalászni (de azt igen, hogy CorelDRAW-al készült). Ráadásul a felmérésben 6212 ember szerepel 26 megyéből. Pedig azért megyéből és emberből is több van Törökországban.. Így szerintem nem érdemes belőle messzemenő következtetéseket levonni (bár én nem értek hozzá). De legalább érdekes.

Szabadidős tevékenység

Ez a térkép azt mutatja meg, mivel szeretnek a törökök foglalkozni a szabadidejükben (saját bevallás szerint). Az autómosás, cipő vásárlás, lányok felhajtása nincs benne.
A könyv olvasást a lila jelöli. De egyúttal a magazinok és az újságok olvasását is. Ezt pedig tudjuk, hogy a törökök szeretnek elvonulni az asszony haragja elől a közeli kávéházba a napi hírekkel együtt. Ezt a tevékenységet leginkább a fekete-tengeri régióban és a középső országrészben kedvelik.
Míg a TV-nézés is elég népszerűnek tűnik. Ő a sötétkék.
A nyugati part inkább a családi programok híve, őket sárgával jelölték.
A keleti vég pedig a zenét (ismerve őket szerintem a táncot is) kedvelik, ők a pirosak.
Míg délen (világoskék) laknak azok, akik inkább a haverokkal múlatják az időd. Lefordítva ők azok, akiknek bár sikerült meglógni az asszony haragja elől, de a fene egye meg, az újság otthon maradt…

Milyen típusú könyveket szeretnek a törökök
Milyen típusú könyveket szeretnek a törökök

Ez a szintén érdekes térkép a kedvelt típusokat jeleníti meg.
A világoskék a történelem könyveket jelöli.
A piros az oktatási könyveket (ez lehet matek könyv is, de szabásminta is, vagy számítógépes program).
A kék a vallási témájú, míg a sárga az irodalom könyveket mutatja.

Milyen témájú könyveket szeretnek a törökök
Milyen témájú könyveket szeretnek a törökök

Az utolsó térkép pedig a kedvelt könyveket téma szerint jelöli.
A világoskék a kaland könyveket jelöli. Jól láthatóan ők a legnépszerűbbek.
A lila a történelmi könyveket mutatja. Az előzővel szemben látható, hogy nemcsak a nyugati végeken kíváncsiak a történelemre.
Mindeközben az északi sötétkék megyék a detektív könyveket kedvelik. Végül is itt minden adott egy jó kis misztériumhoz, nyomozáshoz: szűk völgyek, fokhagyma fellegvára, eltűnt Mari néni… szinte kedvet kapok írni!
De a legérdekesebb mégiscsak a sárga, a pszichológiai könyvek! Na hát ez aztán!
Míg mindjárt a szomszédban, pirossal jelölték a szerelmes könyveket. Nem lehet véletlen, mert számos szerelmes történet ebben a régióban játszódik.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

2 hozzászólás a(z) Amikor a könyveket a bankok készítik bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


113
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    altmιs
    “60”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek