6000 éves temetőt tálaltak a házunk előtt

Isztambult – alias Konstantinápolyt – hivatalosan Nagy Konstantin alapította 330-ban. A hivatalos megnyitó május 11-én volt, és olyan hatalmas bulit tartottak, ami 40 napig tartott.

De valójában már ő csak áttette a Római Birodalom székhelyét egy olyan városba, ami már majdnem 1000 éve létezett.

A monda szerint a várost Büzasz alapította i.e. 667-ben, aki egy jóslat szerint a Vakok városával (ma Kadıköy) szemben kötött ki.

Kadıköy, azaz akkoriban Kalkhédón az ázsiai oldalon fekszik. És a monda szerint azért hívták a Vakok városának, mert nem látták, hogy szembe, az európai oldal sokkal jobb.

Az évezredek bebizonyították, hogy az európai oldal tényleg jobb. Ezen az oldalon nőtt ki a ma is ismert világváros. Ezzel együtt az itt épült várost csak nagy ritkán sikerült felgyújtani. Míg az ázsiai oldalt rendszeresen feldúlták az arra járó ellenséges katonák, fosztogatók.

Amiről a monda megfeledkezik, az az, hogy az Európai oldal is lakott volt. Az egyik helyen Lügosz, a félsziget csúcsán (ma Sarayburun – palota-orr) pedig Szemisztra állt. Csakhogy ezeket a városokat a trákok alapították.Míg Kalkhédont a görögök. És maga Büzasz is görög volt.

Így ha mellőzni akarunk mindenféle előítélet, akkor Büzasz volt a vak, aki a véletlenül ráült Lügosz városára, majd megalapítptta Büzantiont.

De nemcsak ez a három város állt már akkor a térségben. A Boszporusz mentén számos hasonló kisváros, város államocska létezett. Ezekről nemcsak a régészeti leletek tanúskodnak, hanem az erre járó rabló bandák is megemlítik őket.

Tehát már i.e. 670 környékén is lakott volt ez a vidék. De azt is tudjuk, hogy i.e. 800 és 680 között Phrügia ellenőrizte a szorost. Előttük pedig i.e. 1400-1200 között a mükénéi görögök uralkodtak a Boszporusznál.

A fenti ismereteket a korábbi ásatások során előkerült emlékek alapján sikerült összeállítani. De mindez még csak a felszín kapirgálása volt! Az elmúlt években komolyabb metróépítések kezdődtek, amikor is komolyabban lementek a mélybe.

Márpedig, ha Isztambulban ásni kezd valaki, akkor előbb-utóbb mindig talál valami igazán érdekeset, valami igazán régit.

Ez egy olyan tény, amit mindenki tud, aki itt lakik. Arra azért mégse számít senki, hogy egyik reggel kilép a házból, és máris beleesik egy ásatási gödörbe, ahol 6000 éves kacatok és csontok között találja magát.

Yenikapı régészeti leletek gyűjteménye
Yenikapı régészeti leletek gyűjteménye

Már a Marmaray építésénél kiderült, hogy ha a megszokott mélységnél lejjebb megyünk, akkor sok érdekes dolog kerülhet a felszínre. De ez nem vette kedvét a városvezetésnek attól, hogy további metrókat építsen. (Persze az is lehet, hogy véletlenül itt maradt a fúrógép, és senkinek nincs kedve visszaadni…).

Az egyik metróépítési projekt a Kabataş-Mahmutbey metróvonal.

Kabataş-Mahmutbey tervezett metróvonal - Forrás: Rail Turkey
Kabataş-Mahmutbey tervezett metróvonal – Forrás: Rail Turkey

Kabataş az új központ. Ide érkezik a T1-es villamos, ami az óvárosi dombokon halad végig. Ide érkezik a Taksim téri földalatti felvonó is. És innen indulnak a hajók az ázsiai oldalra is. Sőt! Még egy vízalatti gyalogos alagút is tervben van, amelyiken át lehet majd sétálni (vagy görkorcsolyázni) Üsküdarba.

Kicsit nehezíti a dolgot, hogy Kabataş valójában egy olyan tengerparti szikla, ahova a házak is alig férnek el. Utcák helyett pedig inkább lépcsők vannak. De már bőszen öntögetik a betont a tengerbe, és a hírek szerint nemsokára elkészül a félsziget.
Az, hogy ezt milyennek is álmodták meg, itt egy videó.

Kabataş Sirályos félsziget terv
Kabataş Sirályos félsziget terv

Tehát innen indul az új metróvonal. Név szerint majd M7 lesz a neve (júhú! Az M7-esen fogok bejárni dolgozni!!). Az első megállója pedig Beşiktaş lesz, mielőtt befordul a hegynek. Sőt! Egész komoly kunkort fog leírni, mire eljut a végállomására, Mahmutbey-be.

A megállók közül Mecidiyeköy-t érdemes egyszer kiemelni, ahol a Cevahir bevásárló központ van. Másrészt pedig Kâğithane-t, ahol Magyarország Isztambuli Főkonzulátusa található. Ők ügyesen helyezkedtek, mert a feljáró közel lesz az épület kapujához.

A metró belső szakaszán az építkezés többnyire probléma mentes. Mégiscsak egy szikla van, amit fúrni kell, és kész. Maximum egy dinó csontváz dugja elő a fejét valamelyik ismerten repedésből.

Bezzeg a tengerparti szakasz!

Már több évtizede próbálják kitalálni, mit is lehetne ezzel a rövid másfél km-es szakasszal csinálni. Ugyanis mindkét oldalon olyan fontos épületek vannak (pl. a Dolmabahçe Palota), amiket inkább nem kellene piszkálni.
Ráadásul, amikor 150-200 éve ezt a környéket építették, már akkor is mindent kicentiztek. Így ma a kétirányú főúton (2×2 sávos) két busz alig fér el egymás mellett. Csuklós buszt pedig be se mernek küldeni arra az útra.

Hogy fog itt a villamos menni??

Pedig valaha régen még tényleg járt ott villamos. Sőt! A mai Starbucks helyén állt a villamos garázs is.
De akkor még a villamosok is rövidebbek voltak, autókból is kevesebb volt (meg állítólag az emberek is türelmesebbek voltak… Minden esetre a város jóval kisebb volt).

isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2019/07/Besiktas_eski1.jpg" alt="Beşiktaş és villamos (jó régen) - forrás: Değşti" class="wp-image-12604"/>
Beşiktaş és villamos (jó régen) – forrás: Değşti

Sok ötletelés és fejtörés után úgy döntöttek, hogy a könnyebb utat választják: lemennek a föld alá. Mert ugye a föld alatt nincs fa, nincs műemlék épület, nincsenek buszok, nincs ott más, csak kő és föld.

De mint azóta kiderült, nem így van!

Először még csak oszmán-kori sírokat találtak. Erre még számítani is lehetett, hiszen a közeli Sinan paşa dzsámi (by Mimar Sinan) körzetében ma is megtaláljuk a temetőt. A híres Barbarossa kapitány türbéje (by Mimar Sinan) is itt látható.

Meg is érkezett a régész csapat. Ecsetezgettek, katalogizáltak, dokumentáltak, összeszedtek mindent, és hazamentek. Már semmi sem állhatott a további ásások útjába.

Sikerült 10 cm-t haladni, amikor előkerült egy bizánci fal. Majd egy kút. És néhány amfora.

Régen a tengereken minden matróz ereiben meghűlt a vér, ha egyszercsak feltűnik a kalózok jellegzetes fekete zászlója. Ma egy amfora hasonló hatást vált ki bármelyik törökországi építkezésen.

Főleg, ha azt az amforát még mindig fogja valaki!

Egy gyors telefon a régészei csapatnak, hogy jöjjenek csak vissza, maradt még néhány dolog, amit ki kellene piszkálni!

<a href=Beşiktaş ásatás - Forrás: Arkeolojik Haber" class="wp-image-12608" width="563" height="270" srcset="http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2019/07/96451.jpg 750w, http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2019/07/96451-500x240.jpg 500w" sizes="(max-width: 563px) 100vw, 563px" />
Beşiktaş ásatás – Forrás: Arkeolojik Haber

Nos jó, tovább folytak az ásások. És kezdtek bizonyos dolgok körvonalazódni. Többek között az, hogy a Marmaray építésénél, és a mostani Beşiktaş ásatásoknál ugyan azt a történelmi időszakot sikerült elérni.

78 sír került elő. Közülük 72 bronzkori. De még kőbaltákat is találtak. Majd pedig megtörtént a csoda! Törököt találtak!

Az egyik bejelentés félreértelmezésével sikeresen kijött, hogy a feltárt 6000 éves leletek török eredetűek. Vagyis a törökök voltak az elsők a Boszporusz partján!

A professzoroknak végül magyarázkodniuk kellett, hogy ez azért messze nem így van. Az egyik ellen indok, hogy a halottakat elégették. Márpedig ez a rituálé nagyon messze állt a török törzsektől. A jelek sokkal inkább a trákok irányába mutat.

Később 5500 éves nagyon egyedi figurákat is találtak. Ezek pedig a Moldova-Román-Tripoli-Cucuteni kultúrára emlékeztetnek.

A Beşiktaş-ásatáson talált figurák. - Forrás: Arkeolojik Haber
A Beşiktaş-ásatáson talált figurák. – Forrás: Arkeolojik Haber

És a metróépítés még nem ért a végéhez. Így még újabb érdekességek kerülhetnek a felszínre. Bár azt ígérik, 2019-re be fog fejeződni.

Sokáig tanácskoztak, hogy mi legyen a feltárt területtel, és a leletekkel. Úgy tűnik, hogy egy szabadtéri múzeumot lesz a helyszínen.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 6.0/10 (2 votes cast)
6000 éves temetőt tálaltak a házunk előtt, 6.0 out of 10 based on 2 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .