Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Törökország nem egy sík terep. Híres arról, hogy amikor egy jó kis oszmán-kori lovas jelenetet akarnak forgatni, akkor nincs elég hely, hogy a ló felgyorsuljon.

Persze ez így nem teljesen igaz. Anatóliában több hatalmas sík területet is találunk. Ezek egy része fent van a világ tetején. Bő 1000 m-el a tengerszint felett, vagy még magasabban. Másik része pedig száraz, kevésbé lakott területen van.

Ha pedig mégis olyan helyen van, ahol kedvezőek az élet feltételei (pl. folyó közelében), akkor az biztosan olyan terület, amit hegyek-szakadékok-sárkányok-tengeri kígyók vesznek körbe.

Így alapvetően Anatólia nem éppen kedvező hely a vasút építésére. De más okok is közrejátszottak.

A késő Oszmán birodalom nem állt olyan szinten, hogy vasúthálózat építésében gondolkodhasson. Szerencsére a XIX. század nagyhatalmai viszont éppen gondolkodós kedvükben voltak. Úgy érezték, hogy pénzük is van, meg a világ urai. Miért is ne építhetnének vonatot a szegény törököknek??

Természetesen nem arról volt szó, hogy megsajnálták a bajszos-turbános országot. Itt bizony minden társaságnak megvoltak a saját tervei. Mégpedig olyan tervek, amelyek reményeik szerint a többiek fölé emeli őket.

Ezzel a többiek is egyet értettek. És nem örültek neki. Így megpróbáltak a dolgok elébe vágni, és a szultánnak ajándékokat adtak, ígérgettek, hogy ők építhessék meg inkább a vasutat. Rosszabb esetben fenyegetőztek, akár szabotáltak is.

Maga a szultán örült, hogy olyan dolgok épülnek az országban, amit nem neki kell fizetnie. Sőt! Hamar meglátta a lehetőséget abban, hogy a vonattal a katonákat gyorsan lehet odaküldeni, ahol éppen felkelések vannak.

Így őfényessége lelkesen támogatott minden vasúti építkezést. Még olyan ötletekben is benne volt, mint a Boszporusz alatti vasútvonal! De ha az nem megy, legalább egy hidat azért építsen valaki.

Az első vasútvonal(*) Izmir és Aydın között épült. 1860. október elsején tartották a megnyitó ünnepséget. Ennek a vonalnak a hossza 130 km volt.

(*) Az Oszmán Birodalom, és egyúttal a Közel-Kelet tényleges első vasútvonala Alexandria és Kairó között épült- 1856-ban adták át

Az első vasútvonal megnyitó ünnepsége 1860. október elsején - Forrás: Railly News
Az első vasútvonal megnyitó ünnepsége 1860. október elsején – Forrás: Railly News

Ez az a pont, amikor mindenki megáll az olvasásban, és elkezdi Aydın-t bogarászni. Mégis, mi a bánat van ebben a városban, hogy pont ide akarnának vasutat építeni.

A vasutat a brit Ottoman Railway Company (Oszmán Vasúti Társaság) építette. Az ötlet már 50 évvel a megvalósítás előtt felmerült. Csak eltartott egy darabig, míg összeszedték rá a pénzt. Majd az építkezés közben is kiderült, hogy minden sokkal többe fog kerülni, mint tervezték, így végül az első vonat csak 1866-ban indulhatott el.

A térség messze-földön híres a mezőgazdaságáról. Annyira messze, hogy még Angliában is felkeltette az emberek érdeklődését. Olajbogyót, gesztenyét és főleg fügét szállítottak Izmir kikötőjébe, majd pedig onnan az Egyesült Királyságba. Az Ottoman Railway Company nyíltan megmondta, hogy ő az otthoni briteket akarja kiszolgálni.

Az Amerikai Polgárháború (1861-1865) nagy lökést adott a vállalkozásnak. Ugyanis az angolok nehezen jutottak hozzá a gyapothoz, ami az iparuk egyik alapja volt. Aydın pedig a gyapotról is messze-földön híres volt.

De igazándiból a vállalkozásnak a tényleges célja nem más volt, mint India elérése. Irány: Afyon és Konya, az anatóliai fennsík!

Ööö… igen… India innen azért még elég messze van. Az Ottoman Railway Company pedig nem keresett olyan jól a mezőgazdasági termékek szállításával. De még jobban beleszólt az otthoni politika. A britek nem akarták, hogy a kormányuk a török gazdaságot támogassa, mert azzal az indiai és a közel-keleti érdekeltségüket rontaná (míg India ténylegesen gyarmat volt, az Oszmán Birodalom úgy-ahogy független országnak). számított).

Ottoman Railway Company részvény. - Forrás és meg is vásárolható: Numistoria
Ottoman Railway Company részvény. – Forrás és meg is vásárolható: Numistoria

Így a vasút építése lassan haladt. 1912-ben érte el Eğridir városát. Ezzel összesen 609 km vonaluk lett.
Sajnos a vasút nemcsak hogy nem nevezhető gazdaságosnak, de még csak nincs is jó helyen! Később épült egy Izmir-Konya vonal, de teljesen máshol. Az Izmir- Eğridir vonal azóta is ott van, ahova 100 éve letették, meg használják, de igazándiból nem jó semmire.
A török köztársaság kikiáltása után 1935-ben a Török Államvasutak (Türkiye Cumhuriyeti Devlet Demiryolları) megvásárolta a vonalat.

Az Ottoman Railway Company vasúvonala (zöld), és a többiek (szürke) 1910-ben. - Forrás: Wikipédia
Az Ottoman Railway Company vasúvonala (zöld), és a többiek (szürke) 1910-ben. – Forrás: Wikipédia

Mindeközben volt egy másik társaság is, aki mindent megtett, hogy az Ottoman Railway Company-nak keresztbe tegyen. A jelek szerint német, de hogy álcázzák magukat a cégnek francia nevet adtak: Chemins de Fer Ottomans d’Anatolie (Anatóliai Oszmán Vasút). Minden esetre az beszédes, hogy a Deutsche Bank állt az egész mögött. Meg olyan emberek, akiknek a nevében von meg herr meg Müller van.

A németek ekkoriban nagyon összebarátkoztak a törökökkel. Talán, mert mindketten úgy érezték, hogy kimaradtak a nagy gyarmatosítás tortájából. Ráadásul a szultán valahol érezte, hogy ő neki annyira nem lesz jó, ha Izmirből Indiába fognak vonatozgatni az angolok. Ezzel szemben a németek azt ígérték, hogy Isztambult fogják összekötni a világgal. Pl. Berlinnel meg Bagdaddal.

Szerencséjükre eddigre már volt néhány vasútvonal. Isztambul (Haydarpaşa) és Izmir között 1873-ban már jártak a vonatok. Ez annyira sikeres volt, hogy elkezdtek Ankara irányába is építkezni, és eljutottak Adapazarig. Ezeket is brit társaságok építették, de addig szerencsétlenkedtek, míg végül csődbe mentek.

Így ezt a vonalat vásárolta meg (kapta meg) a Chemins de Fer Ottomans d’Anatolie 188-ban. majd 1892-ben elérték Ankarát (akkoriban Ankara még csak közepes jelentőségű anatóliai város volt, sok-sok kecskével).

1893-ban Eskişehir-nél elindultak a régóta tervezett irányba, Bagdad felé. 1896-ban el is értek Konyaba.

1910-re így nézett ki a teljes anatóliai vasúthálózat:

Anatólia vasúthálózata 1910-ben. Kék vonal a Chemins de Fer Ottomans d'Anatolie - Forrás: Wikipédia
Anatólia vasúthálózata 1910-ben. Kék vonal a Chemins de Fer Ottomans d’Anatolie – Forrás: Wikipédia

Már csak egy a Boszporuszon kellene átvinni a vasutat valahogy. A szultán bőszen mondogatta, hogy alagút, híd, alagút, híd… A többiek meg bőszen bólogattak, és mindenféle színes bogyókra mutogattak.

De aztán kitört az I. Világháború, és minden megváltozott. Minden.

1923-ra, amikor megalakult a Török Köztársaság, elvben 8000 km vasúthálózatuk volt. Csakhogy ennek jelentős része az Oszmán Birodalom olyan területein, amelyek elvesztek. Maradt 3660 km, amiből csak 1378 volt az államé. Így ezeket lassan a Török Államvasutak megvásárolta.

Ezután következett a török vasutak arany kora. Több, mint 3000 km új vonalat építettek.

1950-ben hatalmas fordulat állt be a török vezetésben. Sok minden más mellett a vasút is lekerült a fontossági listáról, és teljesen elhanyagolták. Helyette az aszfaltos közlekedést támogatták. 2002-re a teherszállítás 4%-a, a személyforgalom 2%-a történt vasúton.

Az elmúlt években újra előkerült a vasút fejlesztése. 2016-ban 8334 km vonal volt. Ebből 593 km a szupergyors vonat, 2288 km (31%) elektromos, és 3030 km (37%) egyvágányú.

Törökország vasúti hálózata - Forrás: Sat61
Törökország vasúti hálózata – Forrás: Sat61

A ma bejárható és érdekes vonalakról a következő részekben írunk bővebben!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    meyva suyu
    “fruit juice”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek