Ha megkérdezünk valakit arról, hogy hol található az első Boszporusz-híd (meg úgy egyáltalán bármelyik Boszporusz-híd), akkor jó eséllyel azt mondja: Isztambulban.

Ugye ez az a híd, ami 165 m magasan a víz felett, bő 1 km hosszan áthalad a Boszporusz felett.

Jah, és fehér.

Ortaköy Camii from the Air
A Boszporusz-híd (az első)

És ez így oké. Vagy talán mégsem?

De akkor meg hogy lehet, hogy Isztambultól 270 km-e egy aprócska tengerszorost keresztező alig 80 m hosszú híd mellett egy ilyen táblát találunk??
A tábla büszkén hirdeti, hogy ő Törökország első Boszporusz-hídja.

Az első "Boszporusz-híd"
Az első “Boszporusz-híd”

Na de hát ez??? Egyáltalán hol van itt a Boszporusz? Ez a kis patakocska lenne az? De hát ezen akár át is lehet gyalogolni…

Mint sok minden, ez is a nyelvi furcsaságokból adódik. És mint sok minden, ez is valamelyik görög mitológiához kapcsolódik.

A történet szerint Angrosz király lánya, Io olyan szép volt, hogy arra még Zeusz is felfigyelt. Ez mondjuk Zeusznál elég gyakori volt. Ő egy nagyon figyelmes férfi isten volt. Ő minden héten felfigyelt valamelyik ókori hercegnőre. De bizonyára a konnektorra is felfigyelt volna, ha megfelelően fel van öltöztetve.

Csakhogy akkor Zeusz már házas volt. És hogy-hogynem, annak ellenére, hogy Héra rettentő féltékeny volt, mégse kötözte ki Zeuszt egy oszlophoz a tűző napra, vagy vágta le a testrészeit. De még csak egy barlangba sem zárta be. Hagyta Zeuszt tevékenykedni, és inkább a szeretőit büntette.

A szegény lány is így járt. Zeusz próbálta megóvni a lányt azzal, hogy tehénné változtatta (ez olyan romantikus!), de Héra megtalálta, és bebörtönözte. Innen Zeusz szabadította ki, mire Héra bosszúból böglyöket küldött rá.

Io így kesergett. Nem elég, hogy egy isten haragszik rá, és tehénné lett változtatva, de még a böglyök is csípik. Nagy bánatában vándorolt, míg Kaukázushoz nem ért. Ott találkozott Prométheusszal. Ő titán volt, de ő is az istenek átka című játék résztvevője volt. Így a két sorstárs egymásra talált és jól elbeszélgetett. Itt tudta meg azt Io, hogy Egyiptomba kell mennie, mert Héra keze nem ér el odáig. Ott visszaváltozik újra emberré, és lesz fiúgyermeke is. Sőt! Az egyik leszármazottja Herkules lesz (kinek apja természetesen Zeusz), aki majd megszabadítja Prométheuszt is. Így tehát mindenki jól jár. És végül tényleg mindenki jól járt (talán még Héra is, de erről nem szólnak a történetek).

Ionak még egy feladata volt. Ahelyett, hogy direkt Egyiptomba ment volt a Kaukázusoktól (kb. 2000 km), még el kellett mennie a későbbi Isztambulba, hogy átkeljen a szoroson. Igaz, így az út már legalább 3500 km lett, de különben nem nevezhették volna a tengeri átjárót Boszporusznak (tehén-átkelő). A helyi tehénpásztorok pedig kénytelenek lettek volna valami sokkal kevésbé természetfeletti mesét kitalálni.

Tehát a Boszporusz név nem egy hű de különleges, hű de misztikus név. Egyszerűen azt a helyet, ahol a tehenekkel át lehet kelni a túloldalra, azt elég gyakran Boszporusznak nevezték el a görögök. E miatt pedig Zeusz is sok helyen megfordult bika alakban, vagy a tehénné változtatott lányokat kergette, hogy mégis valami misztikus neve legyen az egyszerű átkelőknek.

Ebből már látszik, hogy ahol a görögök, pardon!, ahol Zeusz megfordult, ott bizony lett egy Boszporusz. És mivel Zeusz az ismert világon keresztül hajkurászta a nőket, így bőségesen sok helyen találkozhatunk a Boszporusz névvel. Legtöbbször persze az antik görög területeken. Így találkozhattunk a Krim-félszigetnél egy egész Boszporoszi Királysággal is (i.e. 480 – 370).

A legtávolabbi Boszporuszt Vlagyivosztokban találjuk (Keleti Boszporusz néven), az eredetitől 8000 km-e. Őt Kelet-Szibéria főkormányzója, Nyikolaj Muravjov-Amurszkij nevezte így 1859-ben, miután járt Isztambulban, és megtetszett a hely atmoszférája. Bizonyára úgy gondolta, hogy majd milyen jó lesz kiülni a tengerpartra egyet teázni. Természetesen, ősi orosz szokás szerint, vodkával, hóviharral és jegesmedvével.
A főkormányzó nemcsak a tehén átjáró nevét hozta át Isztambulból, hanem a tehén szarvát is. Itt is találunk egy Aranyszarv-öblöt is. Az ismertebb neve Zolotoy Rog.

Az Aranyszarv-híd  Vlagyivosztokban - Forrás: Wikipédia
Az Aranyszarv-híd Vlagyivosztokban – Forrás: Wikipédia

Oké. Tehát semmi meglepő nincs abban, hogy a világon nem csak egy Boszporusz létezik. És ha már így van, akkor azon sem kell már meglepődnünk, hogy olyan Boszporusz is lehet, ahol már akkor volt híd, amikor Isztambulban még nem.

Török szempontból a Boszporuszt Boğaz-nak hívják. A boğaz jelentése egyszerre torok és szoros. Érdekesség, hogy a boğa pedig bikát jelent. Így a kettőnek akár még kapcsolata is lehet egymással.

A törökök nem igazán vacakoltak a névadásokkal. A Boszporuszt is Boğaz-nak hívják, a Dardanellákat is (őt a görögök Hellészpontosznak nevezték), és még számtalan kisebb-nagyobb szoros találunk Törökországban.

Azért persze a törökök is belátták, hogy ez nem mindig lesz jó. Mi van, a tengeri flottát rossz helyre küldik? Így a szorosokat megkülönböztetik. A Dardanellák szoros az ottani Çanakkale városról kapta a Çanakkale Boğazı nevet, míg Isztambulban így lett İstanbul Boğazı. A kettőt együtt pedig Türk Boğazları néven szokták említeni. Ez az, ami ketté vágja az országot, és áthaladást biztosít az Égei-tenger és a Fekete-tenger között. A Márvány-tenger meg csak úgy ott van ajándékként középen.

Az isztambuli Boszporusz környékét Boğaziçi-nak hívják. E miatt az isztambuli Boszporusz-hidak neve Boğaz Köprüsü helyett valójában Boğaziçi Köprüsü. Ezzel pedig el lehetne kerülni, hogy összekeverjük mikor melyik hídról is van. De akkor nem lehetne ilyen jó kis táblákat kirakni (meg ilyen jó kis bejegyzéseket írni).

Ha már itt tartunk, akkor vegyük elő a történelmet is egy kicsit!

Az első ismert történelmi Boszporusz-hidat még I. Dárajavaus perzsa király (talán I. Dareiosz néven ismertebb) építette időszámítás előtt 513-ban. Ez még csak egymás mellé épített hajókból állt, de a több ezer katona mégis át tudott vonulni az Európai oldalra. Sőt! Olyan sikeresen harcoltak, hogy még Dunáig is eljutottak, és azon is átkeltek, meghódítva vele az európai szkíták földjét. A hidat Mandroklész görög mérnők tervezte. A projektért kapott pénz egy részét a referencia album elkészítésére fordította: felbérelt egy festőt, hogy készítsen egy képet az átvonulásról. A kép sajnos idővel elveszett..

Ilyen lehetett a  Mandroklész által tervezett Boszporusz-híd. Ez a kép a későbbi Dardanellák-hidat ábrázolja, amelyiket Xerxes építetett.  - Forrás: http://www.mlahanas.de/Greeks/InventionsF.htm
Ilyen lehetett a Mandroklész által tervezett Boszporusz-híd. Ez a kép a későbbi Dardanellák-hidat ábrázolja, amelyiket Xerxész építetett. – Forrás: http://www.mlahanas.de/Greeks/InventionsF.htm

Később a fia, I. Xerxész (I. Khsajársá) perzsa király építette a következő Boszporusz-hidat. Sőt! Ő mindjárt kettőt is építtetett a szoros végén, a Dardanelláknál. Mindkettő kb. 1300 m hosszú volt. De még azelőtt elvitte a vihar, hogy a hadsereg egyáltalán megérkezett volna.

Xerxész kicsit sem volt pipa. Ennek a hídnak a mérnöke nem élte meg, hogy referencia albumot készíthessen. De még a tenger is megkapta a méltó büntetését: jó alaposan megkorbácsolták, forrós vasakkal dobálták meg (a Google szerint mindjárt vasalókkal, ami azért már ókori szemmel is nagyon durva) és még napokig ordítoztak vele.

Miután a vihar is, meg Xerxész is megnyugodott, két újabb híd épült. Egyik 314, míg a másik 360 hajóból. A hajók mindkét végén leengedték a horgonyokat, a hajókat pedig papirusszal és lennel kötötték össze.
A híd két oldalára textilből ellenző függönyöket raktak, hogy az állatok és a katonák ne lássák a vizet, és ne essenek pánikba.
Az átkelés 7 nap és 7 éjjel tartott megállás nélkül.

Az átkelés után a hidat magára hagyták. Ezen felbuzdulva, amikor a perszák nem látták, a vihar megint összedöntötte. Így a csatából visszaérkező katonák szomorúan látták, hogy úszniuk kell…

A későbbi évszázadokban a Boszporusz-híd építésének ötlete inkább csak a péntek délutáni mulatozások alkalmával jelent meg. Még Leonardo da Vinci is tervezett hidat a törököknek, és a 19. században az egyik terv már majd majdnem meg is valósult! De végül 1957-ben döntöttek úgy, hogy most már tényleg kellene egy valódi hidat építeni.

1986-ra össze is jött a szerződés a britekkel, és így 1970-ben meg is kezdődött az 1074 m hosszú híd építése. Természetesen a világ árgus szemekkel figyelte. Hiszen nemcsak építészetileg volt kiemelkedő, hanem formálisan is: A törökök összekötik Európát és Ázsiát!

Az átadásra a Török Köztársaság 50. szülinapján, 1973. október 30-án került sor. Erről az archívumban találtunk is egy videót.

Boszporusz-híd átadó ünnepség

A következő Boszporusz híd, kicsit később 1988-ban készült el és 1090 m lett, míg a harmadikra már többet kellett várni. Őt 2016-ban adták át, és 2164 m lett. (“Csókolom, 2164 m lett. Maradhat?”)

Mindeközben szépen meglapulva már volt egy híd az Ayvalık közeli Cunda (Alibey) és Lala szigete között.

Az első "Boszporusz-híd" - Forrás: Nilgül Kaya - Gazete Ayvalık
Az első “Boszporusz-híd” – Forrás: Nilgül Kaya – Gazete Ayvalık

Az Ayvalık Boğaz Köprüsü 1964-ben készült el. És szemben a nagy Boszporusz hidakkal csak 80 m hosszú. De hát akkor is ő az első, aki ezzel a névvel büszkélkedhet.

A Wikipédián is büszkén, félkövérrel kiemelve hirdetik a híd elsőbbségét.
A Wikipédián is büszkén, félkövérrel kiemelve hirdetik a híd elsőbbségét.

A dolog érdekessége, hogy a népszerű Cunda szigetre ezzel a híddal még nem lehetett bejutni. Ez még csak a (nagyon)közeli Lale szigetre viszi át az érdeklődőket. Olyanból pedig olyan nagyon sok nem volt, így a híd eléggé el volt hanyagolva. Cuda szigetére (ami egyébként a török égei-tengeri szigetek negyedik legnagyobbja) komppal lehetett bejutni.

Ezt a hiányosságot nemrégiben orvosolták. Még egy híd épült, amit 2019-ben adtak át. Így már direkt száraz lábbal elérhető a Cunda sziget a Lale szigeten (és az első Boszporusz-hídon) keresztül.

Ő 300 m hosszú lett. És érdekesség, hogy az építésénél nem vacakoltak: egyszerűen az egészet feltöltötték, hogy kényelmesen lehessen dolgozni, majd részben visszaengedték a tengert.

A Cunda-híd építés közben - Forrás: skyscrapercity
A Cunda-híd építés közben – Forrás: skyscrapercity

Na de térjünk vissza az első Boszporusz-hídhoz! Még nem beszéltünk arról, hogy mi is ennek a Boszporusznak a neve, ami főlé elsőként került híd. Ő a Dolap Boğazı, azaz Szekrény-szoros (bár a Szekrény-torok vagányabb lenne).

Róla egyedül egy fülöp-szigeti szebuano nyelvű Wikipédia oldalon találunk pár hasznos információt: Ankarától 500 km-e van, és ott nyáron meleg van, télen azért nem olyan vészes, csak olyankor sok az eső.

Mindenkinek jó éjszakát! Vagy ahogy a Fülöp-szigetek déli részén mondják: Maayong gabii!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
A tényleges első "Boszporusz-híd", 10.0 out of 10 based on 1 rating
 
  • Nincs hasonló bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .