A Bolu-alagút

Induljunk el Isztambulból Ankara felé. Ehhez használjuk Törökország legfontosabb autópályáját, az 0-4-est. Ez az, ami összeköti a török fővárost a török….nos.. minden más fővárosával: gazdaság, kereskedelem, macskák, meg amit csak találni lehet.

A két város között a táv kb. 450 km, amit a Google szerint 5 óra alatt lehet megtenni. A bátrabb törökök ezt akár 4 órára is le tudják aludni. Utána viszont majd a gyorshajtási büntetés díját is alkudozhatják.
Ha viszont országos ünnep van, akkor 5 óra alatt jó, ha Isztambulból kijutunk.

Isztambul, tengerparti város lévén, a tenger szintjén van (nagyjából, mert a sok minden más mellett hegy is található bőven). Ankara viszont 938 m-e van a tengerszinttől (ezzel olyan magasan van, mint a Csóványos, Magyarország 20. legmagasabb csúcsa).

Ezt a közel 1000 m-es szintkülönbséget nem egyenletesen tesszük meg. Az első olyan 200 km-en szinte vízszintesen haladunk. Csak elvétve van 1-2 bucka. Aztán az út hopp!, gondol egyet, és mindjárt 800 m-es magasságban találjuk magunkat. Innentől kezdve pedig bent vagyunk az anatóliai hegyek között. Ezt a bejáratot, a kaput hívják úgy, hogy Bolu.

Bolu, hasonlóan mint az anatóliai városok, több évezredes múltra tekintenek vissza. Egyes leletek azt igazolják, hogy már 100.000 évvel ezelőtt is éltek Boluban emberek. De mivel nem pakolták ki a Facebookra, hogy mikor mit ettek, mit néztek a moziban, vagy hogy hol lógatták a lábukat, így róluk nagyon keveset tudunk..

Az első biztosabb emlékek i.e. 2000 környékéről származnak. Ekkor a Hettita Birodalom városkája volt. De azon kívül, hogy oda-vissza masíroztak a katonák, sok izgalmas dolog nem történt. Mígnem egy nap elfogyott a visszafele masírozó katona. Jött helyette egy rakás másfajta katona: a perzsák.

Bolu városkája, ami ekkor már a Bithünia tartomány/ország/királyság nevét viselte, a perzsa uralom olyan komolyan nem viselte meg. Sőt! Részleges autonómiát tudhatott magának!

Aztán jött Nagy Sándor, aki egy jól irányzott hadjárattal összeomlasztotta a hatalmas Perzsa Birodalmat. Csakhogy az ő birodalma sem tartott sokáig

Viszont míg az utódok, a diadokhoszok egymással veszekedtek, a hátuk mögött Anatóliában sorra alakultak meg a kisebb-nagyobb királyságok. Ezek egyike Bithünia volt. Első királyuk, I. Zipotész i.e. 297 kezdte meg az uralkodását.

Második királyuk I. Nikomédész volt. Ő alapította meg Nikodémát, ami így a birodalom fővárosa lett. A történelem hullámzása jól látható a városnevek váltakozásaiban. Volt ő Nicaea (Nikaia), Iznikumid, Iznikmid, Izmid és ma pedig İzmit. Így a múltba is különböző jelentős események zajlottak ott, mint pl. az első nikaiai zsinat, ahol a nikaia–konstantinápolyi hitvallás alakult. De ide menekül Thököly Imre és Zrínyi Ilona is. Ma pedig egy fontos ipari város.

Mindeközben Bolu sem csak úgy elterült magában a hegyoldalon, és legelészett! Azon kívül, hogy 74-ben a Római Birodalom része lett (Claudiopolis néven, és itt született Antinous, Hadrianus császár szeretője), 1097-ben a szeldzsukok foglalták el. Ők azok, akik a Manzikerti döntő csata után nem voltak restek egészen Konstantinápoly kapujáig vonulni. De őket a Komnénosz dinasztia bizánci császárai visszakergették Anatólia közepére.
Itt egy darabig határváros volt, attól függően, hogy a szeldzsukok vagy a bizánciak miképpen gyengültek. Mígnem végül a törökök elfoglalták egész Anatóliát is. Az Oszmán Birodalomban a Kastamonu Adminisztrációs területhez tartozott (ami időnként egészen a Boszporuszig is elért).

Az egykori Bithünia a Bolu és Izmit közötti sík területet foglalta el ami egy gazdag mezőgazdasági terület volt. Míg Bolu városától kezdve jöttek a hegyek. Bolu egyébként is egy olyan hely, ami körbe tele van hegyekkel. Ezek a hegyek pedig jó alaposan megkeserítették az erre haladó utazók, katonák, de még macskák életét is! Ugyanis mindenkinek át kellett másznia az igencsak magas hegyen. Ahol hó van, meg jég, meg hideg, meg szél, meg hideg szél, meg jeges hideg szél, és… minden olyan, ami egy ideális pálmafás tengerpartról csak hiányozhat.

Bolu hágó télen: Forrás: Cengiz Akinc - Google Earth
Bolu hágó télen: Forrás: Cengiz Akinc – Google Earth

De aztán eljött a megváltó 1977-es év. Ekkor történt ugyanis, hogy a nagyfőnökök egyhangúan kikiáltották, hogy Bolunak alagút kell!
Csakhogy eltelt pár év, meg 12 kormány és 16 miniszter is jött-ment, mégse lett alagút. Kiderült, hogy ez magától nem fog ott lenni.

Így aztán eljött a megváltó 1990-es év, amikor eldöntötték, hogy most már mindenképpen dönteni kell! De legfőképpen cselekedni. Még jobb lenne, ha a cselekményről döntenének, majd a döntésről cselekednének. Nem pedig fordítva.

Így aztán a megváltó 1993-as év is eljött, amikor az ásó, kapa is eljött (a nagyharang otthon maradt…), és ezzel megkezdődött az építkezés is!

Míg végül tényleg elérkezett a megváltó év! 2007. január 23-án megtörtént a hivatalos megnyitó, és az első jármű begurult az alagútba.
Hát még mekkora öröm volt, amikor az a túloldalt ki is jött!
Így ettől a (megváltó) naptól fogva a Bolu-alagút Törökország egyik legfontosabb átjárója.

Maga az alagút is nagy dolog. Két közel 3 km hosszú cső található a hegyben. Egyik 2.788 m, míg a másik 2.954 m (érdekesség, hogy az angol Wikipédia 3.014 m-t és 3.125 m-t ír). Az út pedig U alakban halad, mert úgy jobban rá lehet fordulni Isztambulnak. No meg mert így lehet a völgyet a legjobban elérni.

Az U-alakú alagút
Az U-alakú alagút

Az alsó bejárat 810 m-e van a tengerszinttől, míg a felső 860 m-e. Tehát maga az alagút 50 m-t halad lefelé. Már ha Ankara felől érkezünk.

A második mérnöki csoda viszont csak ez után következik. Még kb. 500 m-nyit mennek az autók lefele a következő 12 km-es szakaszon. Ezen 4 völgyhíd, és további 3 sima híd várja az erre érkezőket.

Néha pedig hóesés, vihar, sima eső, vagy csak nagy szél vár a kijáratnál. Így akik jó lendületből jönnek ki az alagútból további, jó lendülettel repülhet le a völgybe. Persze az előrelátóak már az alagútban összetörik magukat. A még előrelátóbbak pedig megnézik a táblát a bejáratnál.

A Bolu-alagúthoz felvezető hídrendszer részlete - Forrás: Ömer Vasfi Tuncel - Google Earth
A Bolu-alagúthoz felvezető hídrendszer részlete – Forrás: Ömer Vasfi Tuncel – Google Earth

A Bolu-alagút tényleg az egyik legfontosabb átjáró Isztambul és Ankara között. És rengeteg autó halad itt át naponta. Főleg ünnepek alatt. A statisztika szerint pedig ez Törökország leginkább balesetveszélyes szakasza.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.3/10 (4 votes cast)
A Bolu-alagút, 9.3 out of 10 based on 4 ratings
 

3 Replies to “A Bolu-alagút

  1. Akkor az İstanbul-Ankara vasútvonal is azért került lefelé, Eskişehirnek, hogy ezt a hegyes (problémás) részt elkerülje?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Ez egy elég jó domborzati térkép, és nagyítható is.
      https://en-gb.topographic-map.com/maps/dzu/Turkey/
      Igen, ezen jól látszik, hogy a „folyó völgye” nem a Bolu úton halad. Igazándiból Eskişehir is fent van a domb oldalon. De gondolom nem akarták kihagyni, ha már a „közelben” jártak. Meg valahol, valamikor Ankara magasságába is fel kellett mászni, és akkor ezt már inkább Eskişehir előtt megtették.
      Ajánlom, hogy a http://wikimapia.org-al együtt tanulmányozd. Azon nagyon pontosan jelölték a vasutat (sok minden mással együtt).

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Igen, a domborzati térkép segítségével jól lehetett látni, hogy mi is a helyzet a kérdéses tájon! Eskişehir-ről nem is gondoltam volna, hogy az is ennyire fent van!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Hozzászólás a(z) Feyyaz bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .