Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Isztambul egy meglehetősen régi város (legalább 8000 éves). De nemcsak hogy ősi, de meglehetősen mozgalmas is.
Isztambul egy olyan város, ami mindig is mozgásban volt, ahogy ma is. Állandóan változik.
Éjszaka, ha nem figyelünk oda, akkor a házak átalakulhatnak, kibővülhetnek, akár még új emelettel is bővülhetnek!
De erre majd még visszatérünk!

Érdekes, hogy bár a rómaiak rettentő precízek voltak, térképekről nem sokat tudunk. Isztambulról – pontosabban Konstantinápolyról csak egy sematikus ábra maradt fel. Nem éppen alkalmas arra, hogy eljussunk a palotából a piacra (“A sötétpiros pixel után forduljon jobbra! Nem annál! A másik sötétpirosnál! Újratervezés!“)

Konstantinápoly a Tabula Peutingeriana térképen - Forrás: Wikipédia
Konstantinápoly a Tabula Peutingeriana térképen – Forrás: Wikipédia

Azért ez az ábrázolás is nagy dolog. Ahogyan láthatjuk, a többi városról még ennyi sem készült. Bár ott legalább házak is vannak.

Ez a részlet a híres Tabula Peutingeriana, ami valamikor a 4-5 században készülhetett. És nem kifejezetten a városon belüli bolyongásra, hanem az ismert világon (de legalábbis a Római Birodalmon) belüli utazásra tervezték. Éppen ezért az utak, folyók, hegyek, és egyéb tájékozódási pontok vannak rajta lerajzolva.

De még így hatalmas ez a térkép: 6,75 m hosszú! Jelenleg a bécsi nemzeti könyvtárban őrzik. De szerencsére a Wikipédián jó nagy méretben megtekinthető. Lehet rajta jókat böngészni!

A következő térképhez jó 100 évet kellett várni. Ezt egy olasz ember, Cristoforo Buondelmonti készítette 1422-ben. Ezen már Isztambul több jellegzetessége is felismerhető. Sőt!
Bár sok minden még mindig inkább szimbolikus, ez a térkép mégis nagy segítség. Láthatóak, hogy mely templomok álltak, merre járhatott éppen akkor a fal, és merre laktak az emberek. Pl. az ázsiai oldalon látszik Üsküdar (de Kadıköy nem).
Szintén érdekes az a vár, ami a Boszporusz partján áll, ahol ma az Európai Erőd található. Őt majd csak 1452-ben építik meg. De úgy tűnik, már akkoriban is volt ott valami.

Cristoforo Buondelmonti térképe 1422-ből
Cristoforo Buondelmonti térképe 1422-ből

1422-es évet írunk. Ekkor még a Bizánci Birodalom élt és mozgott. Olyan volt, mint egy rozsdás kard a falon: büszke, de igazándiból használhatatlan. 33 év múlva foglalják el a törökök, amivel egész Európa történelme új irányba indul el.

A következő évszázadokban, ahogy a egyre több ember jutott az írás szuperképesség birtokába, egyre több térkép jelenik meg Iszambulról.
Ezek többsége még mindig inkább a látványos, mint valóban használható. De azért már így is nagy segítség a különböző szakmáknak, mint a történészek, építészek. Hiszen valamennyire mégiscsak képet kaphatunk az akkori állapotokról.

Isztambul 1574-ben.  By: Georg Braun and Franz Hogenberg
Isztambul 1574-ben. By: Georg Braun and Franz Hogenberg

Ez az ismert fenti kép 1574-ben készült. Vagyis Nagy Szulejmán (uralkodott: 1520-1566) után. Ennek ellenére a Topkapı Palota nem hasonlít a mai változathoz. Pedig azt pont Szulejmán építette át Hürrem kérésére.

Mindez inkább azt jelzi, hogy bár a térkép valószínűleg tényleg 1574-ben készült, de egy másik, 1520-es térkép alapján. Az pedig talán egy 1480-as térkép alapján.

Ennek ellenére nagyon sok olyan épületet lehet nem látni, ami azóta épült. És itt most is a repülőterekre gondolunk, hanem pl. a Sultanahmet Camii (alias Kék Mecset), amit 1609-ben kezdtek építeni, és 1616-ban fejeztek be. Vagy akár a Yeni Cami, amit 1665-ban nyitottak meg.

Ráadásul a térkép topográfiailag sokkal pontosabb mint a kor többi térképe. És sok később keletkezett térképnél is pontosabb képet ad Isztambulról. Ebből adódóan felbecsülhetetlenül értékes!

De aki úgy érzi, hogy mégis van az a pénz, amiért megvenne egy régi darab Isztambult, az 3200 dollárért vehet egy eredetit ezen az oldalon.

Ehhez hasonló régi térképből elég sokat találunk, ha a Google vagy a Pinterest-be vagy angolul az old Istanbul map vagy törökül az eski İstanbul haritasi keresőszavakat írjuk.

Ezen az 1686-os térképen a "költő" inkább a hajók részletein dolgozott. A város kidolgozásába csak az AyaSofya, a Topkapı, a Héttorony, és még néhány apróság fért bele.
Forrás: kültürİstanbuL
Ezen az 1686-os térképen a “költő” inkább a hajók részletein dolgozott. A város kidolgozásába csak az AyaSofya, a Topkapı, a Héttorony, és még néhány apróság fért bele.
Forrás: kültürİstanbuL

Vannak köztük jobban kidolgozottabbak, meg olyanok, ahol a szerző hamar megunta a rajzolást, és csak 1-2 épületet firkantott a papírra.

Egy térkép 1632-ből, a klasszikus nézetben.
Forrás: kültürİstanbuL
Egy térkép 1632-ből, a klasszikus nézetben.
Forrás: kültürİstanbuL

Feltűnően sok az, ami hasonlóan az 1574-es térképhez, az Ázsiai oldalról, Üsküdar felől ábrázolja a várost. Ennek valószínűleg 2 oka van:
1) Ha így rajzolják a várost, akkor jól néz ki.
2) Ha Üsküdarban a Boszporusz partra kiülünk teázni, akkor tényleg jól néz ki a város. Még ha nem is ilyen szögből látjuk.
Nem mellesleg ilyenkor az előtérbe lehet egy kis szárazföldet is rajzolni, ahol bajszos-turbános emberkék lovagolhatnak. Ettől pedig a térkép még jobban néz ki.

Mindezek után egy olyan Isztambul térképet tettem be, ami teljesen eltér a megszokottaktól. Ráadásul nem találtam, hogy ki készítette, mikor, minek, stb..

Isztambul valamikor 1500 és 1900 között.
Isztambul valamikor 1500 és 1900 között.

Idővel, főleg az 1700-as évektől kezdve a térképezés is komolyabb szakma lett. Főleg katonai oldalról előnyös tudni, hogy a domb mögött város, mocsár vagy erdő található. Nem is beszélve arról, hogy a domb tényleg ott van-e, ahol mindenki emlékszik rá…

A Boszporusz domborzati térképe - 1784
Készítő: M. Barbié du Bocage
Forrás: alamy
A Boszporusz domborzati térképe – 1784
Készítő: M. Barbié du Bocage
Forrás: alamy

Így ebben az időben egyre inkább térképszerű térképek keletkeztek. Ebből nem maradt ki Isztambul és a környéke sem.

Isztambul dombozati(as) térképe 1811-ből. Készítő: Castellan Antoine-laurent.
Forrás: alamy
Isztambul dombozati(as) térképe 1811-ből. Készítő: Castellan Antoine-laurent.
Forrás: alamy

Érdekesség, hogy ezek a térképek, még ha a szultán megrendeléséből is készültek, nem török nyelvűek. Legtöbbször francia vagy angol feliratokat találunk rajta. E miatt azért elgondolkoztató, hogy vajon a szultán tényleg tudta-e, hogy mit is méricskélnek azok az úriemberek az országban?

A török abc-t az 1930-as években vezették be. Az ez előtti térképeken a nem török felíratok eléggé változatosak. Attól függően, hogy az adott került, terület vagy utca nevét miként hallotta a rajzoló.

-Mit mondott, hogy hívják ezt a helyet?
-Hát Isztambul!
-Azt tudom! De ezt a kerületet!
-Jah, hogy azt! Hát Beşiktaş!
-Mi???
-Beşiktaş.
-Be…micsoda…nem tudná betűzni?
-Nem tudok én se írni, se olvasni. De megpróbálom: kunkori betű, még inkább kunkori betű, hosszú de kevésbé kunkori betű, ..
-Nem jó! Inkább próbálja lassabban!
-Be şik taş
-Be…shh ktash??
-Haj, hát mit vacakol ennyit! Nem mindegy, hogy írják? Itt mindenki tudja írás nélkül is! Na, vegyen egy simitet!

Akit komolyabban érdekelnek az ilyen típusú térképek, azoknak ajánlom az İstanbul Haritaları 1422-1922 c. könyvet.

İstanbul Haritaları 1422-1922
ISBN 9944264198
Oldalszám: 256
100+ térkép
30,5 x 40,5 cm
4 kg
Igen! Önvédelemre is alkalmas!
İstanbul Haritaları 1422-1922
ISBN 9944264198
Oldalszám: 256
100+ térkép
30,5 x 40,5 cm
4 kg
Igen! Önvédelemre is alkalmas!

Ebből nekünk is van egy példányunk az irodában. És büszkén mondhatom, hogy jó nehéz!

İstanbul Haritaları 1422-192
İstanbul Haritaları 1422-192

És egy kis ízelítő belőle:

Egy Boszporusz térkép 1790-ből
Egy Boszporusz térkép 1790-ből

Ez egy nagyon jó kis könyv. A térképek szerelmesei évekre el tudnak veszni benne!
És amíg ők a kiutat keresik, addig mi menjünk tovább a tényleg részletes térképek fel.

Szerencsénkre a 19. században egyre inkább igén lett a tényleg pontos térképekre. És szerencsére voltak olyan kitartó emberek, akik fel is térképezték Isztambul girbegurba útjait és girbegurba házait.

Ezek a térképek pedig ma elérhetően. Hasonlóan a fenti zsebkönyvhöz, ők is jó súlynak és méretnek örveznek. Ennek köszönhetően lesznek persze jól használhatóak (ha már cipelni nem lehet őket).

Nekünk ezek a régi térképek nagyon sokat segítenek annak kiderítésében, hogy milyen volt egyik-másik háza 100-200 éve.

Isztambulban ugyanis a házaknak saját életük van. Ha az ember nem figyel rájuk, simán növesztenek 1-2 emeletet, vagy néhány szobányit felhíznak.. Pont olyanok, mint a török emberek: mindig csak nőnek, sose fogynak.

Az elmúlt évszázadokban felkerült néhány extra emelet.
Az elmúlt évszázadokban felkerült néhány extra emelet.

De viszont a felújításkor mindig vissza kell térni az eredeti verzióra. Egyrészt mert az az eredeti. Másrészt nem is mindig egészséges a házra újabb és újabb emeletet pakolászni. Hiszen az, ami az egész házat tartja, az nem lett erősebb.

Így az irodában több is található a régi térképek gyűjteményeiből. Ezekből szemezgettünk egy kicsit.
Megpróbáltam úgy csinálni, mint a profik! A könyv sarkára tettem egy 1 TL-at (ne kérdezzétek, hol találtam), így jobban látszik a méret.

A kedvencem: İstanbul-Rumeli Chiheti Haritaları
A kedvencem: İstanbul-Rumeli Chiheti Haritaları

Ez a két szép kötet, ami akár 1000 lírát is ér. Nemhogy ki tudja, milyen régen készült, de teljes mértékben oszmánul van! Még a minitérkép is, ami azt mutatja, hogy melyik lap mellett mi van (ennek biztosan van valami hivatalos neve).

Minitérkép
Minitérkép

Így pedig szinte esélye sincs az embernek, hogy bármit is megtaláljon rajta. A házak sokat változtak. Néha az utcák is. De még a partvonalban sem lehet mindig megbízni (ráadásul a természet is volt olyan jófej, hogy a Boszporusz partja ismétlődő).

Ez itt talán Ortaköy. De csak abból gondolom, hogy ott a villamos fordulója, végállomása (erről lesz még szó), és van egy dzsámi a tengerparton. Ez a rendhagyó irányból derül ki.

Ez itt talán Ortaköy
Ez itt talán Ortaköy

Amennyiben sikerül egy helyet beazonosítani, akkor keresni kell egy olyan hoca-t, aki el tudja olvasni az oszmán szöveget (nem arab, csak hasonló).
Ahhoz, hogy a mai állapotokkal össze lehessen hasonlítani, meg kell találni az olyan állandó épületeket, mint a rendőrség, valakinek a palotája, egyházai épületek, stb..

Elvileg be lehetne vetni a modern technikát is. A Google Fordító elég jól felismeri a nyelveket, és le is fordítja. Mindezt a kamerán keresztül nézve.
Jelen esetben viszont igencsak el van veszve…

A Google itt bajban van..
A Google itt bajban van..

Aki egy kicsit rutinosabb a török nyelvben, vagy a történelemben, annak feltűnhetett a könyv címében a Rumeli szó. Ez általában az európai oldalt jelenti (máskor pedig a Római Birodalmat, vagy annak valami maradványát). Ez viszont azt jelenti, hogy a könyv csak az európai oldallal foglalkozik. Tehát kell lennie egy párjának, az ázsiai oldalról is.

Az ázsiai könyv
Az ázsiai könyv

Az İstanbul – Anadolu Cihet Haritaları kötetben találjuk meg az ázsiai oldal térképeit. Nagy szerencsénkre ezt már latin betűkkel írták. Így akár még a magyarok emlékeit is megtaláljuk benne!

Magyarok Isztambulban
Magyarok Isztambulban

Következzen egy másik térkép, szintén a kedvencek közül! Ez a Cadastre de la ville de Constantinople. A Google szerint portugálul van, majd közli, hogy nem ért belőle egy szót sem..

Cadastre de la ville de Constantinople
Cadastre de la ville de Constantinople

Ő 1839-ben készült. És inkább művészi albumnak lehetne hívni, mint valódi térképnek.

Egy kis Pera, egy kis Atatürk-híd
Egy kis Pera, egy kis Atatürk-híd

Ezen a két oldalon egy darabka Pera, és az Atatürk-híd látható. Persze akkor még Azapkapı (Gyötrelem-kapu)-híd volt a neve.

A térkép roppant látványos! És ki kell emelni, hogy a tenger nagyon szépen van megfestve, és a parkok is roppant részletesek.

Mindemellett roppant nehéz bármit is megtalálni benne. A költő gondosan ügyelt arra, hogy a betűk ne rontsák a hangulatot. Így nemcsak, hogy művészi szépségűek, de még nagyon aprók is.

Ezen kívül a költő egy idő múlva úgy döntött, hogy már nagyon unja az egészet, és inkább verseket fog faragni. E miatt a könyv egy idő múlva igencsak hiányos. De legalább szép!

A sor végére a leginkább ismert, és használható könyvet hagytuk.

Jacques Pervititch sigorta haritalarında İstanbul
Jacques Pervititch sigorta haritalarında İstanbul

Ez a legkomolyabb könyv a témában. Nagyon sokszor találkozhatunk az innen származó oldalakkal (pl. ezen az oldalon számos link van. Ezen éppen a Kis AyaSofya látható).

A könyvet Jacques Pervititch kezdte készíteni még 1904-1906 között. Később történt egysmás a nagyvilágban, ezért a könyv folytatása váratott magára. A végül 1922-1945 közötti hosszú időszakban sikerült befejezni.
Ez látszik a könyvön is. A régebbi területek még mások. Ráadásul a török hangzásból a neveket franciára írták át. Az újabb helyeken már direkt törökül van.

<a href=Eminönü 1904-1906" class="wp-image-12851" srcset="http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2019/10/20191022_125130-1-e1572258109918-450x600.jpg 450w, http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2019/10/20191022_125130-1-e1572258109918-768x1024.jpg 768w" sizes="(max-width: 450px) 100vw, 450px" />
Eminönü 1904-1906 (katt a képre a nagyobb méretért!)

A térkép roppant pontos! Figyeljük meg, hogy a dzsámik minaretjei, a bazárok boltjai, minden az utolsó részletekig meg vannak rajzolva. És tényleg a helyükön is vannak!
Ezt a térképet egy biztosító társaság megbízatásából készítették, hogy a gyakori tűzesetnél kiderüljön, mi veszett el pontosan. Az első részt (1904-1906 közötti) a C. E. Goad társaság készítette. Később (1922-1945) már maga a török kormány megbízásából rajzolták.

Kadıköy igencsak másképpen festett.
Kadıköy igencsak másképpen festett.

Így ez a térkép ma számtalan szakmának nagyon hasznos. Pontos képet kaphatunk a 100 évvel ezelőtti Isztambulról.

<a href=Chora, Kariye) dzsámi és múzeum" >Kariye Camii (Chora) és környéke" class="wp-image-12855" width="450" height="600" srcset="http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2019/10/20191022_125847-1-e1572258155280-450x600.jpg 450w, http://isztambul.info/blog/wp-content/uploads/2019/10/20191022_125847-1-e1572258155280-768x1024.jpg 768w" sizes="(max-width: 450px) 100vw, 450px" />
Chora, Kariye) dzsámi és múzeum" >Kariye Camii (Chora) és környéke

És természetesen magyar emlékeket is találhatunk. Ilyet, mint a szinte teljesen elfelejtett Erdélyi Követséget is.

Erdélyi Követség - 498-as szám mellett a piros 1-2.
Erdélyi Követség – 498-as szám mellett a piros 1-2.

Ő egyébként így néz ki ma:

Az Erdélyi Követség a levegőből
Az Erdélyi Követség a levegőből

Ha esetleg nekiállnánk az interneten keresgélni (elég beírnunk a Jacques Pervititch nevet), akkor egy idő múlva kiderül, hogy egyes dolgok valahogy hiányoznak. Nincs térkép a fedett bazárról. De nincs a Dolmabahçe Palotáról, ahogy a Topkapı-ról sem. És az AyaSofya-Sultanahmed környékéről sem tudni semmit. Úgy tűnik, hogy már akkoriban is voltak olyan részek, amiket nem akartak mindenkinek megmutatni

A könyv tehát roppant praktikus. És bár az oldalaival tele van vele az internet, beszerezni nem egyszerű. És nem is olcsó! (kb. 1300-1500 TL)
Szerencsére viszont készült egy nagyon jó internetes térkép, ahol Pervitich térképek is megtalálhatóak (sajnos nem mind).

Az oldal igazi különlegessége viszont az, hogy ezek a térképek a mai Google Térképre lettek felhelyezve, rétegként. Néhány másik réteggel együtt. Ráadásul a rétegek átlátszósága is állítható. Így együtt nézhető pl. az 1821-es térkép az 1927-es Pervitich térképpel. Mindez a mai műholdas térképpel együtt.

Így ezen az oldalon nagyon jól megfigyelhetjük, mi hogyan változott az évek alatt Isztambulban. Illetve ha az 1899-es Regional Map-et kapcsoljuk be, akkor egész Törökországot megnézhetjük. Igaz, ezen a térképen a városok csak pontokkal vannak jelölve (még Ankara is, hiszen akkor még csak egy egyszerű anatóliai kisváros volt)

Ma vs 1941. Eminönü
Ma vs 1941. Eminönü

A sima térképek mellett sok más érdekes térképet is találhatunk. Ilyet, mint az 1922-es közlekedési térképeket.

Ezekből, az úgymond különleges térképekből is összeszedtünk néhányat. Mindjárt kezdjük a villamos térképpel!

1925-ös isztambuli villamostérkép
Forrás: http://maviboncuk.blogspot.com
1925-ös isztambuli villamostérkép
(katt a nagyobb méretért!)
Forrás: http://maviboncuk.blogspot.com

Úgy 100 éve még nagy lelkesedéssel épültek a villamosvonalak Isztambulban. Akkor még úgy látszott, hogy ez lesz a közlekedés jövője. De aztán a dolgok másképpen alakultak, és a villamosok fejlesztése abbamaradt. Majd eljött az az idő, amikor a villamosok már a kocsiknál (már a gyalogosoknál is) lassabb volt. Ekkor majdnem mindegyik megszűnt.
Érdemes megnézni, hogy 1925-ben az akkori várost végig lehetett járni villamossal!

Isztambul turista térképe (1950??)
Forrás: http://www.midafternoonmap.com
Isztambul turista térképe (1950??)
Forrás: http://www.midafternoonmap.com

Hasonlóan érdekes ez a turista térkép (valamikor 1950 környékén lehet). A villamos vonalak ezen is megtalálhatóak, ahogyan arra is rácsodálkozhatunk mekkora üres területek vannak.
Külön érdekesség, hogy más színnek vannak jelölve a török (vörös) és a bizánci-görög-római épületek (fekete-sötétzöld).
És még egy Törökország térképet is mellékeltek, ha valaki esetleg nagyon eltévedne.

Egy másfajta rendszerről is találtunk érdekes térképeket. Mégpedig a vízhálózatról. Már a római időkben is kulcskérdés volt, hogyan lehetne ennyi ember ivóvízzel ellátni. Kezdetben, amikor csak 1-1 törzs lakott itt, akkor a közeli patakok bőven elegendően voltak. De amikor már egy birodalom központja (összes pompájával és adminisztrációjával) itt székelt, akkor már ez vajmi kevés volt. Így a közeli Belgrád-erdőből hozták a tiszta vizet több tíz kilométeren keresztül.
A történelmi térképek ebben a PDF-ben találhatóak. Elég csak a képeket nézegetni.

Isztambul vízellátása...valamikor...a múltban.
Forrás: dergipark.org.tr
Isztambul vízellátása…valamikor…a múltban.
Forrás: dergipark.org.tr

Érdemes megfigyelni, hogy milyen sok vízvezeték hídon (kemer) keresztül jut el a víz a történelmi központba. Taksim tér is ki van emelve. Ez a híres tér ebben az esetben a központi vízelosztás miatt fontos. A neve is ezt jelenti.

Eğri Kemer from the sky
Az Eğri Kemer by Mima Sinan, egy a sok közül

Maradva a történelemnél és így Mimar Sinannál, egy igazán érdekes térképet is találtunk! Tan Cemal Genç rajzolt egy olyan térképet, amin a mérnők mester isztambuli művei láthatóak. Pontosan 48 darabot kereshetünk fel ennek a dokumentációnak a segítségével. Mellé néhány információt is kaphatunk az épületekről. A térkép itt érhető el.

Mimar Sinan térkép
Készítő: Tan Cemal Genç
Mimar Sinan térkép
Készítő: Tan Cemal Genç

Végezetül pedig néhány vízi térkép.
Legfőképpen azért, mert Isztambul történelme szorosan összekapcsolódott a vízzel. Ezek a vízi, illetve hajózási térképek pedig a vízparti, víz közeli vagy éppen a víz közepén lévő történelmi emlékeket is jelöli.
Egyrészt tájékozódási pontként (ami nekünk is jól jöhet, ha a Boszporuszon hajókázunk), másrészt, hogy a hajók ne menjenek neki.

Az OpenNauticalChart térképen az Európai Erőd és az Ázsiai Erőd
Az OpenNauticalChart térképen az Európai Erőd és az Ázsiai Erőd

Egyik ilyen az OpenStreetMap kifejezetten hajózós térképe, az OpenNauticalChart. Neki a nagy előnye, hogy ezt a közösség fejleszti. Így ha valaki talál egy olyan hm… ebben az esetben egy tengert… ami nincs rajta a térképen, akkor gyorsan be tudja rajzolni. Nem kell megvárni, míg egy erre hivatalos ember megteszi ezt.

Szintén a közösség építi a WikiMapia-t, ami nagyon hasznos, ha a környék izgalmas dolgait akarjuk felfedezni. Vagy Józsi bácsi farmját akarjuk megtalálni… Mert hát ugye ide bárki rajzolhat.. Józsi bácsi is..

Sokkal-sokkal tudományosabban (és egyben egyszerűbben) néz ki a tényleg hajózásra szolgáló térkép. Itt már a tengerek mélységét is láthatjuk. És ide tényleg csak az van bejelölve, ami valóban fontos. Pl, hogy merre van a víz alatt tengeralattjáró-háló kifeszítve. Ez a térkép itt található.

Vele nemcsak Isztambult érdemes megnézni, hanem Velencét, Budapestet, a Balatont, a Velencei-tavat, Tisza-tavat vagy a Fertő-tavat is!

Isztambul Navionics hajózási térképe
Isztambul Navionics hajózási térképe

Most már csak egy dolog hiányzik, a hajók!
A Flightradar24-et talán már mindenki ismeri, ahol a repülőgépeket lehet nyomon követni. Ilyen van a hajóknál is. Őt MarineTraffic néven találjuk. Van belőle mobilos verzió is.

Ha vele ránézünk Isztambulra, akkor azt vesszük észre, hogy itt aztán tényleg sokan vannak.

MarineTraffic - hajóforgalom Isztambulban.
MarineTraffic – hajóforgalom Isztambulban.

Hasonlóan a Flightradar-hoz, itt is a hajókra kattintva azok adatait láthatjuk. Ilyeneket, mint pl. sebesség, korábbi útvonalak, stb..
Ez az Európa és Ázsia között közlekedő utasszállítóknál is érdekes (sötétkék), ahogyan megnézhetjük a teherszállító hajókat is (piros)

Ez a térkép nagyon jól megmutatja, mekkora forgalom is van a Boszporuszon.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Érdekes régi térképek Isztambulról, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


93
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    beş
    “5”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések