Isztambulban tombol a tél!
14 fok van, süt a nap, és szél egy száll se. Csak simit.
És még csak reggel van!
A múlt héten viszont már láttunk havat. Legalább 3 másodpercig!
Úgyhogy úgy döntöttünk, nem kockáztatunk, és nem lépünk ki az ítéletidőbe, ezt meghagyjuk másnak. Mi pedig megnézzük, ők mit találtak, és mit pakoltak fel az internetre.
(Ilyen távból a fürdőruhás lányok nem látszódnak rendesen…)
Nagyjából 10 évesnek mondhatjuk azt, hogy a szociális média a mindennapok részei lettek. Mind a könnyű megosztás, mind a zsebben hordozható technológia (pl. iPhone) olyasmi, amivel emberek milliói archiválják a (nem túl érdekes) mindennapjaikat.
Cserébe viszont az internet nem felejt. Így nemcsak azt láthatjuk, hogy az idén miként készül Isztambul a (nemlétező) Karácsonyra. Hanem azt is, hogy miként tette ezt az elmúlt 10 évben. Sőt! Mindjárt össze is lehet hasonlítani, hogy egyik-másik hely miként változott az elmúlt években. Jobb ötletekkel állnak elő évről-évre, vagy rosszabbakkal. Vagy esetleg megy minden ugyan úgy, mint korábban…
Ezen utolsó kategória jeles képviselője a MetroCity nevű bevásárló központ, ahol már legalább 2008-óta minden évben ugyan azokat a díszeket lehet látni.
De a bevásárlóközpontokról most nem szeretnék sokat írni, hiszen az előző bejegyzés csak róluk szólt.
Helyettük legyenek inkább az utcai díszítések!
Egy bevásárlóközpontban könnyű elérni, hogy a díszeket ne lehessen elérni. Így elég kevés olyan fizikai tényezővel kell számolni, amelyek a díszek kárára lehetnek: nincs szél, nincsenek madarak, se karácsonyfára mászó macskák vagy gyerekek… A díszeket elég csak annyira felragasztani, hogy maguktól ne essenek le. Januárba meg úgyis kezdődik a következő akciós szezon..
Ezzel szemben az utcákra olyanokat kell tenni, amelyek jól bírják a gyűrődést, ha nem akarjuk, hogy az első szél az egészet átvigye a szemközti kontinensre. Így ezek eléggé strapabírók. Ha jól vannak megcsinálva, akkor még januárban is úgy néznek ki, mintha csak most lettek volna felrakva (Igen, van olyan is, ami 2 hónapig úgy néz ki, mint amit éppen most raknak fel, csak a munkások elugrottak egy hamburgerre). E miatt viszont sokakban felmerül az a kérdés, hogy ha egyszer világít (ami ugye nagyon izgi), meg színes (ami meg szép), meg működik (hát még ilyet!), meg minden oké vele, akkor miért is kellene leszedni?
Jah, hogy már március van?? Na és?! Olyan szép, meg színes, meg világít, és tele van csillagokkal. Meg ez egyébként sem karácsonyi dísz, hiszen Törökországban nincs Karácsony. Ez csak… egy halom lámpa…ami színes…meg tele van csillagokkal.. igen, olyanokkal, amilyen a török zászlón is van. Igen-igen, jó ötlet! Egy utcán megtölthetnénk világító holdakkal is.
… és így tovább legalább augusztusig…
Isztambulban a legismertebb sétálóutca a Beyoğlu kerületben található İstiklâl Caddesi. Az utcát elég könnyű megtalálni, de magát az utat, amin járunk… hát az nem mindig látható a sok embertől. Főleg ha éppen hétvége van, meg buli, és még a Karácsony (újév) is közeleg.
Az elmúlt években a bulinegyed erősen áttolódott a szomszéd kerültbe, Beşiktaş-ba. Itt mindjárt 3 egyetem is van kézközelben, és az alkoholt is jóval lazábban mérik. Ezért az İstiklâl Caddesi sokat vesztett a jelentőségéből (vagy inkább az érdekességéből). A karácsonyi lámpák sem túl izgalmasak.
Pedig régebben ilyenkor még buli-villamos is közlekedett!
Érdekes, hogy Beşiktaş mégse lett az isztambuli Karácsony és Újév központja. Persze a lelkes ifjúság ritkán éli meg az éjfélt józanul. Ők azok, akik nem átlépnek az új évbe, hanem átesnek.. Nekik egy 40 wattos izzó éppen úgy megfelel, mint a soklámpás égősor – gondolkodhatnak a szervezők.
De aki nézett már a pohár aljára, az tudja, hogy lámpából, színes lámpából, de főleg Mikulásból sosem lehet elég. Nem is beszélve a csillagokról, és a holdakról…
Tehát a szervezők inkább úgy érzik, hogy oda érdemes a nagyobb banzájt csinálni, ahol nagyobb eséllyel fog az úri közönség borravalókkal dobálózni, mint késekkel.
Ezt a helyet pedig úgy hívják, hogy Nişantaşı. Ő egyébként pont félúton van Beşiktaş és az İstiklâl Caddesi között. Mindkét irányból 22 perc gyalog.. Nem mintha oda bárki is gyalog járna…
Nişantaşı Isztambul egyik (vagy talán a legnagyobb) elit negyede. Történelmi szempontból ez egy olyan terület, ami kellően messze volt a szultántól ahhoz, hogy itt minden olyan megtörténhessen, amit a palotában nem néztek volna jó szemmel. Pl. itt volt először vezetékes gáz, vagy villamos.
Ennek több praktikus oka is volt. A szultán maradhatott hagyománymegőrző. Ha pedig kiderült, hogy a villamos mégiscsak az ördög találmánya, és mondjuk a fél kerület összedől, akkor meg a szultán az eseményektől távol maradhatott.
Csakhogy Nişantaşı a modern szemlélettel, és a kiváló boszporuszi kilátással szépen-lassan az úri negyed lett. Így Karácsonykor nem spórolnak a feldíszítéssel. De még vörös szőnyeggel sem! Mert hát miért is ne?
Sőt! Időnként ilyen óriás dolgok is vannak, mint diótörők
vagy Mikulások
Vagy csak simán a geometria veszi át az uralmat…
Tehát, ha a pénztárcánk bírja (mert Nişantaşı nem egy olcsó hely), mi pedig a tömeget is bírjuk, akkor ő lehet egy jó célpont.
Addig viszont nézzük meg kicsit a hoteleket. Pontosabba, ahogy már a bejegyzés elején írtuk, megvártuk amíg más megnézi őket. Jelen esetben az Eğeliyor muyuz szerkesztősége.
Persze az illető nem az olcsó helyekre ment be… de úgy könnyű, ha nem akarunk ott aludni, hanem csak egy sort fotózunk a bejáratnál, aztán hussss…tovább megyünk.
Nos, a hotelek is felkészültek a Karácsonyra/Új évre. Itt is láthatunk Karácsonyfát, hóembert, Mikulást, de még műhavat is!
Persze gondoljunk bele szegény turista helyzetébe is! Idejön valami északi országból, ahol már térdig érő a hó… leszáll a repülőről, és megcsapja a 16 fok, a tűző nap, meg a hóvihar teljes hiánya. Jobbra-balra is pálmafa… Hogy fog ő örülni, amikor újra fenyőfák között lehet a Mikulásokkal együtt!
Egy másik hotelben a pingvinek koncerteznek lelkesen.
Ebben a hotelben pedig éppen a jegesmedvék karácsonyoznak.
Természetesen ennyivel még nem ért véget… lehetne még folytattni… Csakhogy mindjárt itt a Karácsony. Így mégis itt legyen most a vége.
Kellemes Ünnepeket!