Kaland, játék, és… nem kell egy szőnyeg?

Itt van a nyár, itt van újra!
És most… de nem, most még bizonytalan ideig nem lehet eljutni Isztambulba. Persze a hatóságok, és a légitársaságok is azt mondják, hogy hamarosan…

Nálunk is a villanyszerelő elvitte a csillárt a nappaliból, hogy holnapra megszereli. Azóta eltelt 7 év, de a csillárt nem láttuk újra.

Szóval igen… hamarosan újra lehet jönni Törökországba. Leírom még egyszer, nagybetűvel is. Mert akkor nagy betűkkel is le lesz írva: HAMAROSAN.

Tehát egyenlőre nem tudni, hogy mikor is lesz a nagy nap, amikor újra repülő érkezik Magyarországról, és még ki is lehet belőle szállni. Talán tényleg minden jó lesz, és már holnap.
De az is lehet, hogy mégse lesz minden olyan jó, és akkor… hát akkor az a nap nem holnap lesz…

Addig viszont maradnak a fényképek, videók nézegetése. Szerencsére ma már annyi fénykép, videó és más digitalizáció készül Törökország legnagyobb városáról, hogy akár 3D-be is lehetne modellezni. Ilyet még 2010 környékén készítettek Rómáról. Vagy itt található egy érdekes projekt szintén 2010-ből, ahol az internetre feltöltött fényképek geolokalizációs adat adatai lettek összegyűjtve. Annyi kép készült, hogy kirajzolódik Isztambul térképe.
2010 még az okostelefonok őskora volt. Azóta több embernek lett telefonja, több és jobb képek készülnek, töltődnek fel. És még új technikák is jelennek meg, mint 3D, VR, 360 fokos stb… A YouTube tele van velük…

Ezek között bőségesen lehet válogatni. És még olyanok is vannak, ahol mi döntjük el, merre menjünk. Tisztára, mintha ott lennénk!

De azért valami hiányzik…. Az a hangulat… az interakció!

Úgyhogy úgy gondoltam, írok az ősrégi (lassan 40 éves!!) Kaland, játék, kockázat könyvekben volt. Itt a történetet az olvasó alakította. Minden esemény végén a könyv megkérdezte, merre tovább, majd arra az oldalra kellett lapozni. Nagy kaland volt!

Egy hasonló itt a blogon is készült a Szabadságharcos emigránsok szerepjátéka. Annak elkészítése 4 hónapig tartott, és minden időm ráment (cserébe lett 67 oldal 82.000 szóval). Így ennyire összetettre ne számítsatok. A mostani inkább csak az isztambuli hangulat visszaadását szolgálja, mint tényleges kalandot. Egy dimenziós lesz, azaz 1 útvonal van. Persze választási lehetőség mindig van. De mindig, mint a valós isztambuli túráknál az eseményeket nem a szereplők irányítják.

Lássunk is hozzá! Hajrá!

Ülsz az Isztambulba menő repülőn és kifele nézel. Egyszercsak a pilóta bemondja, hogy átléptétek (pontosabban átrepültétek) a határt. Mostantól török földön… izé.. török levegőben vagytok.
Ebben a pillanatban – ki tudja, honnan – odalép valaki hozzád egy gyanús kabátban oszmán fejfedővel. Azt mondja, hogy ugye tudod, hogy a beutazáshoz vízum kell, ami 15 euró? De ő itt és most 10 euróért elintézi neked.
Mit teszel?

• Megveszed 10 euróért.
• Megmondod neki, hogy szívesen megveszed a vízumot, de csak forintban tudsz fizetni.
• Lealkudod 7 euróra
• Kineveted és elmondod neki, hogy pontosan tudod, hogy már évek óta nem kell a magyaroknak vízum .
• Illedelmesen megköszönöd, és visszautasítod. De ha már erre jár, adsz neki 5 lírát, hogy ugorjon le a boltba egy kóláért.

Leszállt a repülő. Nem máshova, mint Isztambul új, harmadik repterére, amit csak szerényen İstanbul Great Airport-nak (török İ-vel, hátha lehal tőle pár rendszer). Igen, nem titkolt cél, hogy ő legyen a legnagyobb reptér. Ma még csak Isztambulban, de holnap már az egész világon! Aztán meg sem állunk a csillagokig míg meg nem kapjuk a villanyszámlát…
Merre indulsz el?

• Megyek balra.
• Megyek jobbra.
• Megyek egyenesen.
• Elébe megyek a bajnak, mindjárt beugrom az első boltba és elköltöm az összes pénzemet.
• Becsukom a szemet, és megyek amerre nem látok.

Kijutottál a reptérről! Ezen leginkább te lepődsz meg a legjobban. Sőt! Csak te lepődsz meg rajta. A többi ember simán kijutott. Bár a jobb oldalin ajtón egy olyan családot látsz kijönni, ami legalább 4 napja bent bolyongott..
Hogyan mész be a belvárosba.

• Taxival. Van egy rakat pénzem.
• Busszal, csak olcsó legyen.
• Ramazan Timza transzferrel, mert biztosra akarok menni.
• Menő vagyok, gyalog bemegyek a belvárosba. Át a kerítésen, elfutva a kutyák elől, be az erdőbe, aztán majd meglátjuk.

Bármivel is jöttél, sikerült! Itt vagy a célnál! De a kalandok még csak most kezdődnek!
De egyenlőre még el se tudod hinni, hogy itt állsz az AyaSofya előtt. Mögötted meg a Kék Mecset.
Kivéve, ha megfordulsz, mert akkor a Kék Mecset lesz előtted, az AyaSofya pedig mögötted. De sokat ne forgolódjál, mert még beleesel középen a szökőkútba.
Mit teszel?

• Előveszem az iPhonomat, és lefotózok mindent. Csinálok 200 selfie-t is, és még ott helyben felrakom a szociális hálóra. Akkor is, ha estig tart.
• Android telóm van, de dettó ugyan az.
• Profi fényképezőgépem van. A szocháló meg majd otthon.. válogatás és karácsony után.
• Összeveszek azzal az állattal, amelyik pont akkor állt be elém, amikor azt akartam fotózni, ahogy egy sirály éppen úgy repül a minaret felett, hogy részben eltakarja a napot, van ott egy felhő is, és a fény is úgy csillan, hogy az nagyon barón néz ki.
• Eszek egy simit-et.

Míg nagyban ismerkedsz a térrel, odalép hozzád egy furcsa alak, majd Hello my friend! csatakiáltással a barátjává nyílvánit téged. Ennél fogva pedig mindjárt egy hihetetten ajánlattal is ellát: soha nem látott áron kapsz egy térképet, vagy egy svéd nyelvű útikönyvet, vagy egy kockás szőnyeget, vagy egy csíkos esernyőt, vagy idegenvezetőd lesz és megmutatja az AyaSofya titkos hátsó bejáratát.
Mit teszel?

• Veszek tőle egy térképet.
• Megkérdezem, hogy van-e pöttyös szőnyeg.
• Veszek tőle egy csíkos esernyőt, csak hagyjon békén.
• Megveszek tőle minden kacatot, még a cipőjét is.
• Befizetek egy idegen vezetésre.
• Kibérelem egy egész hétre. Majd a rabszolgámmá teszem.
• Megkérdezem, hogy magyar nyelvű vezetés is van-e, és lehet-e forintban fizetni.
• Elfutok

Miután így megküzdöttél Isztambul első akadályával, fellélegezhetsz.
Így, hogy nagy levegőt vettél, veszel egy még nagyobbat, és belevágsz a város felfedezésébe.
Miként teszed?

• Előveszem mind a 16 papír turistakönyvemet, betöltöm a lementett wikipédia és turista weboldalt, majd belevetem magamat az AyaSofya-ba. Minden képet, minden mozaikot, minden oszlopot és követ jó alaposan megnézem, utána olvasok, jegyzetelek. Estére talán végzek a főkapuval. 2 hét múlva ugyan ez a Kék Mecseténél, utána pedig bemegyek az Archeológiai Múzeumba. Onnan karácsony körül távozom, majd akkor kitalálom, merre tovább.
• Bevetem magamat az AyaSofya-KékMecset-Topkapı hármasba, utána barangolok egy kicsit.
• Bekapcsolom mindkét iPhonomat live stream módba, mellé a négy Samsung mobilomat is. Elindítom a fejkamerámat is, és még a drónt is felküldöm követő módban. Majd párhuzamosan 3 nyelven kommentálva elindulok az AyaSofya-ba.
• Bemelegítésképpen átsuhanok az AyaSofya-KékMecset-Topkapı-Elsüllyedt Palota- Archeológiai Múzeum-Iszlám Történelmi Múzeum-Mozaik Múzeum-Galata-torony-Dolmabahçe Palota-Boszporusz-túra látnivalókon, majd beülök ebédelni.
• Eltévedek, még mielőtt elérném a bejáratot.

Túl vagy az első látnivalókon! Nagyszerű! Ha lenne pontozás, most kapnál 10 pontot. De nincs pontozás, így nem kapsz 10 pontot. 5-t sem.
Viszont mindeközben rettentően megéheztél. Meg el is fáradtál, így jó lenne leülni valahova.
Mit teszel?

• Jó lesz egy simit is, meg egy kis üveg víz, és túrázok tovább.
• Keresek egy közértet, veszek kenyeret, sajtot, felvágottat, vagy amit találok. Aztán kiülök a parkba.
• Keresek valami olcsó éttermet.
• Nem bízom semmiben, irány a McDonnald’s!
• Alaposan átböngészem az árlistát a környéken, és az alapján döntök.
• Valami könnyűt keresek, sok salátával.
• Arra megyek, ahonnan a legtöbb füst jön, ahol már a levegőben érződik a kalória.
• Keresek valami ismert törökös ételt. Mondjuk dönert.
• Inkább valami érdekes török ételt keresek. Az a jó, ha azt se tudom, mit eszek!
• Keresek valami jó drága helyet, ami majd jól mutat az Instagrammon. Aztán beülök szembe vele valami olcsó helyre.

Ismét lenne 10 pont, de ugyebár nincs. Most már megismerkedtél a látnivalókkal, és a helyi étellel is. Ideje eldönteni, miként teljen a délután!
Hogyan tovább?

• Uff… degeszre ettem magamat… Szerintem estig itt maradok, és teázok.
• Teljesen fel vagyok pörögve. Meg se állok, míg körbe nem sétáltam az óvárost!
• Folytatom a túrát a környéken.
• Átmegyek az ázsiai oldalra.
• Megkérdezem az éppen online ismerőseimet, merre tovább.
• Keresek valami magas helyet, ahova fel lehet mászni, és körbe lehet nézni.

Szuper! Nagyon jól haladsz! Igazi isztambuli turista vagy!
De jaj! Míg a te a várossal ismerkedtél, addig besötétedett.
Most mit teszel?

• Kit érdekel? Megyek tovább!
• Elhozom az éjszakai felszerelésemet (fotós állvány, meleg kabát, stb…), és belevetem magamat a városba.
• Hát akkor együnk megint!
• Mára elég volt, vissza a hotelba!
• Keressünk valami helyet bulizni!

Na jó, most már tényleg késő este van! Vagy talán már reggel?
Hogyan tovább?

• Sosincs elég késő, és időből sincs soha elég. Gyerünk tovább!
• Fogalmam sincs, hova jutottam, merre vagyok.. Lefekszem az első sötét helyre és kivárom a reggelt.
• A hotelban valamit kavartak a szobákkal, és az enyémben van egy jakkuzzi. Eszem ágában sincs kiszállni belőle!
• Én az igazak álmát alszom a hotelben.
• Én meg a hamisakét! Hehehe!
• A legjobb idő, hogy felkészüljünk a napkeltés fotózásra!
• Én még írom a blogomat…
• Hát….ööö… az úgy volt, hogy elmentem bulizni, aztán … az új haverjaimmal átmentünk szembe a tetováló szalonba… Aztán… aztán most várom, hogy kinyissanak a boltok, és vegyek egy földig érő nagykabátot, vagy egy sátrat, amit magamra tehetek. Így nem merek végigmenni az utcán..

Új nap virradt rád! Most már lassan 24 napja vagy Isztambulban. Úgy érzed, már-már profin ismered a várost! Az előbb oktattál ki két turistát, akik a Boszporusz partján keresték az AyaSofya-t. Az egyik azóta valahol a városhatáron jár…
Úgy döntesz, ma már belevágsz a sűrűjébe! Kezdetnek irány a bazár!
Miként készülsz erre a nagy kalandra?

• Összegyűjtöm az összes pénzemet. Még hajnalban online eladom az összes részvényemet, kölcsönt veszek fel a házamra, és még az ismerősöket is megkérem, hogy küldjék át, amijük csak van.
  Mindent megveszek majd, amit csak látok!
• Az összes pénzemet elrejtem a tapétában. Csak 5 lírát viszek magammal. Nekem nem fog senki eladni semmit.
• Írok egy hosszú listát, hogy kinek mit is lenne jó venni.
• Én racionálisabb vagyok. Veszek majd valami látványos apróságot, aztán majd kap mindenki csokit a sarki boltból.
• Feltöltöm az összes mobilomat, fényképezőgépemet, tartalék akkumulátoromat, és amit csak találok. Egy éjszaka alatt a hotel villanyszámlája magasabb lesz, mint egész évben.
• Áttörlöm a fényképező gépemet.
• Megkeresem az interneten a bazár térképét, kinyomtatom 2 példányban, és megpróbálom memorizálni.
• Veszek 30 gombolyag fonalat. Az egyik végét a hotelben az ágyamhoz kötöm.

Most már minden készen áll, hogy bemenj Isztambul egyik legrégebbi bevárásló központjába, a Fedett bazárba. Mindjárt felkerekedsz, és elindulsz abba az irányba, ahol szerinted a bazárnak kell lennie.
Legnagyobb meglepetésedre nem tévedtél el! Bár, sokat segít az a 40 tábla, amivel útközben találkozol, de mégis nagyot nőtt az önbizalmad!
A sarkon látsz is egy turistát digitális térképpel a kezében. És bár nem olyannak néz ki, mint aki eltévedt, hamarosan mégis ez fog vele történni, hiszen segítesz neki.
A jólvégzett munka után lelkesen állsz meg a bazár kapuja előtt. És felnézel rá. Majd lefotózód. De csak szerényen… 200 kép elegendő lesz. Utána nagy levegő, és belépsz a sűrűjébe!
Mit teszel?

• Eltévedek, de úgy biza!
• Bemegyek az első boltba.
• Matematikai elvet követve inkább az utolsó boltba megyek be elsőnek.
• Megpróbálok térképet rajzolni.
• Húzom a fonalat magam után.
• Megpróbálok beleolvadni a tömegbe. Kicsit nehezen megy, mert éppen a kenyai focista válogatott is erre jár családostól.
• Élesítem a telefonjaimat, felkapcsolódok a netre, megkezdem az online közvetítést, majd elindulok a dzsungelben.
• Hopp! Valaki leejtett egy érmét! Míg lehajolok érte, négyen átesnek rajtam.
• Egy sarokba bevonulok, és összerakom a fotós cuccomat. Majd felderítem a legjobb fotós boltokat.

Véletlenül, vagy szándékosan – ki tudja? – de egy lámpaboltban kötöttél ki. Az eladó már dörzsöli is a kezét, és egy olyan 28-részes lámpa készletet mutat, ami egy táncteremben is alig fér el. Máshol esetleg nem is lámpának, hanem karácsonyfának hívnák.
Mit teszel?

• Szólok az eladónak, hogy szerintem ez nem is lámpa, hanem inkább karácsonyfa.
• Ez nagyon szép! Kettőt kérek!
• Ijedten felkiáltok, és az eladó háta mögé mutatok. „Te jó ég! Mi az ott?!?!?!”. Míg ezzel eltereltem a figyelmét, addig megszököm.
• Nem zavartatom magamat, felállítom a fotós állványomat, és végigfényképezem a boltot.
• Lefotózom és nyitok vele egy online akciós oldalt, hogy ki mennyiért venné meg tőlem ezt a lámpát még mielőtt én megvenném.
• Elmondom, hogy nekem is van lámpám, ami szerintem jól mutatna itt. Megkérdem, hogy mennyiért venné meg tőlem?
• Megkérdezem, hogy lehet-e forintban fizetni, esetleg OTP lakás-hitellel?

A kezdeti nehézségek után, amikor 3 porcelán Szulejmán babát vettél meg akaratod ellenére, kezdesz belejönni. Úgy érzed, hogy kezded kiismerni magadat.
Merre mész?

• Jobbra
• Balra
• Egyenesen
• Hátra
• Balra fel
• Jobbra el
• Amerre több lámpa van
• Inkább leülök, és iszok egy teát.

Hát…. próbálod a tényeket szépíteni, de hát a tények makacs dolgok. Eltévedtél. De úgy, mint jeges medve a sivatagban. Az egyetlen biztos pont, hogy alattad a padló van, fölötted pedig a plafon. Minden más csak feltételezés. Könnyen lehet, hogy zárásig itt leszel. Vagy még az után is!
De ekkor, ki tudja honnan, egy szakállas, de nem félszemű bácsi jelent meg, aki kihúzott téged a csávából. Igaz, cseberből vederbe kerültél, mert nemsokára egy szőnyegboltban találod magad. Csak úgy sikerül megszöknöd, hogy veszel egy 4 cm x 3 cm-es kézzel csomózott szőnyeget. Az eladó szerint több ezer éves. Mikor megfordítod, látod a Made in China felíratott. Az eladó szerint ez is azt bizonyítja, hogy a törökök és a kínaiak már évezredek óta kereskednek.
Miután innen kiszabadultál, már ismerős helyen találod magad. Merre tovább?

• Az aranyárusok felé.
• Az öregbazár felé.
• A farmernadrág-árusok felé.
• A csilingelős fapapucsok irányába.
• Mindegy, csak felfelé.
• Inkább lefelé.
• Megpróbálok spirál alakban kijutni innen.
• Be a szemközti boltba, amennyiben az nem szőnyeget árul.

Sikerült! Megcsináltad életed nagy kalandját, majd kijutottál a Fedett Bazárból. Persze pontosan nem tudod hol vagy. A GPS is csak annyit mond, hogy ő is eltévedt és kivett 2 hét szabit. Annyi biztos, hogy valahol a bazár alsó részén lehetsz, mivel a kapu tőled felfelé van a dombon.
Az igazi meglepetés viszont csak most kezdődik! A bazár mintha folytatódna! Bármerre is nézel, az utca tele van emberekkel, és mindenféle boltokkal. Ahogy kicsit jobban körbenézel, láthatod, hogy a másfelé menő utcák másfajta bolt kupacokhoz vezetnek. Mintha mindegyik egy külön bazár lenne.
Merrefelé mész?

• A ruhák és a csipkés terítők irányába.
• A pizsamák és a csipkés terítők irányába.
• A babaruhák és a csipkés terítők irányába.
• A teafőzők és a csipkés terítők irányába.
• A kerti törpék irányába.
• Felállítom a fényképező gépemet, és fotózok.
• Én még mindig online vagyok, és élőben közvetítek. Megkérdezem a népet, merre tovább.
• Nem volt itt egy balta bazár? Megpróbálom megkeresni.

Szépen mész tovább, és bolyongasz a tömegben és a kis hátsó utcákban. Házakba mész be, han-okból jössz ki. Egyszer még fagyit is veszel.
Na jó, nem mindig szép. Egyszer szembe jött veled 999 kínai turista (megszámoltad, tényleg annyian voltak!), és alig fértél el mellettük.
Egy másik alkalommal pedig sikerült belelépni abba, ami egyértelműen jelzi, hogy egy ló erre járt. Pedig biztos vagy benne, hogy itt nincsenek lovak. Mégis, hogy lehet ez??
Sok viszontagság után, és két csomag szívecskés alsógatya megvásárlása után (akciós volt! Nem lehetett kihagyni) végül leértél a Fűszerbazárhoz.
Hogyan tovább?

• Elemet kell vennem, mert már minden tartalékom elfogyott a sok fotózástól. És tartalék kártya is kell.
• Az internet népe tombol az örömtől, hogy eljutottam a Fűszer bazárba. Megy tovább az élő közvetítés, irány befele! Azt hiszem, az emberek vért akarnak, valami durvát ki kell próbálnom… talán a török kávét?
• Irány a csípős részleget. Sok-sok csípőset viszek haza!
• Megkeresem a sajtárusokat.
• Veszek fűszert. Nem tudom, melyik milyen… mondjuk szivárvány szín szerint megyek sorban. Kérek abból a pirosból. Mi, a zöld hashajtó? Nembaj, ajándékba lesz!

Mire innen kikeveredsz, már igazán fáradt vagy. És a táskád is tele azzal a sok mindennel, amit ma vettél.
Miképpen képzeled el a nap hátralevő részét?

• Irány a hotel, egy kis pihenés jól jön. Utána egy kellemes esti séta.
• Muszáj visszamenni a hotelbe, hogy feltöltsem a fényképező gépet, lementsem a képeket, stb… Egy jó kis zuhany után folytatom az éjszakai fotózást.
• Már a tartalék telefon tartalék akkumulátora is az utolsókat rúgja. Keresek egy éttermet, beülök enni és pihenni. Közben feltöltöm a telefonokat. Majd irány az éjszaka!
• Vissza a hotelba, fürdés, pihenés, vacsora, majd irány bulizni. De most megnézem, hogy a közelben ne legyenek tetováló szalonok.
• Leülök a Boszporusz partjára, és átnézem miket vettem. A felesleges kacatot mindjárt behajítom a vízbe. Ha elég könnyű lett a táskám, folytatom a túrát, ameddig csak bírom!

Az este eseménytelenül telt. Mármint isztambuli szemmel. Egy egész könyvet megtölthetnél az éjszakai élményeiddel. Volt közte ajtó nélküli lift, eltévedt szomszéd, csípős szósz, sok-sok macska és még egy tetováló szalon is.
Másnap frissen ébredsz. Mármint úgy hiszed, de amikor felülsz az ágyon, mindjárt oldalra le is dőlsz róla. Úgy döntesz, hogy ma kicsit könnyebre veszed a programot. Cél a Galata-torony. Délutánra meg valami pihentetőt keresel. Át is jutsz az Aranyszarv-öblön, és ott állsz a domb alján. Miként képzeled a feljutást a toronyhoz?

• Erős vagyok, lelkes vagyok, gyalog nekiindulok: toronyiránt!
• A térképet és a Google Földet alaposan tanulmányozva találok pár jó kis utcát, ahonnan jól lehet a tornyot fényképezni. Oda megyek.
• Az útikönyv 428. oldala azt mondja, hogy van itt egy felvonó a közelben. És tényleg!
• Letöltöttem egy ingyenes kínai navigációs programot. Az azt mondta, hogy felszállok az X buszra, majd átszállok az Y buszra, onnan a Z buszra, majd… amikor már valaki kínai halpiacon voltam, felhívtam a követséget, hogy szabadítsanak ki. A kommandó 4 perc múlva meg is érkezett.

Oké, itt állsz a torony előtt. A sok eléggé hosszú. De mikor jobban megnézed, látod, hogy a liftre várakozók még többen vannak. Persze van lépcső is.
Most mi legyen?

• Erős vagyok, szép is vagyok, naná, hogy a lépcsőn megyek!
• Egy videó arról, ahogy a lépcsőn megyek, biztos sok like-ot kap a YouTube-on. Irány a lépcső! Csak előtte kikapcsolom a hangot, hogy ne hallják, ahogy szuszogok.
• Lépcső… na persze! Az menjen fel rajta, akinek zsiráf volt az anyja… meg az apja is… Persze, hogy a lifttel megyek!
• Leülök a közeli étterembe és eszek. A sorban állók is egyszer megéheznek. Majd akkor bemegyek.

Sikerült! Felértél a Galata-toronyba! A kilátás lélegzetelállító! Ha balra nézel: Isztambul, ameddig a szem ellát! Ha jobbra nézel, Isztambul, ameddig a szem ellát! Ha előre nézel, hopp egy kőfal! Eltakarja a kilátást.
Most mi lesz?

• Elő a fotós állványt, és szép nyugodtan minden irányba mindent lefotózok. Panoráma képet is, HDR képet is. De még timelapse videót is készítek. Közben szép szavakat mondok mindenkinek, aki nem fér el mellettem. Úgy csinálnak, mintha én tehetnék róla… Hát én építettem ilyen keskenyre ezt a tornyot??
• Hú! Nem semmi, ami itt van! Másodpercenként 200 képet töltök fel az online oldalakra. Innen messzire ellátni. Látom, ahogy a mobil átjátszó torony vörösen izzik a túlterhelődéstől. Ezt videóra kell venni! Felrakom a YouTube-ra.
• Hát, hogy itt micsoda tömeg van! Az egyik állat kitett egy fotós állványt középre! Nem lehet tőle elférni! Egy másik meg folyamatosan beszél, és… jól látom?? 4 telefon van a kezében! Micsoda világ ez! Én csak élvezni akarom a kilátást!
• Hoznom kellett volna egy macskát! Megtámadtak a sirályok, és elvették a simit-emet!

Uh, ez tényleg fárasztó egy túra volt. Felmászni a toronyba… És már tegnap is kifárasztottad magadat… Ebéd utánra valami könnyűt programot tervezel. Mi legyen az?

• Hát… Kényelmesen elsétálok a Héttoronyig, majd körbejárom a falat. Lazításként még átúszom Ázsiába.
• Nos igen.. tényleg fáradt vagyok. Így csak 6-8 órát fotózok még.
• Bedőlök az első török fürdőbe.
• Egy Boszporusz-túra most jól jönne!
• Arra gondoltam, hogy pihenésképpen felülök az egyik turista buszra. De mikor már 4 órája állt a dugóban, és még mindig a Galata-torony alatt álltunk, akkor inkább leszálltam róla.
• Úgy hírlik, hogy a torony közelében vannak jó kávézók. Kipróbálok belőle 1-2-5-8-23-at.
• Itt van a közelben az İstiklâl Caddesi. Azon sétálgatok, beülök teázni, és elütöm az időt estig. Itt vannak a legjobb bulis helyek. Jaj ne! Egy tetováló szalon!

Másnap eléggé nyomasztó hangulatban ébreszd. Nem elég, hogy dög fáradt vagy az elmúlt időszak miatt, de ez az utolsó napod Isztambulban. És abból sem sok maradt. Még pár óra, és indul a repülőd.
Szomorúan, és dög fáradtan összepakolsz (valami reccsent, amikor nem bírtad bezárni a bőröndöt és ezért ugráltál rajta, de már nem mered kinyitni). Majd kijelentkezel a hotelből.
Utána?

• Még futok egy rövid kört, és veszek ezt-azt.
• Még futok egy rövid kört, és ellövök olyan 20-30 ezer fényképet.
• Hát ez tragikus. Az internetes rajongók gyűjtést szerveznek, hogy pár napot maradhassak még.
• Nincs tovább. Irány a reptér! Megkeresem a buszt.
• Elfogyott a pénzem, gyalog megyek. Csak nem lehet olyan messze, hiszen egész este itt repkedtek a gépek fejem felett.
• Megy a halál! Maradok!

— VÉGE — Kalandod itt véget ért… vagy éppen csak most kezdődött!

******

Ha egyszer véget ér a karantén, és újra valós testünkben járhatjuk Isztambult, próbáljunk ki ezt a játékot!

Alakítsunk át egy hatoldalú dobó kockát. Négy oldala legyen a négy égtáj: észak-dél-kelet-nyugat. Bár nincs sok értelme olyan városban, ahol nincsenek 90 fokos utcasarkok. De azért hátha…

A maradék két oldal közül az egyik: menjünk be egy közeli dzsámiba (templomba, zsinagógába), míg a hatodik oldal: együnk valamit. Bátrabban írhatják a vegyünk valamit is.

Induljunk el az AyaSofya-tól valamelyik irányba. Majd minden elágazásnál dobjunk a kockával!

Jó mókát!

És sok sikert a túléléshez!

Kaland, játék, és... nem kell egy szőnyeg?, 8.5 out of 10 based on 2 ratings

---