A Bizánci Birodalom és a Keresztes Hadjáratok – 2. rész

Folytatás innen

30 évvel később, 1203-ban a velenceiek 10.000 katonát szállítottak a Szentföld felszabadítására. Ekkor kereste meg őket Alexiosz, ki szeretett volna Bizánci császár lenni, név szerint sorban a negyedik. A keresztesek és Velence segítségét kérte. Cserébe kifizeti a keresztesek tartozását Velence felé. Arról nem tudni, hogy a velenceieknek mit ígért, talán, hogy visszakapják a kiváltságaikat. De azt tudjuk, hogy a jövendő császár a teljes Ortodox egyházat a pápa alá felügyelete alá akarta adni.

Velence azért, hogy a kereszteseket el tudja szállítani, le kellett állítania minden tevékenységét, és hajóépítésbe fogott. Ennek kemény ára volt, amit szeretett volna a keresztesektől visszakapni. De ők meg éppen azért lettek keresztes lovagok, mert semmi pénzük nem volt. Európa királyai pedig korábban már 3 keresztes hadjáratot finanszíroztak, nem nagyon akartak egy negyedikbe is pénzt adni.

Így Velencének mindenképpen jól jött a lehetőség, hogy valaki kifizeti őket. A kereszteseknek is, hogy ne maradjanak adósok. Meg nekik mindegy volt, melyik várost foglalják el. Éppen most vették el a Magyar Királyságból Zara várát. Márpedig annak semmi köze a Szentföldhöz és a muszlinokhoz. Ott éppen olyan igazhitűek ültek, mint Rómában. A pápa eléggé mérges is volt e miatt a keresztesekre, és Velencére is.

Alexiosz, aki a keresztesek és a velenceiek segítségével a IV. lett, egy másik Alexioszt akart lelökni a trónjáról, a III-at. Ő nem volt éppen a bizánciak kedvence, még csak legális sem, és őt a nép nemcsak a trónjáról, hanem még a városfalról is szívesen lelökte volna.
Ennek ellenére, amikor a keresztesek megjelentek a Falaknál, a nép kitartott a császáruk mellett, és megkezdték a védekezést.

Konstantinápoly nem volt támadásra felkészülve, a környező országoktól nem kellett tartaniuk. Ellenség sem volt a közelben. Legalábbis Bizánc úgy gondolta.
A városban nem volt igazi védelem, csak kb. 15.000 ember védte a Falakat. Azokat a Falakat, amiket nem tudott áttörni senki az elmúlt 1000 évben.

Konstantinápoly szárazföldi fala - rekonstrukció
Forrás: https://index.artstation.com/artwork/l629z
Konstantinápoly szárazföldi fala – rekonstrukció
Forrás: https://index.artstation.com/artwork/l629z

A 10.000 keresztes nem is a jól ismert és nehezen bevehető szárazföldi falat támadta. Ott volt velük a híres-hírhedt velencei flotta több ezer hajója, amelyeket úgy alakítottak át, hogy a sokkal gyengébb tengeri falat lehessen vele elfoglalni. De ehhez előtte be kellett jutni az Aranyszarv-öbölbe.

Így az igazi csata az Aranyszarv-öböl túloldalán, a mai Galata negyedben zajlott. Cél a régi Galatalt-torony (ma Földalatti Dzsámi – Yeraltı Camii, helyzet itt) elfoglalása vagy megsemmisítése volt. Ez tartotta azt a láncot, ami lezárta az öböl bejáratát.

A védők sokáig sikeresen tartották a tornyot. De egy alkalommal ki kellett menniük, és míg távol voltak, a keresztesek elfoglalták az erődöt és kinyitották a láncot. Így már szabad út vezetett az Aranyszarv-öbölhöz.

Itt IV. Alexiosz megpróbált egyezkedni a bizánci emberekkel, hogy elődje, III. Alexiosz helyett őt fogadják el császárnak. Végül is a név ugyan az, nem lesz nehéz megszokni. De a nép kiállt az uralkodója mellett.

Hat nap múlva kezdődött a város ostroma.

A velenceiek és a keresztesek támadják Konstantinápoly falait az Aranyszarv-öböl felől.
Forrás: Wikipédia
A velenceiek és a keresztesek támadják Konstantinápoly falait az Aranyszarv-öböl felől.
Forrás: Wikipédia

A velenceiek a leggyengébb falat, az Aranyszarv-öböl felőli tengeri falat támadták. 25 tornyot sikeresen be is vettek, de a nagy kavarodásban sikerült mindent felgyújtani. Így a velenceiek kénytelenek voltak visszavonulni.
A tűz 3 napig égett, és kb. 1.8 km²-t pusztított el.

Közben Alexiosz (a III.) 8500 fős csapatával ellentámadásba lendült. Szemben 3500 fő keresztes volt. De valamiért Alexiosznak elment a kedve az egésztől, és ütközet nélkül visszavonult.
Másnap, mikor a keresztesek rohamoztak, Alexiosz elhagyta a III. jelzőt, és a várost is, hogy legalább a feje megmaradjon.

A keresztesek így megérkezve a palotába döbbenten vették észre, hogy a trón mégis foglalt. Ezen pedig II. Iszaakiosz császár ült. Ő az, akit III. Alexiosz börtönbe zárt míg ő császár volt. Egyben IV. Alexiosz apja.

A keresztesek (és így a velenceiek sem) nem örültek a hirtelen változásnak. Gyorsan megtanácskozták IV. Alexiosz apjával, hogy mégiscsak engedje át a trónt a fiának. Ígyis-úgyis családban marad. Az apa nem igazán akart belemenni a cserébe, de a sok kard és bajszos mosoly meggyőzte.
De közben szólt a fiának, hogy az egész birodalomban még egy aranymorzsa sem maradt. Nem fogja tudni kifizetni a bajszos társaságot.

De hát melyik fiú fogadja meg az apja tanácsát?! Főleg, ha mögötte áll egy csomó karddal felszerelt bajszos ember! Így IV. Alexiosz tartotta magát, hogy megfizeti a tartozást.
Amikor viszont belépett a kincstárba, rájött, hogy csak azért nem lehet a nagy ürességben fellabdázni, mert még labdára sem futja a pénzből. Adóra pedig a közeljövőben nem igazán lehetett számítani.

A keresztesek közben morgolódtak. A velenceik úgy szintén. Már beleélték magukat, hogy anélkül lennének gazdagok, hogy el kellene menni a dög meleg Alexandriába hitetleneket szeletelni.

IV. Alexiosz nekiállt pénzt keríteni. De csak egy módot talált erre: a saját birodalmát fosztja ki. Kiraboltatta a trák városokat, elvette az egyházi javakat, értékes római és bizánci ikonokat olvasztatott be. De még ezzel is csak a ígért pénzmennyiség felét sikerült összeszedni. Ezek után sem a keresztesek, sem a bizánciak nem kedvelték. A várt lájkok helyett csak mérges kommentek érkeztek a szociális hálón.

Hamarosan egy bizánci kés is érkezett, amint egy Murtzuphlosz (Dússzemöldökű) nevű ember tartott a kezében, majd felült a váratlanul megüresedett trónra. Magát V. Alexiosznak nevezte, hogy lássa a nép, hogy immár az 5. verzióval van dolga.
Ekkor döntöttek úgy a keresztesek, hogy a várost ismét megtámadják (már rutinosak voltak benne), és kifizetik saját magukat.

Addigra már a bizánciak és a keresztesek között is állandó lett a feszültség, így a lakosság az új császár mellé állt. Sokáig kitartottak, de végül ez a császár is elmenekült.
Az V. Alexiosz elment a III. Alexioszhoz, hogy egyesítsék erejüket. De nem sikerült megegyezniük. III. Alexiosz odaadta az V.-et a latinoknak. A Keletrómai Birodalmat pedig III. Alexiosz lányának férje vitte tovább, immár Nikaiai Császárság címmel.

A keresztesek végül elfoglalták Konstantinápolyt, és teljesen kifosztották. Amit lehetett, elvittek. Ennek egy része Velencébe került. Amit nem sikerült elvinni, abból megpróbálták az értékes fémeket kiszedni. Sok épület, oszlop és szobor ekkor semmisült meg.
A konstantinápolyi császári könyvtár a középkori Európa egyik legjelentősebb könyvtára volt, amelynek falai között jelentős számú, az ókori világ tudományát őrző tekercseket őriztek. Ez a felbecsülhetetlen értékű kulturális kincs is elpusztult.
A lakosság nagy része is odaveszett.

A lovak eredetileg a Konstantinápolyt a Hippodromban voltak. Ma Velencében találhatóak, a Szent Márk Templomban.
Forrás: Wikipédia
A lovak eredetileg a Konstantinápolyt a Hippodromban voltak. Ma Velencében találhatóak, a Szent Márk Templomban.
Forrás: Wikipédia

Három nap fosztogatás után a keresztesek megalapították a Velencétől függő Latin császárságot. Velencében tervben volt, hogy a központjukat átköltöztetik Konstantinápolyt. De erről végül letettek.

Az egykori Római Birodalom keleti részén sok állam alakult. A Latin Császárság több részre bomlott, ahogyan a Bizánci Birodalom is.
Európa felől a bolgárok törtek előre, kihasználva a zűrzavart, míg Anatóliában az Ikónium Szultánság próbált valamit összehozni, de nem igazán sikerült. Közülük emelkedett ki az Oszmán Birodalom.

1260-ban a Nikaiai Császárság sikeresen visszafoglalta az akkor már legyengült Latin Császárságból a birodalom központját, Konstantinápolyt.

A Keletrómai Birodalom kapott egy új lehetőséget, hogy mégis feléledjen. De nem tudott időben megerősödni, a kulcsfontosságú tartományokat nem tudta visszaszerezni. Végül a törökök megelőzték.

A Bizánci Birodalom darabjai 1206-ban.
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom darabjai 1206-ban.
Forrás: Wikipédia
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .