A Bizánci Birodalom története évszámokban – 1. rész

A Bizánci Birodalom, azaz a Keletrómai Birodalom kezdetét nem egyszerű meghatározni.
Egyik lehetséges dátum 330, amikor Nagy Konstantin megnyitja az új főváros kaput.
De ennek voltak előzményei. Pl. 324, amikor Nagy Konstantin kiválasztotta az új főváros székhelyét. Vagy i.e. 667, amikor a megarai görög Büzansz várost alapított a Boszporusz partján. De annak is voltak előzményei. Pl. a két város, ami már ott állt: Lügosz és Szemisztra.
Vagy akár vehetjük i.e. 5600-at is, amikor a Boszporusz keletkezett..

Talán a legjobb időpont 283. Ekkor történt, hogy Diocletianus lett a római császár. Ekkora már állandósult az a polgárháború, ami a császárok gyakori váltakozásával zajlott. Diocletianus megoldásként új császári rendszert vezetett be, a birodalmat pedig 4 körzetre osztotta. Ezzel hivatalossá tette, hogy bár Róma a világ központja, a birodalmat más városokból irányítják.

Tetrarchia: Diocletianus négy részre osztotta a birodalmat.
Forrás: Wikipédia
Tetrarchia: Diocletianus négy részre osztotta a birodalmat.
Forrás: Wikipédia

330-ra a kis boszporusz-parti város komoly plasztikai műtéten esett át. Minden készen áll, hogy ő legyen a birodalom fővárosa, és még több: ő az új Róma (Nova Roma). Egy hatalmas ünnepség jelenti egy új világváros kezdetét. A kapukat Nagy Konstantin nyitja meg.

331-re felépül a császári palota is.

395-ben meghal I. “Nagy” Theodosius, az utolsó császár, aki az egész Római Birodalmat uralta. Előtte ehhez kemény küzdelmek árán egyesítenie kellet. Pontosabban a birodalom nem különálló országok voltak, hanem a hatalmas területet többen irányították. Theodosius ezt az irányítást vette ismét egy kézbe.
Halála előtt a birodalmat mégis két részre osztotta, fiainak adta. Arcadius lett a Keletrómai Birodalom első császára, Honorius pedig a Nyugatrómai Birodalom első császára lett.

Az elkövetkező időszak túl zűrzavarosra sikerült ahhoz, hogy mindkét birodalmi oldal csak a saját dolgaival foglalkozzon.
Ebben az időszakban (410-413) építi ki II. Theodosius a Konstantinápolyt körbefoglaló Falat.

451-ben Konstantinápollyal szemben a Boszporusz túloldalán, megtörténik a Khalkédóni zsinat. Itt kimondták, hogy Krisztus egyszemélyben két természet, és ezzel elítélték monofizitizmust, ami szerint csak egyetlen természetet fogadnak el Krisztusban.
A Keletrómai Birodalom történetében ez a két csoport (monofiziták és ortodoxok) állandóan egymással szemben áll, és alapvetően határozza meg a birodalom sorsát. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy időnként a császár, a szeretője, a császárné vagy más fontos és befolyásos személy monofizita volt.

457-ben megkoronázzák I. Leónt. Az esemény különlegessége, hogy a koronát nem valamelyik katonai vezető adja, ahogy korábban történt. Ezúttal a vallási vezető, a konstantinápolyi pátriárkája tette a fejére. Ez a terjedt át Európába is.

469-ben felépül az Anasztasziosz-fal.

476, a Nyugatrómai Birodalom bukásának elfogadott dátuma.

526-ban Antiochiában erős földrengés volt. A korabeli beszámolók szerint legalább 300.000 ember esett áldozatul. A várost további földrengések (551, 557, 587, 588), majd pestis járványok (542) is sújtották. Ezzel megkezdődött a legendás ókori város hanyatlása.

527-565 I. Iusztinianosz bizánci császár uralkodása. A Keletrómai Birodalom egyik legfontosabb uralkodója, aki igencsak felkavarta az évszázadot. Uralkodása sok tekintettben fordulópont, és egész Európára hatással volt.
A birodalomban egységes vallást akart, ami az ortodoxia. Minden más vallással, nézettel szemben állt, így a monofiziták is. Ekkor került sor a hellenizmus totális lerombolására.

Iusztinianosz ideje alatt jutott el a selyemkészítés titka Európába. Bizánc kizárólagos selyem monopóliumot tartott fent. A selyemárú presztisnek számított. A bizánci uralkodók kitüntetett ajándéknak szánták, így nagy megtiszteltetés érte azt, aki ilyet kapott.
A bizánci-perzsa háborúk egyik oka a selyem kereskedelem feletti ellenőrzés volt. Majd miután mind Bizánc, mind a Perzsa birodalom elbukik, és a törökök veszik át az ellenőrzést, az európai kereskedők nyugat felől próbálnak új utakat keresni…

532-ban elkészül a Hagia Szófia. Ez lesz Konstantinápoly, és a kereszténység központja majdnem 1000 éven keresztül.

Iusztinianosz megpróbálta feléleszti az egykori Római Birodalmat, ezért hódító hadjáratokat indított. 533-ban elfoglalta Észak-Afrikát.
536-ban bevette Rómát, 540-ben elfoglalta Ravennát. Ezzel a korábbi Nyugatrómai Birodalom központjai Bizánc fennhatósága alá kerültek.

Iusztinianosz korát a katasztrófák is jellemezték: 541-542-ben pestisjárvány súlytotta a birodalmat, amiben valószínűleg a lakosság 40%-a veszhetett oda.
542, 557, és 558-ban földrengések voltak Konstantinápolyban.

Iusztinianosz a Keletrómai Birodalom fénykorát hozta el. De az államkincstár szinte teljesen kiürült. Az új nagy birodalmat pedig sokkal nehezebb és drágább volt megvédeni.

A Bizánci Birodalom 555-ben, legnagyobb kiterjedése idején.
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom 555-ben, legnagyobb kiterjedése idején.
Forrás: Wikipédia


Iusztinianosz halála után előretörtek a longobárdok, vizigótok, avarok és bolgárok. De a fő ellenség a Perzsa Birodalom volt. A perzsák és a rómaiak már az i.e. 3. század óra egymás vetélytársai voltak, és állandóan egymással harcoltak. A két fél kiegyensúlyozott lévén átütő sikert egyik oldal sem ért el az évszázadok alatt.

540-ben, míg Iusztinianosz seregei nyugaton hódítottak, a perzsák elfoglalták Antiochiát. Ez roppant kellemetlenül érintette a bizánciakat. A város az egyik legfontosabb kereskedelmi és vallási központ volt. Ráadásul mélyen a bizánci területen belül.
Végül Bizánc visszaszerezte a várost, és fegyverszünetet kötött, melyben súlyos súlyos adófizetésre kötelezték.

603-ban a perzsák újra támadásba lendülnek, miközben Bizánc a szokásos hatalmi harcaival van elfoglalva és az avarokkal is állandóan hadban áll. A perzsák elfoglalják a monofizita Szíriát. A hódítókat örömmel fogadják, mert az elmúlt időszakban túl gyakran álltak szembe az ortodox Konstantinápollyal.
614-ben a perzsák Jeruzsálemet is elfoglalják. Ez a város lakossága is nagyobb vallási szabadságot remélt a perzsáktól, így segítettek a hódítóknak. Itt a perzsák megszerezték a Szent Keresztet is, ami nagyon lerombolta a bizánciak morálját.
619-ben Bizánc Egyiptomot is elvesztette, a fő gabonaellátó vidékét. A birodalom a teljes összeomlás szélén állt.

Ezen időszakban születik meg a thema-rendszer. A katonák földbirtokot kaptak az örökös szolgálatért cserébe, amit megműveltek és megvédtek.

622-ben Hérakleiosz bizánci császár “mindent vagy semmit” alapon a perzsa birodalom központja felé indul. Hérakleiosz nem egy sima hadjáratot vezetett, hanem szent háborút a Perzsa Birodalom megsemmisítésére. Ellenben, ha elbukik, az garantáltan a Bizánci Birodalom végét is jelentette v

A két birodalom végső összecsapásában általában Hérakleiosz kerekedik felül. Miközben a perzsák (Huszaru) Konstantinápoly faláig is eljutnak, hogy az avarokkal és a bolgárokkal közösen támadjanak. Az ostrom a bizánciak győzelmével zárul. Hérakleiosz pedig minden sikert isteni jelnek nyilvánított. Cél a világ keresztényeinek egyesítése! De legalábbis azokat összeszedni, akik közel vannak, és hadra lehet fogni.

627-ben Ninive romjai mellet a bizánciak végső győzelmet arattak az évezredes vetélytárs felett. Huszrau a perzsa főurak minden támogatását elvesztette, megfosztották trónjától, és fogságban ölték meg. Hérakleiosz az ő fiával kötött békét, amiben a bizánciak mind az elhódított területet, mind a Szent Keresztet visszakapták. És még a perzsa trónt is megszerezték.
Konstantinápolyban hatalmas ünnepséget rendeztek az ősi ellenfél legyőzéséért. A keresztény világ győzedelmeskedett.

636-ban a yarmuki csatában Bizánc súlyos veszteséget szenvedett egy új, eddig ismeretlen ellenféltől, az arab muzulmánoktól. 642-re Bizánc elvesztette az összes keleti tartományát, majd az észak-afrikai provinciákat is. Északról a bolgárok betörtek, és tartósan megtelepedtek a Balkánon.

A Bizánci Birodalom 626-ban.
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom 626-ban.
Forrás: Wikipédia
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .