A Bizánci Birodalom története évszámokban – 2. rész

627-et írunk. A rómaiak (ekkor már bizánciaknak hívjuk őket, bár ők ezt még nem tudják) egy döntő csatában végleg legyőzik a legfőbb ősi vetélytársukat, a perzsákat.
Róma, azaz Konstantinápoly lett a győztes. A Perzsa Birodalom a bizánciaké lett.
Róma és Perzsia az ókori világ két nagyhatalma volt. Bár riválisok voltak, egymásra kölcsönös kulturális hatással voltak.
Perzsia bukásával Konstantinápoly lett az egyetlen birodalom Európában. Egy megállíthatatlan szuperhatalom. Mi baj történhet?
Micsoda? Néhány arab a sivatag közepén lóra ült, és Konstantinápoly felé tart? Ettől csak nem dől össze a világ…

632. Mohamed próféta halála. A próféta összefogta az arabokat, és békére kényszerítette. A próféta halálával ez a béke került veszélybe, valamit kellett kezdeni az emberekkel.
Abu Bakr kalifa az embereket észak felé vezette, hogy ott kössék le a felesleges energiáikat. És ha már fosztogatni akarnak, akkor azt külföldön tegyék inkább.

636-ban a Jarmakú folyó mellett összecsap az Iszlám és a Bizánci Birodalom serege. Bár a bizánciak voltak többen, és jobban képzettek, a csatát mégis elvesztették. Ennek oka a délről érkező homokvihar és mert a monofizita-ortodox ellentétek miatt 12.000 keresztény arab állt át az iszlám arab oldalra.
A csata eredményeképpen az arabok elfoglalták Damaszkuszt, Jeruzsálemet (637) és egész Szíriát.
Hérakleiosz bizánci császár visszatér Konstantinápolyba. Sem a bizánciak, sem a perzsák nem veszik komolyan az arab támadásokat. Bár mindketten érzik az előretörésüket, a két birodalom között nehézkes a kapcsolat. A perzsáknál hatalmi harcok dúlnak, a bizánciaknál ismét előkerül a monofizita-ortodox ellentét. A Keletrómai Birodalom lakosai között egyre inkább vonzóak a szabad vallást nyújtó elfoglalt arab területek. Sok keresztény még az Iszlám vallásra is áttér.
Később ezek az ex-keresztények építik meg azokat az arab hajóhadakat, amelyekkel elfoglalják a Mediterrán déli részét.

638-ban az arabok elfoglalják a Bizánc Armania tartományát

641-ben az arabok elfoglalják Alexandiát, és ezzel Egyiptomot is. Egyiptom a búza, és más élelmiszer-termelés központja volt. Alexandia pedig a hadsereg és a haditengerészet egyik fő bázisa, amellett az 5 pátriáka egyike. Alexandia biztos jövedelmet és luxust jelentett Bizáncnak. Éppen ezért nagyon komoly erőd védte a várost, katapultokkal és kőhajítókkal. A város a 6 hónapos ostrom alatt a tenger felől folyamatos kapcsolatban volt Konstantinápollyal, ahonnan az erősítést is várta. De ez nem érkezett meg, mert a császár időközben meghalt, az összehívott hadsereg pedig szétszéledt.
Alexandia elvesztésével Bizáncnak komoly élelmiszer-ellátási problémái adódtak. A külföldről vásárolt búzát komoly gazdasági válságot okozott, időnként a birodalom kalózkodni kényszerült.
Az Arab Kalifátus számára viszont a birodalom alapjait jelentette a további hódításokhoz. Az alexandriai kopt keresztények pedig a tudománnyal (orvoslás, matematika, alkímia) segítették az iszlám értelmiség fejlődését.

A Bizánci Birodalom 650-ben
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom 650-ben
Forrás: Wikipédia

651-re az arabok elfoglalják az összes perzsa területet. Az utolsó perzsa uralkodó meghal, és ezzel véget ér a Perzsa Birodalom.

674-678 Konstantinápoly első arab ostroma

698-ban az arabok elfoglalják Karthágót, ezzel megszűnik az Afrikai Exarchátus. 711-ben pedig már a Gibraltári-szoroson kelnek át. Egész Észak-Afrika a Kalifátus kezére kerül. Ez nemcsak területi veszteség Bizánc számára, hanem bizalmi is. Az itáliai városok a védelmet inkább látják a Frank Birodalomban, mint a Bizánciban.

A 7. század Bizánc nagy átalakulásához vezet. Ekkorra területeinek nagy részét elvesztette, Anatóliára és néhány itáliai és görög városra csökkent. Az eddigi sokszínű, több nemzetiségű, több vallású birodalom egységesebb lett. Elhagyták a latin nyelvet, a latin címeket és szokásokat, a görög vált uralkodóvá. A déli, főképpen monofizita területek elvesztésével az ortodoxia megerősödött.
Míg Bizánc a saját identitását építette, egyre távolodott Rómától.

A Bizánci Birodalom 717-ben.
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom 717-ben.
Forrás: Wikipédia

717-ben az arabok másodszorra is megtámadják Konstantinápolyt. A sikertelen ostrom átrendezi az arab Kalifátus vezetőségét. Hamarosan abbamaradnak a hódító hadjáratok, majd a birodalom kisebb kalifátusokra bomlik.

726-ban III. Leó bizánci császár elrendelte az Arany Krisztus levételét a Bizánci Palota Chalke kapujáról, majd betiltotta a szentképeket, ikonokat. Mindez lázadásokhoz vezetett a császár területén. 787-ben Eiréné császárnő összehívta a második nikaiai zsinatot, ami kimondta, hogy az ikonokat tisztelni, nem pedig imádni kell.
A képrombolási vita, lázadások, tisztogatások erősen megtépázták a hadsereget és a thémákat. Ez lehetőséget adott az araboknak kisebb rabló hadjáratokra. E miatt a lakosság inkább a városokba költözött, tovább gyengítve a thémák katonai erejét.

756-ban III. Pipin frank király legyőzi a lombardokat Észak-Itáliában, ezzel Róma elveszik Konstantinápoly számára.

800-ban III. Leó római pápa I. Nagy Károly frank király fejére helyezi a koronát, és ezzel megteszi római császárrá. Ez lesz az első komolyabb birodalom Európában a Nyugatrómai Birodalom bukása után, és egyben a Keletrómai Birodalom új vetélytársa. Nagy Károly, mint a pápa által is hitelesített római császár, így igényt tartott a bizánci területekre is (Itáliában volt bőségesen). Ez időben Konstantinápolyban Eiréné császárnő uralkodott, ami tovább erősítette Nagy Károlyt, hogy a keletrómai területek felett nincs (férfi) császár.
Mindez a történelem egyetlen frank-bizánci közvetlen csatározásához vezetett. 810-ben az Aacheni békében egyeztek ki a felek. Ebben mindkét fél elismerte a másik területét. Ezzel véget ért a remény, hogy a Római Birodalmat valaha újra egyesíteni lehet.
A frank-bizánci háborúk segítették Velence függetlenségét is. Ugyan 727-óta Velence azt csinált, amit akart, 811-ig hivatalosan a Keletrómai Birodalom része volt.

Európa 814-ben.
Forrás: Wikipédia
Európa 814-ben.
Forrás: Wikipédia

813-ban V. Leó örmény származású katonatiszt lett a bizánci császár, miután az aktuális császárt az egyik bolgárok elleni csatában véletlenül leszúrta. Ő ismét a képrombolás mellett volt. Az ikonok tiszteletét 843-ban Theodóra császárné állítja vissza.

813-ban az arabok elfoglalják Palermo városát, és ezzel Szicília is elveszik. 863-ban a bizánciak győznek a keleti oldalon, ami után megindulhatott a keleti terjeszkedés.

A Bizánci Birodalom 867-ben
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom 867-ben
Forrás: Wikipédia

842-867 III. Mikhaél bizánci császár alatt megkezdődik a birodalom stabilizálása. Egy nap, 867-ben a társuralkodója véletlenül leszúrja, ettől pedig mindjárt császárrá lesz I. Baszileiosz néven, a Makedón-dinasztia alapítójaként. Az ő uralkodása alatt (842-867) alatt folytatódik a stabilizáció, a reformok. A gondos pénzügyi politikának köszönhetően nő az aranytartalék, a vallási viszályok helyett a megbékélés a cél, a földbirtokos törvényekkel pedig erősítik a katonaságot. Mindezzel a Keletrómai birodalom visszanyerte az erejét, sikeres háborúkat tudnak indítani. Az ország belső területinek békéje és biztonsága miatt növekszik a lakosság, a termelés és a kereskedelem.

831-ben az arabok elfoglalják Palermot, 842-ben Messinat, 859-ben Ennát, 878-ban Siracusát, 900-ban Cataniát, 902-ben Taorminát.

896-ban, 917-ben, 923-ban, bolgár támadások érik a Keletrómai Birodalmat, aki többször vereséget szenved és területeket veszít.

896-970 között a magyarok a Balkánon katonai akciót hajtanak végre Bizánc és a bolgárok ellen.

976-1025 II. Baszileiosz bizánci császár uralkodása. Elődei bár kiváló hadvezérek voltak, az adminisztrációhoz nem értettek. Ezért Baszileiosznak először újra meg kellett szilárdítania a birodalmat. A lázadások leveréséhez gyakran használt külső segítséget, elsősorban normann és kijevi szlávokat. A belső ügyek átrendezésével és a katonaság további erősítésével sikeres hadjáratokat indított.
990-re Szíria nagy részét sikerült visszafoglalni. 1014-ben a kleidioni csatában legyőzik a bolgárokat, a határokat a Dunáig sikerül kitolni. 1021-ben visszafoglalják Örményországot, 1022-ben legyőzik a grúzokat.
922-ben Velence kereskedelmi jogokat kap Konstantinápolyban. II. Baszileiosz többször kéri a velenceiek segítségét tengeri ütközetekben. Ezzel megkezdődik a velenceiek kiváltságosságai és a bizánci hajóflotta hanyatlása.
1025-ben II. Baszileiosz meghal, és nem jelöl ki utódot. Az örökösök néhány évtized alatt a nagyhatalmi státuszból gyenge állammá redukálták a birodalmat.

A Bizánci Birodalom 1025-ben.
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom 1025-ben.
Forrás: Wikipédia

1050-ben Tuğrul szeldzsuk uralkodó elfoglalja Bagdadod. Oğuz török vándorhullám indul meg, amit Tuğrul a bizánci, örmény és grúz határ felé irányít. 1070-ben elfoglalják Mekkát.

1054. A nagy egyházszakadás.

1071. A manzikerti csata. A bizánci vereség ellenére sikerül a szeldzsukokkal megegyezni. De a konstantinápolyi polgárháborúban elbukik a császár. Így a szeldzsukok a békeszerződést semmisnek tekintik, és elfoglalják Anatólia nagy részét.

A Bizánci Birodalom manzikerti csata után.
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom manzikerti csata után. Forrás: Wikipédia

1081-ben I. Alexiosz, a Komnénosz dinasztia alapítója lesz a császár. Megkezdődik a Keletrómai Birodalom helyreállítása a katasztrofális helyzetből. 1095-re sikerül stabilizálnia az országot, elkezdődhet az elvesztett területek visszaszerzése.

1095-ben II. Orbán pápa meghirdeti a Keresztes Hadjáratot.

1097-ben a keresztesek elfoglalják Nikaiát, és azt a Bizánci Birodalomhoz csatolják. 1098-ban elfoglalják Antioch városát is, de azt már nem adják oda Bizáncnak. 1099-ben Jeruzsálemet is elfoglalják, a térségben latin királyságok születnek.

1104-ben Nagy László magyar király lányát, Piroskát eljegyzik a bizánci trónörökössel, II. Ióannésszal. Piroska legismertebb tevékenysége a konstantinápolyi Pankrátor monostora és a hozzá tartozó kórház alapítása (1118).

1143-1180. I. Manuél bizánci császár uralkodása. Megpróbálja Magyarországot hűbérei viszonyba tenni, vagy meghódítani.
Több korábban elvesztet birodalmi területet visszaszerzett, mígnem 1176-ban Müriokephalonnál vereséget szenvedett a szeldzsukok ellen.
Örökösének a magyar Béla herceget szánta, de 51-éves korában fia született. A II. Alexiosz néven trónra kerülő utód 11 évesen lett császár (1180). Fiatal kora miatt alkalmatlan volt az uralkodásra, a latin-ellenességről híres I. Andronikosz 1183-ban megdöntötte a hatalmát. Őt az agresszív politikája miatt két év múlva (1185) véletlenül leszúrták, feldarabolták, de előtte még kitépték haját, fogát és a szemét is kiszúrták. Biztos források írják, hogy a fülét is valaki hazavitte, és bekeretezte…

1203, a keresztesek első támadása Konstantinápoly ellen. 1204, a keresztesek másodszorra is elfoglalják Konstantinápolyt, majd kifosztják. A császár elmenekül. A Keletrómai Birodalom három részen él tovább (Nikaiai Császárság, Epiruszi Despotátus, Trapezunti Császárság), míg Konstantinápolyban a Latin Császárság jön létre.

A Bizánci Birodalom utódállamai 1206-ban. Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom utódállamai 1206-ban. Forrás: Wikipédia

1261-ben VIII. Mikhaél nikaiai császár visszafoglalja Konstantinápolyt. Ezzel visszaállt a Bizánci Birodalom.

1321-ben, és 1341-ben polgárháború zajlik Bizáncban. Ez lehetőséget ad az oszmán törököknek, hogy a területüket növeljék.
1326-ban a törökök elfoglalják, és fővárosuknak teszik Bursa városát.
1356-ban a törökök átkelnek a Dardanellákon.
1362-ben a törökök elfoglalják, majd fővárosuknak teszik Drinápolyt (Hadrianopolis, ma Edirne).

1347-53 között egész Európában pestisjárvány tombol. Konstantinápoly, mint kereskedelmi központ, az egyik legfertőzöttebb terület.

A Bizánci Birodalom 1400 környékén.
Forrás: Wikipédia
A Bizánci Birodalom 1400 környékén.
Forrás: Wikipédia

1402-ben Ankara mellett I. Bajazid oszmán szultán vereséget szenved Timur Lenk mongol vezértől. A szultánt elfogják, és elhurcolják. A mondák szerint egy hatalmas kalitkában tartották.
1402-1410 az oszmán polgárháború. Bajazid veresége után a fiai a birodalom vezetéséért versengenek. Bizánc I. Mehmed szultánt támogatja, aki így győztesként került ki a versengésből.

1422-ben II. Murád megtámadja Konstantinápolyt, de nem tudja elfoglalni. 1424-ben Bizáncot adófizetésre kötelezi.

1453. május 29. II. Mehmet oszmán szultán megtámadja, és elfoglalja Konstantinápolyt. Hivatalosan ezzel ér véget az i. e. 753-ban alapított Római Birodalom története.

1460-ban a törökök elfoglalják a Moreai Despotátust, a Bizánci Birodalom utolsó területét.

1461-ben II. Mohamed elfoglalja Trabzont, és véget vet a Trapezunti Császárságnak

1479-ben a törökök elfoglalják Vonitsát, az Epiruszi Despotátus utolsó városát.

1480 környékén Konstantinápoly nevét hivatalosan Isztambulra cserélik.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .