Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Sajt

Törökországban nem volt egyszerű a túróra rátalálni. Ennek egyik oka, hogy valamiért a tejtermékeket nemcsak hogy minden országban másképp hívják, de más is, másképpen néz ki, és máshogy használják. Az egyetlen közös csak annyi, hogy mindegyik reggel még kint legelészett a réten.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.5/10 (2 votes cast)
 

Sajtos gasztronómiai utazásunk talán soha nem ér véget, de az is biztos, hogy ebből nem lesz egy jól átlátható sajtlexikon. Csak valami hasonló. Bár jó lenne bejárni azokat a helyette, ahol a sajtok készülnek, beszélgetni egyet, megkérdezni a történetét és egyebek. Különben nem tudunk meg sokat a sajtról, leírva pedig kicsit fura, hogy már lassan a 30. sajtról írom azt, hogy nagyon finom 🙂

Ráadásul most még a nevét sem tudjuk. Házi készítésű nem-fehér sajt. Hanem egyszerűen csak sajt. Trabzonból. Tudjátok, az az a tartomány, ami a Fekete-tenger másik végén van.

A sajtot tényleg házilag készítették. Intenzív sárga színe van, mint az igazi vajnak. Ahogy árulták, nem is lehetett a vajtól megkülönböztetni. Mindkettőt tégla formában árulták, amiből kérésre levágta kisebb-nagyobb darabot. Az egész pult úgy nézett ki, mint egyik-másik akciófilmben a bank páncélterme, ami aranyrudakkal van felhalmozva.

Érdekesség, hogy a vajból is több fajtát árultak: sós, kevésbé sós, sótlan, kenyérre-kenős, süteménybevaló, sütéshez való, stb… És persze a vaj is nagyon finom.

No, és akkor ez a sajtos bejegyzés is a szokásos módon ér véget: a sajt nagyon finom. Nyum-nyum. 🙂

Sent from my BlackBerry® wireless device

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
 

Mai mókánkban minden jól összetúúúúúúúúúúrózunk. 😀

Török túró magyar terítővel 🙂

Ezekben a tejes termékekben az a jó, hogy minden országban máshogy hívják őket. Vagyis pontosabban mindenki mást mond ugyan arra, vagy ugyan azt mondja teljesen másra. Sőt, még össze is meg vissza is kavarva vannak a dolgok. Szóval értitek, hogy van? 🙂 Bogozni pedig nehéz.

Törökországban legismertebb problémaforrás a joghurttal van. Az ugyanis teljesen más. Sokkal sűrűbb (ez persze így nem helyes, mert nem sűrűbb, hanem magasabb a viszkozitása, de akkor meg ki érti meg? 🙂 )

A joghurt olyan tömény, hogy a kanál megmarad a tetején. 😀

Ezért nem könnyű a magyar konyha elvárásait itt megtalálni. Persze ez fordítva is igaz. Elvem mégis az, hogy valahol és valahogy csak megvannak a magyar tejtermékek török párja. Pl. a tejfölnek a joghurt a párja. Még akkor is, ha ízben eléggé más. A felhasználás viszont hasonlít. Bár ez sem teljesen igaz. Míg Magyarországon egy doboz tejföl talán 200 g, vagy még kevesebb, addig Törökországban igazán nehéz 1 kg-nál kisebb joghurtot találni. 10 kg-at sokkal könnyebb. De valószínűleg megvan valahol a tejföl is. Talán a kaymak nevezetű érdekes állagú tejmicsoda. A kaymak a tejnek a fölét jelenti. De lehet, hogy mégse. A joghurt tetején levő, időnként deszka keménységű felső réteget hívják kaymaknak. És van külön kaymaklı (föles, nem ám fölös! 😀 ) meg kaymaksız (föletlen) joghurt. És lehet venni magában kaymakot is.
Szóval ezt még bogozni kell. 🙂

Túróval viszont kezdünk képben lenni. 🙂 Ez ugyanis sajt. Bár néha mégsem.
A sajttól a túróig a következőképpen jutunk el:
Van a beyaz peynir, a fehér sajt. Ez sok szempontból olyan, mint a túró. Szeretik sütibe, börekbe használni. Túrós pogácsa helyett sajtos van, ami a beyaz peynirből készül. A klasszikus sajtos pogácsa más fajta sajtból, a kaşarlı sajtból van megpakolva.
Van ennél túrósabb sajt is, ez pedig a lor peynir. Teljesen ízetlen túrószerű, de még sajt. Ez az, amivel végülis nem tudtam mit kezdeni.
A túrót végül úgy találtuk meg, hogy amikor Anyuka Magyarországon volt, megmutattuk neki, hogy micsoda magyar tejes dolgaink vannak ám. Mire azt mondta, hogy áááá, çökelek! Jól néztünk ki. 😀

Tehát a çökelek a túró. Ebből is a legjobb a falusi çökelek, esetleg aminek még tehén szaga is van. 😀

Különlegessége, hogy ez nem a konyhába kerül, hogy sütiben, tortában vagy túróstésztába legyen bedolgozva. Hanem a reggeliző asztalra kerül. Szépen megsózva, olíva olajjal felöntve, kakukkfűvel, mentával és fekete köménnyel megfűszerezve. Ez így nagyon finom tud lenni.

Próbáljátok ki magyar túróval, és várom a tapasztalataitokat! 🙂

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.0/10 (1 vote cast)
 

Sajtúránk újabb rövid, de annál finomabb állomásához értünk. Mondhatni, hogy ez a sajt tölti a legkevesebb időt a hűtőben, de az igazság az, hogy még sose jutott be odáig. Valahogy mindig hamarabb elfogy. 🙂

Szerintem ilyen sajtot már ti is láttatok, mert hasonló van Magyarországon is. De az íze nagyon változó. Ahol mi vesszük, ott finom krémes.

A neve örgü peynir, magyarul fonott sajt, bár fordításban kötött sajt lenne.
Kapható minden sajtboltban. Érdemes kicsit vízbe tenni, hogy ne legyen nagyon sós. Mindenkinek nyumnyum!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
 

Urfa, azaz Şanlıurfa mindenképpen egy érdekes város. A megszokott anatóliai városokkal ellentétben nem 6000 éves a történelme, hanem legalább 10000. Ebből következik az is, hogy az események is sokkal bonyolultabbak voltak errefele. Itt még az is járt, aki máshol nem, pl. a keresztesek. De a próféták is be-benézek néha, és a hagyományok szerint Ábrahám is itt született.

Sajnos a várost nem tudom most nektek részletesebben bemutatni, mert eléggé messze van Isztambultól, de remélem, egy nap elmegyünk oda is. Urfából viszont rengeteg minden érkezik. Legismertebb az urfa kebab és az urfa sajt, azaz urfa peyniri.

Ez egy gömb fehér sajt, ami nagyon de nagyon sós. Viszont nagyon de nagyon finom. Ellentétben a többi sós sajtokkal, ez kemény, így könnyen szeletelhető, szendvicsbe rakható. Igazán jó kis túra sajt.

Érdemes vízben egy darabig áztatni, hogy a só kioldódjon, mielőtt belerakjuk a kenyérbe, és akkor nem kell húsz liter vizet cipelni.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 

Sajtos gasztronómiai körutunk kitartóan folytatódik. Mi meg közben jóllakunk. 😀

Mai sztárunk egy eléggé lágy és sós sajt. Íze legjobban az Anikó sajthoz hasonlít. És nagyon finom. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy mire elővettem a fényképezőgépet, hogy lefotózzam, addigra a sajtnak már csak a negyede maradt meg. Pedig nem egy kis darabot vettünk. Najó, a boltban ez volt a legkisebb, de így is 60 dkg volt. 😛

A sajtnak a neve: köy peynir, ami azt jelenti, hogy falusi sajt. De fordíthatjuk házi sajtnak is. A név alapján azt várnánk, hogy minden boltban más sajtot találunk ezen a néven, de nincs olyan nagy különbség közöttük. Viszont nem mindenhol árulják. Nagy boltokban szinte sose találni. Ezért a piacon érdemes kérdezősködni. Meg ott legalább mindig friss a sajt.

Ha már úgyis szobaelegytűnk az árussal, akkor mindenképpen érdemes kóstolót kérni:
– Tada bilemilir miyim?

Törökországban a sós sajtokra az a jellemző, hogy néha rettenetesen sósak. Az ilyen sajtokat evés előtt érdemes néhány percig vízbe áztatni, hogy a só kimenjen belőle. Egyébként is ajánlott a piacon vette sajtot, meg mindent, ami a piacról származik, jó alaposan megmosni. Még akkor is, ha csomagolva van.
Érdemes a sajtot a bolti csomagban tárolni, nem baj, ha csöpög az egész. Így nagyon sokáig megőrzi a frissességét.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
 

Edirne (Drinápoly) Törökország legnyugatibb nagyvárosa. Bár a nagyváros török szemmel kicsit túlzó, mert az alig 140.000 lakos jóval kevesebb, mint Isztambul bármelyik körzete (a szigetek leszámítva). Ennek ellenére Edirne híres, és igencsak nagy múltra néz vissza.

Edirne nem tartozik a klasszikus anatóliai (kis-ázsiai) városok közé, ahol a világtörténelem minden népe megfordult, és 6000 éves történelem helyett is be kell érnie néhány ezerrel. Bár ezt sose lehet tudni.

Edirne jelenleg az egyetlen török nagyváros, ami az európai kontinensen fekszik. Éppen ezért most is, és korábban is mindig nagyon fontos volt. Azt is mondhatjuk, hogy ha Isztambul Európa kapuja, akkor Edirne már az lakásba vezet be. Akkor pedig az Edirne tartomány (Törökországban a tartomány és a város egy nevet visel) a kert. Ami sok szempontból találó is.

Edirne stratégiai fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy rengeteg csata folyt itt. De annyi, hogy a kisebbeket már szinte senki se tartja számon. A nagyobbakból is volt 15 darab. Bár egyes források legalább 16-ot írnak… Elég azokat megtanulni…

A várost Hadrianus római császár alapította. Innen is a neve, Hadrianopolisz. De mi inkább Drinápoly néven ismerjük. Persze római módra, ami azt jelenti, hogy itt már korábban is volt település. Meg az előtt is, meg az előtt is…Akkoriban ezt a tartomány Trákiának nevezték el. A név ma is fennmaradt. Leginkább a sajtoknál hallhatunk róla, mivel a legfinomabb sajtok mind itt készülnek.

Edirne a római megalakulása után nemsokkal (pár száz év) megkezdődött a hadi turizmus: jöttek vizigótok, bolgárok, keleti és nyugati rómaiak, majd végül a törökök (oszmánok) látták, hogy milyen jó kis hely, és ők is beköltöztek. Az érdekesség az, hogy a törökök Edirnét hamarabb foglalták el, mint Konstantinápolyt, így Bizánc majdnem 100 évig volt körbevéve az Oszmán birodalommal.

A törökök 1365-ben foglalták el I. Murad Szultán vezetésével. Őneki annyira tetszett, hogy rögtön megtette fővárossá. Korábban Bursa volt a szultáni székhely, majd meghódítása után, Isztambul lett. Viszont Bursával ellentétben Edirne mindig megmaradt szultáni városnak. I. Szulejmán Szultán is innen indította a magyarországi kőrutazásait és ide tért vissza a szuvenírekkel az 1500-as években.

Amikor 1453-ban II. Mehmed Szultán úgy döntött, hogy benéz Isztambulba seregeivel, akkor egy lelkes magyar itt készítette el a híres szuperágyút, a Bazillikát, amivel olyan remekül lehetett a frászt (no meg a törmeléket) hozni a városvédőkre. Így kerültek be a magyarok az Oszmán Birodalom történetébe már az elején.

Edirne még fontos szerepet játszott (vagyis ő inkább csak hallgatott, míg a többiek veszekedtek) az I. Világháborúban és Török Köztársaság kialakulásakor is. A várost mindenki szerette volna megkaparintani, aki csak a közelben volt: bolgárok, oroszok, görögök. Az oroszok kétszer is benéztek, a bolgárok csak egyszer. Míg a görögök az I. Világháború utáni zűrzavarban próbálták megszerezni. Így Törökország olyan, mint a szemfüles porszívóügynök: egyik lábát bent tartja Európa ajtajában, így azt nem lehet rácsukni.

Edirne sok szempontból más, mint Törökország többi fele, mivel sokkal inkább európaibb. De mégis másabb, mint Európa vagy a Balkán, mert sokkal törökösebb. Éppen ezért egyedi, és aki csak teheti, érdemes megnézni.

Milyen látnivalókat is találunk?

Legfontosabb a Mimar Sinan híres birodalmi építész mecsete, a Selimiye Camii. Mimar Sinan egyébként se kis dolgokat hozott létre (erről még lesz egy írás), de ez a mecset minden munkáját felülmúlja.
A 70 méteres minaretjeivel Törökország (és talán az akkori világ) legnagyobb mecsete. Az építésnél speciális keveréket használt: a közelben egy tyúkfarmot hozott létre, ahol a szárnyasok csontjait porrá törte és belekeverte az építőanyagba. Gondolom, aki éjjel tyúkot próbált lopni, az is hasonlóan járt… De az biztos, hogy a kebab bíznisz nagyon ment akkor.
A minaretek nemcsak magasságban egyedülállóak. Belül 3 egymástól független csigalépcső található, mindegyikkel a minaret másik emeletére jutunk fel. Érdemes nem eltéveszteni, különben mászhatunk újra!

Selimiye Camii

Maga a dzsámi nagyon szép. Belül egy kisebb szökőkutat is láthatunk. Érdekesség még, hogy a szultánnak egy olyan külön leválasztott imahelye volt, ahol nem lehetett látni, mikor jelent meg. Ezzel komoly problémát okozott a bérgyilkosoknak.

Selimiye Camii belső tere és a szőkőkút

Selimiye Camii belső tere
Selimiye Camii belső tere

Több érdekes mecsetet is találunk a városban. A központban található az Öreg Dzsámi (Eski Cami). Ezt még a korai oszmán építészet szerint készítették. Teljesen más, mint az isztambuli társai. Belül alig találunk díszítést, csak néhány hatalmas felítatot.

Az Öreg Dzsámi

Ugyancsak a közelben van a Yivli minare, ami egy nagyon érdekes spirális minaret. Persze ahol minaret van, ott dzsámit is találni, így aki még bírja, mindenképpen nézzen be oda is.

Yivli minaret

Ha viszont már kicsit másabbra vágyunk, akkor irány az óváros, ahol nagyon érdekes történelmi faházak között lehet barangolni.

Edirne faház

Mimar Sinan a mecseteken kívül hidakat szeretett építeni. A közeli folyón (de jó lenne a nevét megtalálni) található egy kőhíd. Igaz, ez annyira nem híres, mint a mostari Öreg-híd. De azért elég nagy: 12 luka van.

Meriç-híd

Edirne nemcsak a történelmi épületeiről híres. Minden év júniusában ide jönnek a fiatal lányok a világ minden tájáról. No nem azért, hogy benevezzenek valami török szépségversenyre, hanem mert itt zajlik az olajbírkózás, törökül yağlı güreş. Ilyenkor jóképű (és kevésbe jóképű) srácok félmeztelenül, nyakig olajosan birkóznak nem kis örömére a női közönségnek. Persze ezt sose vallják be.


 

Erről nincs kép. Majd megkérem a lányokat, hogy fotózzanak.

Mit érdemes vásárolni?

Edirne, és Trákia is híres a fehér sajtokról (Beyaz Peynir), így ebből mindenképpen érdemes pár kilót vásárolni. Akár a piacon, akár a Fedett Bazárban (Kapalı Çarşı), de sima közértekben is sok félét találunk. Érdemes több félét is kipróbálni, megvenni majd felfalni. 😀

Linkek:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 

101
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
elli
“50”
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek