Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Sajt

Sajtos körutazásunk tovább folytatódik.
Mai versenyzőnk az Otlu Peyniri. 🙂

Az ot szó azt jelenti, hogy fű. A peynir-t meg már lassan megtanulja mindenki, hogy az a sajt. 🙂 Nyumnyum. A kettőből pedig már a nyelvtan ismerete nélkül is könnyen összerakhatjuk: füves sajt (vagy sajtos fű).

Ez persze nem jelenti azt, hogy reggel még a tehenek rágcsálták, majd valaki elkapta kaszával a rétet és abból lett a sajt. Ez a fűszeres, hagymás, snidlinges sajt. Tudom, ez nem ugyanaz, de így lehetne magyarra fordítani, ha valakinek nem jönne be a füves sajt. Kifejezés.

Mint minden érdekesség vagy a Van-tó környékéről származik, vagy nem. A Van-tó, Törökország keleti felén található. Egy igencsak érdekes terület nemcsak földrajzilag, hanem mert a történelem során itt aztán tényleg mindenki többször megfordult. A több, mint 8000 év alatt pedig minden kultúrából felszedtek valamit. Úgyhogy biztosak lehettek benne, hogy erről még sokat fogtok hallani. Egyszer pedig összeszedem magamat és lesz egy szép hosszú leírás a Van-tó környékéről. Addigis, aki csak teheti, mindenképpen látogasson el oda, de vigyázzon a van macskákkal. 🙂

Na de vissza a sajthoz:

 Az Otlu Peyniri. Csak csomagolva lehet fényképezni, mert kibontás után azonnal átszublimál a hasba.
A vidáman táncoló tehenek felett láthatjuk az otokat, vagyis a füvet. Kivételesen a tehenek nem azért táncolnak, mert ők is ugyan ezt a füvet eszik, hanem a cég reklámjaként. Bár érdekes hangulata lenne a sajtnak, hogy ami benne van az az, amit tehén meg akart enni, meg amit sikeresen meg is evett.
Az Otlu peyniri lágy, sós sajt. És nagyon finom. Egy 20 dkg-s változata simán eltűnik, mielőtt kirakjuk a reggeliző asztalra. Ezért érdemes belőle többet is venni. Jobban járunk több, kisebb csomagolt változattal, így az egyik kibontása után a többi biztonságban van. Ki Törökországban jár, semmiképpen ne szalassza el!
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
 

Valószínűleg nem ez lesz a leghasznosabb bejegyzés mind közül, pedig nagyon finom lett a saláta a végén.

De azért megpróbálom leírni, hogyan is készül.

Úgy indult, hogy kinéztem a piacra salátának valóért, mindössze annyi tudással a zöldségek török neveiről, hogy melyik a saláta. Ehhez jött még az is hozzá, hogy csupa olyan zöldet (meg barnát, pirosat, kéket) árulnak, amiket Törökország előtt sose láttam. Így összességében a homályosnál is kevesebb elképzelésem volt a dolgokról.

No de ez a piac nem ám olyan, mint a zokni bolt a plázában, hogy senki nem tud semmit. Itt akár főzési tippeket is lehet kérni az eladótól. Ezen felbuzdulva mondtam is, hogy én biza salátát akarok kutyulni. Erre sorban rámutatott a marsi bokrokra, hogy vajon olyat is bele akarok-e szeletelni? Én meg kalandvágyból mindre igent mondtam, kivéve a piaci kacsára, ami szintén arra szokott rohangálni. Bár lehet, hogy nem is kacsa, mert elég nagy.

Tehát a recept a fenti ismeretlenekből áll. Mindent mossuk meg alaposan, daraboljuk apróra, majd hajítsuk bele egy nagy tálba, vajlingba, fürdőkádba, ki mekkorát szeretne.
Kezdjük azokkal. Amit sikerült beazonosítani:
– petrezselyem
– kapor
– menta
– saláta
– cakkos szélű pitypangszerű nemtudommi
– kerek levelű nemtudommi. Talán spenót? Vagy sóska?
– barna salátaszerű nemtudommi.
– mint egy megvadult macska, bozót méretben.
– valami hosszúkás, tüskés, szintén a nemtudommi családból.
– meg még valami, amiről kiderült, hogy már beraktunk egy adagot a kosárba. Így ebből dupla lett, de aztán úgyis elkeveredett valahol a konyhában…

Mindezt jól összekeverjük, majd jöhet a szósz. Ez oliva olaj (finom, handmade, nyumnyum), citromlé, só, és fokhagyma. Ezt meg mind rá, és kezdődhet a nyumnyum.

Nade a lényeg: minden zöldet egybe plusz szósz, és már jöhet is a tehénbőgés, lehet legelni. 🙂

Itt egy másik recept szósznak: citromlé, só, hagyma, kis cukor, pirospaprika, tárkony, majoranna.

Még bele lehet belekeverni sajtot is persze, de akkor vigyázni kell a só mennyiségével. 🙂

Ezzel a salátával csak arra kell vigyázni, ha túl jó lesz, akkor bármilyen mennyiséget el lehet belőle fogyasztani. Aztán reggel arra ébredünk, hogy kolomppal a nyakunkon kint legelünk a hegyoldalban és már jön is a gazda fejni…

Majdnem kifejeltettem, hogy ehhez a típusú salátához kifejezetten jó a nar eksi ami magyarul gránátalma szirupot/ecetet jelent. Talán lehet venni Magyarországon is. Nagy nagy viszkozitású fekete folyadék. Nagyon keveset kell belőle használni, így 1 liter bőven elég egy évig.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.0/10 (1 vote cast)
 

Törökországban rengetegféle sajt van. Nemcsak azért, mert hatalmas, hanem azért is mert rengetegen gyártanak sajtot. És persze mindenki más fajtát. Igaz, vannak a nagy vállalatok, akik ISO szerint legeltetik a tehenet, amelyek ISO szerint mööööznek pontban 9:42-kor. De sokkal izgalmasabbak a piaci sajtárusok.

A sajtoknak vannak fajtáig, amelyeknek egy jól leírható receptje van. Viszont minden árus kicsit-nagyon másképpen csinálja. És ugyebár az se mindegy, mit evett a tehén előző nap, milyen levegőn van, és mi a kedvenc sorozata.

Itt a blogban most már a sajtokról is fogok írni, amit törökül peynir-nek hínak.. Így ha valaki errefelé jár, akkor tudja, mit kell a piacon keresni. 🙂

Első sajtunk a hellim sajt, ami mindjárt kilóg a sorból, mert nem igazán török, hanem ciprusi sajt.

Abba nem megyünk bele, hogy kié Ciprus. Az ott élő ember készítik ezt a sajtot, ami elég kedvelt Törökországban. Azt nem tudni, hogy mindet Ciprusról hozzák, vagy pedig esetleg gyárak is vannak a szárazföldön.

A hellim sajt puha, lágy sajt. Leginkább az olasz mozzarellához hasonlít. Azzal a különbséggel, hogy a Holt-tenger minden sóját belegyúrták.

Hellim sajt

Hellim sajt - kép a wikipediarol van.

A sajtokat azért szokták sózni, hogy sokáig elálljon. Persze a kemény sajtot nem kell, mert az, ha jól van megcsinálva, képtelen megromlani. És száradni se tud, mert már eleve olyan kemény, hogyha rádobunk ey sziklát, akkor a sajt lesz az erősebb. A puha sajtokat viszont sózni kell.

Úgy szokták ehető állapotba hozni, hogy belerakják egy mély tányérba, majd felöntik vízzel. Így mossák ki a sót.

Én próbáltam ezt a hellim sajttal is, mielőtt mozzarella helyett rárakom a pizzára, de sok változás nem történt (de a pizzán végül jó lett).

Ugyanis ezt a sajtot nem nyersen kell enni, hanem sütve. Nem kell bunda, se más. Elég csak berakni a kontakt grillbe, vagy szendvicssütőbe, vagy bánom is én mi a neve. Talán nyárson, vagy rendes grillen is jó lesz. Ezt majd még kipróbáljuk.

Sütés után pedig nagyon finom sajt lesz. 🙂

Hellim sajt

Hellim sajt sütés után. Forrás: Süt ürünleri

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
 

A konyha egy olyan helyszín, amit nem lehet elkerülni, bár nem is mindenki akar 🙂

Ha pedig elmegyünk egy másik országba, és hiányzik a hazai íz, akkor pedig nem számíthatunk másra, csakis magunkra. Aztán vagy sikerül vagy nem 🙂 Egyszer majdcsak összejön.

Igenám, de Törökországban nagyon hasonlóak az ételek. Vagy mégsem?

A török konyhában számos tradicionális magyar ételt találunk. Kezdve a pogácsával, ami poğaca (ami egyébként Olaszországból ered), de ugyan úgy megtalálható a fasírt köfte néven, a töltött paprika pedig dolmaként. És a sor nem ér itt véget.

Nosza ezen felbuzdulva, egyik este gondoltuk, hogy sütünk palacsintát. Azt mindketten ismerjük, mindketten csináltunk már, és olyan könnyen és gyorsan elkészíthető.

Aztán kiderült, hogy kettőnk receptjében csak egy azonos dolog van: az eredményt meg szokták enni, ami előre vetíti az igényt is, miszerint ehetőnek kellene lennie. A recept többi része már kevésbé hasonlított.

Így lett a palacsintából puzzle. Végül is összebarkácsoltunk egy saját receptet, de egy összetevővel nem tudtunk dönteni: szóda-bikarbonátot, vagy szódavizet tegyünk a kotyvalékba?

Végül a szóda-bikarbonátnál döntöttünk. Aztán vártunk.

Már itt gyanús volt, hogy a gyors vacsora reménye elúszott 🙂

Vártunk és vártunk, majd megszavaztuk, hogy jó már a szósz. Végül is demokráciában vagyunk 🙂

A sütés persze, hogy nem úgy alakult, ahogy terveztük. Abban is eltértünk, hogy kell olaj vagy nem kell olaj a palacsintasütőbe. De a füst az nemzetközi lett.

A massza viszont nem úgy akart kinézni, ahogy elképzeltük, hát raktunk bele a szódavízből is. Na az mindjárt beindította a hiányzó folyamatokat. Így vidáman lehetett sütögetni. Bár inkább Sema sütött, én csak égettem a palacsintát. Viszont az megnyugtatta, hogy mégse csinálja olyan rosszul a dolgokat, ha én itt ennyit bénázok mellette. Pedig megpróbáltam kreativitással is felvidítani, mint Törökország alakú palacsinta. Igaz, az füstté vált, és annak nem örült.

Nagy nehezen, de csak összegyűjtöttünk egy vacsorára való adagot. Írtam már, hogy könnyen és gyorsan akartunk végezni? 🙂

De sebaj, van mit enni ma este is, így nekiestünk a palacsintáknak. Persze a túrós palacsintát hogy csinálják egy olyan országban, ahol nincs túró? Maradt a sajt… Vagyis van egy sajt, ami már majdnem olyan, mint a túró, azzal egészen jó lett.

Jó lett volna, de mi beraktuk a masszába mind a szóda-bikarbonátot, mind a szódavizet. Ettől pedig a palacsinta tele lett mikro lukakkal és minden szépen kifolyt rajta 🙂

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
 

92
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
sekiz
“8”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések