Kalandok Isztambulban és Törökországban.

fűszerek

Törökül a kömény a kimyon nevet viseli.

Na persze…

A gond ott kezdődik, hogy a köménynek ezer neve van, ami tájegységenként (értsd falvanként) teljes más. Ha mégse, akkor viszont az egy teljesen más növény.
Eme probléma kiküszöbölése érdekében más neve van a normál köménynek meg a nem normálisnak (vandál kömény). Csakhogy az eltelt ezer évben mindez úgy összekavarodott, hogy öröm kibogozni.

Én itt Isztambulban jól elvoltam egy darabig azzal, hogy az otthoni köményt itt kimyonnak hívják. Mert hát az az egyszerű kömény errefele. Ez kerül bele a levesbe.
Addig nem is tűnt fel, hogy ez teljesen más, ameddig bele nem raktam a pogácsába, aminek rettenetes íze lett. Szerencsére a törökök így is befalták és mondogatták, hogy hát hümm, hát köményt is lehet belerakni?
Persze ez elsőre nem derült ki, csak kezdett minden gyanús lenni, amibe a kimyon belekerült. Mígnem gondoltam egyet, és a magyarországi sarki boltban vettem két zacskó magyar köményt, és azt kezdtem használni. Mindjárt minden sokkal jobb lett.

Nade, akkor mégis mi van ezzel a köménnyel?

Interneten sokat böngészve, és persze Melinda blogolvasó-botanikus-növényprofesszorina rengeteg segítségén csak sikerült kibogarászni, hogy is van ez.

Kiderült, hogy a magyar mezei kömény meg a török mezei kömény valóban teljesen más.
Ugyanis kétféle “sima” kömény van. Attól függően “sima”, hogy merre is járunk.
A török mezei kömény, a kimyon, valójában római kömény. Angolul Cumin, latinul pedig Cuminum cyminum.
Míg a magyar mezei kömény törökül Frank kömény (Frenk kimyonu). Angolul Caraway, latinul Carum carvi.
A jobb (kevésbé) átláthatóság kedvéért: a magyar kömény nevei: Hazai kömény, mezei kömény, konyhakömény, keménymag, régikömény, hasznos kömény, Carum carvi
A török kömény nevei: Római kömény, fehér kömény, kumin, borsoskömény, Cuminum cyminum

Az alábbi képet jól látszik, hogy valóban van egy minimális különbség a kettő között. Ezt ugye sasszem nélkül is bárki azonnal felfedezi, ha a bazárban jár.

Bal oldali a magyar kömény, a jobb oldali a török kömény. Nagyobb kép itt.
Felül pedig a harmadik fajta: a fekete kömény.
Ilyen is van ám, és a törökök nagyon szeretik. Csakhogy ők nem köménynek hívják, hanem çörek otlu-nak. Máshol pedig nigellának. Ami azért egy jó szó, mert ha az angol Wikipédián rákeresünk, akkor kiderül, hogy rengeteg más nigella is van. Így a mienk a Nigella sativa.

Akkor most mégis mi mindebből a tanulság?
Vegyél otthon köményt! 😀

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
 

Ki hinné, hogy a mákból nem csak egy fajta van? Az emberben addig fel sem merül a gondolat, míg a boltban nem másikat kap.

Törökországban a mák egyáltalán nem ismeretlen. Sőt, kifejezetten jelentős máktermelő ország. A mákot persze elsősorban gyógyászati céllal termesztik, de azért probléma nélkül lehet venni bármely fűszerboltban. És az emberek is ismerik. Bár nem annyira, mint Magyarországon, és azért itt is létezik a félelem a mákos tésztától, azaz aki mákot eszik, az bizony be lesz lőve. Szerencsére aki vidékről származik, ezekben a badarságokban nem hisz, hiszen nekik sokkal természetesebb dolog.

Így aztán, gondoltam egyet, az Áldozati ünnepre készítek valami magyar süteményt, ha már a fél rokonság átjön látogatóba, és mi lehetne jobb, mint a mákos kalács.

A változatosság kedvéért most kimarad a kalács elkészítésének trükkje, mert az ég világon semmi izgalmas nem történt. Minden úgy történt, ahogy a receptben volt leírva, még akkor is, ha a recepttől azért ismét sikerült eltérni. Egyetlen izgalom az volt, amikor a kalács a sütőben – hála annak, hogy élesztővel túladagoltuk – egyszerűen letekeredett. De még ezt is könnyen megjavítottuk egy lendületes fakanalas suhintással.

A mák beszerzése viszont már sokkal érdekesebb volt. Elmentem a kedvenc fűszeresünkhöz, ahol kértem 30dkg (vagyis errefele 300g) mákot. Míg előkereste a polcról, ami leginkább egy kisebb könyvtárhoz hasonlít, addig én a teákat nézegettem, mi érdekeset fogunk inni a következő napokban (egy szó szerinti mezei teát vettem, amiben mindenféle réti dolgok, füvek vannak. Egyszerűség kedvéért csak tehén-teának hívom). Míg én kigyönyörködtem magam az egzotikumokban, addigra megkaptam a mákot. És néztem is nagyokat, mert a mák fehér volt.

Mondtam is, hogy hát ez a mák (törökül haşhaş)? Mire az eladó mondta, hogy van ilyen is, meg olyan is. Mák néven ezt veszik a legtöbben. De ha szeretnék, akkor nemcsak fehér mák, hanem sárga mák és kék mák is van (fehér mák – beyaz haşhaş, sárga mák – sarı haşhaş, kék v. fekete mák – mavi haşhaş, siyah haşhaş). És persze mindegyik darálva is kapható.

Persze a daráltat nem vettem meg, mert sose tudni hány napja készült, otthon pedig van kávédaráló (hatalmas felirattal rajta, hogy csak kávét szabad benne darálni, a leírásban pedig külön kiemelik, hogy mákot nem szabad beletenni). De a fehér máknak nem tudtam ellenállni. Vettem abból is, nemcsak a feketéből.

Hazaérve első dolgom az volt, hogy körbenézek az interneten, mi is az a fehér mák. Kiderült, hogy a magyar részen egyetlen oldalt leszámítva sehol semmi, csak hasonló rácsodálkozások. Mi, mákevő népként, sose halottunk olyat, hogy fehér mák. Természetesen az egyetlen oldal a Terebess Online volt (link a bejegyzés végén). Sajnos még ott is kevés információ van arról, hogy a fehér mák mégis miben más, vagy esetleg van-e olyan étel, amihez kifejezetten ez kell. Csak annyit tudtunk meg, hogy a fehér mák enyhén dióízű.

A saját tapasztalataim szerint ez a mák egy kicsit más ízű. Kinézetre pedig olyan, mint a fahéjas cukor. Az biztos, hogy fogunk még vele kísérletezni. Mókás lehet mondjuk két-három mákot használni a kalácsba, mi így csíkos lehet. Utána meg az búzakörökhöz hasonló alakzatokat is rajzolhatunk, és feltaláljuk a kalácsköröket. 🙂

Tehát lesz még folytatás. 🙂 Ez fenyegetés. 😀

Linkek: Terebess – Különleges mákok

Fehér mák és kék mák. Bár az üvegre még sárga mákot írtam, de azóta már rájöttem, hogy az mégiscsak fehér mák. De lehet, hogy mégis sárga?
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.7/10 (3 votes cast)
 

113
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
ikibin
“2000”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek