Kalandok Isztambulban és Törökországban.

nyelv

Ahol egy magyar megjelenik, mindjárt mindenki megtanul káromkodni – tartja a mondás. És hogy ez mennyire így van! 😀

Szerencsére nálunk azért ez nem így megy. Ügyelek arra, hogy Sema első magyar szavai ne a fenti kategóriából kerüljenek ki. Bár a cégben azt már megtanulták, hogyha sűrűn magyarul beszélgetek a számítógéppel, akkor legjobb lesz, ha inkább gyorsan elmennek ebédelni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (4 votes cast)
 

A lelkes blogolvasók már találkoztak egy török jokerszóval, az izével, ami törökül şey. Ez egy olyan szó, amivel bármely más szó helyettesíthető, ha az nem jut eszünkbe, túl hosszú hogy kimondjuk, vagy csak nincs kedvünk hozzá.

Most viszont ismerkedjünk meg ennek a helyhatározós változatával, a karşı szóval!

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (4 votes cast)
 

A török nyelvben az a jó, hogy olyan, mint a magyar. És éppen ezért is nehéz, mert olyan, mint a magyar.

Minden (nem magyar) nyelvtanuló rémálma pedig nem más, mint a szóvégi hangazonosulás. Magyarban ilyen a -val, -vel. Azaz a nagy kérdés, hogy mikor is kell a és mikor e hangot választani.

A török nyelv is tele van ilyenekkel. Egyik leggyakoribb (és legkönnyebb) példa a helyhatározó.

A török nyelvben, ha azt akarjuk mondani, hogy valami valahol van, akkor a főnév végéhez hozzápakoljuk a -da, -de, -ta, -te választott alakját.

Példa:

ev – evde (ház – házban)
okul – okulda (iskola – iskolában)
iş – işte (munka – munkában)
Beşiktaş – Beşiktaş’ta (Beşiktaş kerület – Beşiktaş kerületben (a tulajdonnevek ragozásánál aposztrófot használunk, ami jó ötlet, mert ki lehet bogozni, ki is a tulaj))

Egyszerre két szabály érvényesül:
1) Ha a magánhangzó mély, akkor a rag is mély lesz. Azaz a, o, u, ı (mély hangok) után mindig a lesz. Ha pedig e, ö, ü, i (magas hangok) van, akkor pedig e.
Vegyes hangzású szavaknál mindig az utolsó magánhangzó számít. Valójában minden esetben az utolsó magánhangzó számít, de magas és mély szavaknál ez úgyis mindegy.

2) Ha az utolsó mássalhangzó erős (zöngétlen, vagy ki hogy tanulta), akkor a toldalék is erős lesz. A ç, f, h, k, p, s, ş, t mássalhangzóra végződik a szó, akkor a ragban t lesz. Ha pedig b, c, d, g, ğ, j, l, m, n, r, v, y, z (zöngés) az utolsó, akkor pedig a rag is lágy lesz, azaz a d-t használjuk.
Ha a szó magánhangzóra végződik, akkor az ugyebár lágy, tehát akkor is a d-t választjuk.

Ezek olyan dolgok, amiket a nyugat-európai tanulók éjjel nappal magolnak, de valahogy sehogy sem áll össze bennük a kép. Nekünk magyaroknak kb. két perc gyakorlás után probléma nélkül működik. Annak idején a török nyelvtanár nézett is nagyokat, hogy az egész csoport hibátlanul mondja a mondatokat, holott más országban 3-8 hónapig csak ezt gyakorolják.

Elég csak annyit megtanulni, hogy -da, -de, -ta, -te, a többi pedig jön majd magától. 🙂

Még durvább a szituáció akkor, amikor az eredeti szó vége is megváltozik.
Ilyen példa egy másik helyhatározós eset: -nak, -nek, -ra, -re, -hoz, -hez, -höz. (törökül ez a közelítő eset)
Ez a törökben a fentinél még egyszerűbb: -a, -e.

Azt már tudjuk, mikor lesz a és mikor e. Igen ám, de a szó végen időnként megváltozik.

kalem – kaleme (toll – tollnak)
masa – masaya (asztal – asztalhoz)
hesap – hesaba (számla – számlához)

Amit elősző is láthatunk, az az, hogyha két magánhangzó követi egymást, akkor közé bekerül egy hang.Ugyanis kér magánhangzót egymás után nem egyszerű kimondani. Sőt, bárhogy is próbálkozunk, automatikusan megjelenik egy új hang. Melyik is az? Próbáld ki! Mond ki ötször egymás után, hogy maszáá. Ugye, hogy megkapod a j hangot? 🙂

Másik dolog, amivel pedig találkozunk, hogy a szó vége időnként megváltozik, ellágyul. Konkrétan a p, k, t és ç mássalhangzóknál. A p-ből b lesz, a k-ból ğ (elnémul), t-ből b, és a ç-ből c.
De ez megint olyan, amit neked nem kell bemagolni. Mondd csak ki egymás után ötször, hogy heszapa! Ugye, hogy a végén már azt mondod, hogy heszaba. Mert így könnyű kimondani.

Mindez nekünk könnyű, viszont a germán és a latin nyelvcsaládosok beleőrölnek, mire megtanulják. Megérteni viszont talán sosem fogják.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (10 votes cast)
 

Szerintem minden nyelviskola legnagyobb problémája, hogy az embert nem a valós élet beszédjére tanítják meg.
Persze az se lenne jó, hogy káromkodást oktatnának, de azért valami a mindennapokból is bekerülhetnek.

Így aztán a mi kis különleges hmm.. certifikálatlan nyelviskolánkban átveszünk néhány alapot ebben a témakörben is.

Magyarban kedvelt káromkodás volt a fene. Sajnos ma már kihalóban van, pedig nagyon praktikus, nem is vulgáris, és leginkább: egyedi. Más nyelvekben nem találkozunk vele.
A Wikipédia szerinte a fene valójában egy ősi magyar démon neve. Mai neve a rák.

Lássuk, törökül, hogyan is tudunk fenézni!

Tehát, olyan, mint fene nincs a törökben. Ha mondjuk belerúgunk az asztal lábába, és azt mondnánk, fene! akkor ennek a török verziója lânet olası, vagy még inkább lânet olasun! Az utóbbi inkább a fene egye meg! lehetne a magyar jelentése. A pontos fordítás valójába ez: légy átkozott!

Aztán a dolgokat el is küldhetjük a fenébe: Cehenneme ol! – magyarul menj a fenébe! használjuk. A valódi jelentése viszont Légy a pokolban!

Ugyan az a kategória. Ha a feleség várja a férjét otthon, de az nem jön. Akkor a telefonban megkérdezi tőle, hogy hol a fenében vagy? Ezt a török háziasszony így mondja: Hangi cehennemdesin? Ami pontos fordításban azt jelenti, hogy Melyik pokolban vagy?

A fene ugyebár nemcsak helyszín, de súlymérték is lehet. Bár manapság egy általánosabb szót használunk, amit eredetileg a nemtúl erkölcsös női foglalkozás kifejezésére használtunk. A fene nehéz törökül gâvur ölüsü gib. Ez kb. mocskosan nehezet jelent, bár ennél sokkal durvább. Szóval ezt ne használjuk úrhölgyek közelében.

A fenti kifejezéseket a törökök jól ismerik. Bár ha káromkodnak, akkor ennél durvábbakat szoktak használni. Ha viszont felőlünk hallják, akkor biztosan komoly meglepetést okozhatunk, ami előnyünkre fordíthatja a beszélgetést, alkudozást.

Köszönet a 4 kg-os magyar-török nagyszótárnak (Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit), amiért még az ilyen szavak is megtalálhatóak benne. No meg a repülőnek, hogy mégsem zuhant le az extra súly miatt.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (5 votes cast)
 

Minden nyelvtanuló kedvence, vagy rémálma, a hosszú szavak. Azok, amiket le se lehet úgy írni, hogy közben ne fogyjon ki a tinta.

Vannak nyelvek, ahol teljesen természetes, hogy a szavakat összekapcsolják. Ilyen pl. a német, ahol vidáman lehet a szavakat halomba pakolni. Így jön létre pl. a Donaudampfschiffahrtselektrizitaetenhauptbetriebswerkbauunterbeamtengesellschaft, ami egy Duna-gőzhajózási-akármilyen társaság neve. Ráadásul ez valódi szó, nem csak kitaláció. A német nyelv tele van ilyen kedves szóősztétellel.

Csakhogy, míg a német nyelvben a hosszú szavak valójában több rövid szó összeácsolása, addig a ragozós nyelvekben ilyenek egyetlen szóval szóval is elérhetőek.
Ugyebár ki ne ismerné a legeslegmegszentségteleníttethetetlenebbjeiteknek szót? És egy egyetlen szó, csak éppen ragozva van.

Nos a törökben is van ilyen. Kezdő nyelvtanulókkal előbb-utóbb biztos eljátsszák, hogy mond utánam:
Çekoslovakyalılaştıramadıklarımızdan mısınız? Ezt minden török éppen úgy ismeri, mint a magyarok a legeslegmegszentségteleníttethetetlenebbjeiteknek szót. És használják is gyakran, ha nyelvtanulókkal kerülnek szembe. Ez a kedves kis szó kb. azt jelenti, hogy Te egyike vagy azon embereknek, akik nem tudtak hasonlítani a csehszlovákokhoz? (pontos angol fordítás: “Are you one of those people whom we couldn’t make resemble from Czechoslovakia?“).

Ez egy jó kis szó, csakhogy a 44 betűjével nem a leghosszabb. Sőt, a végén levő kérdőszót mısınız-t külön kell írni, ami további 7 betűvel rövidíti az egyébként sem túl hosszú szót. De a nagyobbik gond, amiért mára már sokat vesztett a népszerűségéből az az, hogy Csehszlovákia 1993- január 1-én felbomlott.

Így az új szó a következő: muvaffakiyetsizleştiricileştiriveremeyebileceklerimizdenmişsinizcesine
És ez már 70 betűből áll! Mindez pedig azt jelenti, hogy Olyan vagy, mint azon közül akik nem könnyen csinánlják a sikertelenségek egyikét. (angolul: Like you are from those we could not make easily a maker of unsuccessful ones). Ha valaki szebben le tudja fordítani, azt szívesen veszem. 🙂

Ha valaki szeretne jobban belemélyedni, hogyan is áll össze ez a szép szó, és mely tagok mit is jelentenek, annak ajánlom a Wikipédia ezen oldalát: http://en.wikipedia.org/wiki/Longest_word_in_Turkish
Itt szépen le lett írva, amit ha mi megtanulunk, akkor hasonló szavakat mi is alkothatunk.

A kezdő török nyelvtanulóknak viszont inkább ajánlom, hogy magolják be mindkettőt, de nagyon. Így ha a rövidebb változattal valaki bepróbálkozik, akkor a hosszabbal tudunk válaszolni. És akkor mi fogunk nyerni. 😀

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
 

Minden nyelvben van úgynevezett joker-szó. Ez az, amit akkor lehet használni, ha ne jut eszünkbe a szó. Ugyebár a magyarban ez a szó az izé. Bár még számtalan alakja van, mint a dolog, valami, bigyó, stb…
A nyelvtanárok nem szeretik bemutatni a nyelvi joker-szavakat, nehogy a tanulók túlságosan is megszokják, mert akkor ki fogja a szavakat rendesen megtanulni? 😀

A törökben ez a joker-szó a şey. A jelentése dolog. A joker-szó használatán kívül rengetegszer fordul elő “normális” alakjában, mint dolog. De sokszor találkozunk vele úgy is, mint szóösszetétel, vagy kifejezés:
– Bir şey – egy dolog, azaz valami.
– Birşey sormak istiyorum – szeretnék valamit kérdezni. Szeretnék egy dolgot megkérdezni.

Ebben a formában még nem hasonlít a magyar izé szóra. Hülyén nézne ki, hogy úgy fordítanánk a fenti mondatot, hogy szeretnék egy izét kérdezni. Sokkal életszerűbb, ha viszont az ilyen jellegű magyar mondatok között nézünk körbe: izé, akarok valamit kérdezni..

Ennek bizony van török megfelelője! Míg a magyarban nem illik a mondatot izé-vel kezdeni (a nyelvtanárok szerint legalábbis), addig a török nyelvben ez nagyon gyakori.
Híradóban, filmekben, színészek, híres tudósok, emberek, és politikusok (najó, ők egyébként sem tudják mit beszélnek) szeretik a mondatok izével, azaz şey-elkezdeni.

Sőt olyannyira gyakori, hogy még telefonálást, vagy más beszélgetést is şey-el kezdenek. Csak úgy, bemelegítésnek.

De a şey használata nem ér itt véget! Mivel joker-szó, nyugodtan lehet bármikor, és bárhol is használni.
– Add ide az izét! – Şey ver bana!
Az érdekesség az, hogy aki kér a bigyót, vagyis az izét, az nem mondja meg, mit is akar, de mégis megkapja azt, amit kér.

Legjobb példa erre, amikor bemennek a törökök a boltba:
– Şey var mı? – Van izé?
És ilyenkor az eladó szó nélkül előveszi a keresett tárgyat, és lerakja a pultra. És igen, mindig pontosan azt a bigyót, mit a vevőt keresett!

Akárhogy próbálom ezt én is megcsinálni, a boltban mindig valami egészen mást kapok, mint szeretnék. Ezt még gyakorolni kell…..

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.7/10 (3 votes cast)
 

Törökországban, és így Isztambulban is, főleg a turista helyeken, az emberek azért nagyjából beszélnek angolul. Bár ez azért nagyon változó tud lenni. Természetesen a bazárban akár magyarul is tudnak.

Ennek ellenére mindenképpen érdemes néhány török kifejezést elsajátítani. A különbség leírhatatlan. Jobban kapunk kedvezményt, jobban megy az alkudozás, jön az ajándék tea, ajándék cukorka, stb…

Az egyik ilyen kifejezés, a kolay gelsin. Kijetése: koláj gelszin. Ez azt jelenti, hogy könnyű menetet, vagyis Jó munkát! Ez azért is nagyon praktikus, mert megjegyezni könnyű, és mindig használhatjuk. Nem kell a jóreggelt-jóestét meg a viszontlátásra formákkal vacakolni. Ez minden helyzetben működik.

Ráadásul sokkal jobb hatása is van, mint a többi köszönési formának. A kolay gelsin valójában egy jókívánság. Viszont a törökök olyan hálásan fogadják, mintha csak egy kenyeret adtunk volna nekik.

Nem is akarok többet írni róla, mert tényleg ennyire egyszerű az egész. Tanuljuk meg, és használjuk, használjuk, használjuk. Az eredmény nem marad el. 🙂

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
 

Szerintem a török nyelv legérdekesebb betűje a pont nélküli i, azaz az ı. Eleve már a pontos i-t is a többi nyelvhez képest másképpen írják. Míg általában a nagy i pont nélküli lesz (I), addig a törökben az megtartja a pontot: İ. Míg a pontnélküli nagyban is pontmentes lesz.
Azaz teljesen felcserélődik, mint ahogy más nyelveknél (még a magyarnál is) megszoktuk.
A pontos i így fog kinézni törökül: i, İ
Míg a pontélküli emígy: ı, I

A nyelv érdekessége mégsem ez. Minden nyelvben van valami dili. A magyarban ott az elipszilon (ly), a németben volt tizehármas s (ß) ami eltűnt, de legalább az sch megmaradt, a skandinávok szeretik az a-t pontozni (å) az o-t meg áthúzni (ø), a szlávok pedig mindenre sapkát raknak mintha csak tél lenne. Bár ezek az utóbbiak legalább követhetőek ellentétben az angollal, ahol aztán az írás és a kiejtés annyira vannak jóban mint két kocsmai ivóbarát bicskarántás előtt.
Így aztán semmi különös nincs abban, hogyan pontoznak a törökök.

A pontnélküli i azért érdekes, mert ezt magyarul le se lehet írni, milyen. Valójában nem i. Nem is hasonlít rá. Az i magas hangzású, így ragozáskor magas hangokkal párosítjuk. Ellenben az ı mély hang. Ezért mondhatnánk azt, hogy olyan, mint az o. De nem olyan. És még sem az a, sem pedig az e hanggal nincsen rokonságban.

Az ı hang kiejtését nekem már többféleképpen próbálták megmagyarázni, de eddig kevés sikerrel. Íme néhány verzió:

  • orosz jeri (ь), amit azért szeretek, mint jó példát, mert ezzel se tudok mit kezdeni.
  • a sıcak szót ha próbáljuk kimondani, vagyis az Sz után ha Dzs-t mondunk, akkor azt a hangot kapjuk. Ezzel csak az a gond, hogy könnyedén lehet magas és mély hangot elővarázsolni. Az ı pedig kifejezetten egy mély hang.
  • Amikor az ember ül a wc-n és nagyon akar valamit. Ez viszont szerintem bármi lehet. Még Nintendo is.

Így ezzel a módszerrel sehogy se megy. No de semmi gond. Ha sokat gyakoroljuk a török nyelvet, akkor majdcsak belejövünk. Ha pedig mégsem, akkor elkönyvelnek minket, mint furcsa akcentus. Olyanból úgyis sok van Törökországban. Még nem is lesz feltűnő.

Az érdekes mégiscsak az, hogy a magyar nyelvben valaha volt ilyen hang, vagy ehhez hasonló. Köztudott, hogy a pontos j és az elipszilonos ly valójában két teljesen különböző hang. Csak mára már többségében kiveszett a ly változat. Amióta pedig a hülye szót sem vagány dolog használni, hanem helyette sokkal kevésbé fantáziadús káromkodások vannak, azóta a mindennapi használatban is egyre ritkábban fordul elő.
Valaha ilyen lehetett az ı is.

Találunk erre utaló nyomokat a magyar nyelvtanban. Ha szerencsém van egyszer majd erre jár egy nyelvész és megerősíti vagy megcáfolja az itteni elméletet.
Ugye mindannyian tanultuk (vagy ott voltunk azon az órán vagy hallottuk valakitől), hogy a magyarban minden szó végi u hosszú, kivéve az áru_daru_kapu_saru_tanu_stb…-t. Ráadásul ezek mind főnevek, és olyan szavak, amik eléggé régiek. Talán azért rövid az az u, mert valójában nem az a hang nem is u.
A kapu szót törökül is megtaláljuk. Mégpedig kapı-ként. Itt pedig az ı egy rövid, és mély hang. Akár u-nak is lehetne hallani. Sok rakı után mindenképpen. 🙂

Nem ez az egyetlen szó, ami ilyen. Ha kellően belemélyedünk, akkor többet is találunk. Ilyen lehet a hurka. Törökül is van ám hırka. Mindkét szó elvileg a hurkolni igéből ered. Csak míg magyarul a hurka egy étel, addig törökül egy kötött pulóver.

Tehát nekünk valami ilyen hangot kell keresnünk, amikor az ı-t használni szeretnénk.
Nem szabad összekeverni az i-vel, mert vannak olyan szavak, amik csak ebben az egy hangban különböznek (kedvenc magyar példám ilyenre: kerek-kerék-kérek).

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
 

69
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
merhaba
“hello”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések